Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Bankszövetség félrevezetése – Parlament 2011. november

2017.06.17

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség volt elnöke tájékoztatója (részlet):

 

„Szeretném a bizottság figyelmét fölhívni, hogy kétféle kockázat van, az egyiket úgy hívják, hogy kamatkockázat, a másikat úgy, hogy árfolyamkockázat.

 

Ha normális világot élünk, ez a kettő valahol egymással összefügg, tehát kisebb árfolyamkockázat kisebb kamatot jelent, nagyobb árfolyamkockázat nagyobb kamatot jelent.  (sic!) Tehát én alapvetően vallom a mai napig is, hogy aki devizában vett föl hitelt, az nagyon komoly nyereségre tett szert a mai napig is, ha összehasonlítanánk azzal, mint hogyha abban az időszakban forinthitelt vett volna föl. Ha pedig ma valaki forinthitelt vesz föl, ugyanolyan kockázatot fut, csak nem árfolyamkockázatnak hívjuk, hanem kamatkockázatnak. Ez egy 20-25-30 éves elkötelezettség, ezzel minden ügyfélnek tisztában kellett lennie.

 

A másik dolog, amit szeretnék nagyon hangsúlyosan elmondani, hogy kialakult egy olyan vélekedés, hogy az ügyfelek nem voltak tisztában ennek a kockázatával. Azért ez nem teljesen igaz, hiszen 2004-től kezdődően a felügyelet intézkedései következtében árfolyamkockázat-feltáró nyilatkozatot kellett aláírnia az ügyfélnek, méghozzá közjegyző előtt. Ez nem volt egy nagyon komplikált papír, ez egy egyoldalas papír volt, ahol az ügyfél tudomásul vette, hogy tisztában van azzal, hogy az árfolyamkockázat, mint ilyen, létezik.

 

Teljesen természetes viszont, hogy ebben az időszakban, 2003-2005-ben, amikor, ha történelmileg megnézzük a svájci frank mozgását, nem a forinthoz képest, hanem a korábbi német márkához vagy a későbbi euróhoz, láthatjuk, hogy szinte majdnem fix volt az árfolyam. Tehát gyakorlatilag a svájci frank és az euró közötti árfolyammozgás nem volt egy jelentős, úgyhogy a történelmi tények alapján egyáltalán nem lehetett látni, hogy ennek a két valutának az egymáshoz való viszonya ily mértékben elmozdulhat, amely teljesen természetesen a válság következtében alakult ki. Tehát az első kérdés az, hogy ezzel a kockázattal valóban tisztában voltak-e az ügyfelek, és én azt gondolom, hogy a bankok mindent elkövettek annak érdekében, hogy tisztában legyenek ezzel.”

 

Jegyzőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság
A 2002-2010. közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az
esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottsága 2011. november 22-én, kedden, 9 óra 10 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott üléséről

 

b-felre---kep-05.png

 

Nézzük a tényeket, az árfolyamokat!

 

A német márka – svájci frank árfolyama a német márka megszűnése előtti 10 évben (saját grafikon az MNB árfolyamai alapján):

 

b-felre---kep-01.png

 

Tény: a német márka a megszűnését megelőző 10 évben, kisebb nagyobb kilengésekkel  ugyan, de folyamatosan gyengült a svájci frankkal szemben.

 

Tény: 2011 novemberében már nyilvánvaló volt, hogy az EUR csupán a pár évig tudott egy szintem maradni a CHF-kal.

 

b-felre---kep-02.png

 

 

Az elmúlt 10 évben, vagyis 2007 óta a CHF szinte folyamatosan erősödik az EUR-ral szemben.

 

b-felre---kep-03.png

 

 

Mivel korábban a CHF 10 éven keresztül folyamatosan erősödött a DEM-mel szemben, megállapíthatjuk, hogy csak átmeneti időszak volt, amikor a CHF nem erősödött!

 

 

Van olyan erős, stabil európai ország, mely nem vezette be az EUR-t? Nézzük a svéd korona árfolyamának alakulását a svájci frankkal szemben. Az elmúlt 30 év:

 

b-felre---kep-04.png

 

 

Tanulság: a Bankszövetségnek akkor sem higgyünk, ha egy parlamenti bizottságban állítanak valamit. Minden szavukat, minden állításukat meg kell kérdőjelezni és alaposan ellenőrizni kell.

 

 

Vedd észre!

Erdei Tamás 3 éves időtartam („ebben az időszakban, 2003-2005-ben”) adataiból von le következtetést több évtizedre. Még van képe „történelmi ténynek nevezni” azt a rövid időszakot, amikor épp nem erősödött a svájci frank (nem a forintunkhoz, hanem más erős devizákhoz képest) !!!