Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása – kiegészítés és javaslat

2013.05.28

 Tisztelt Fogyasztóvédelmi Bizottság!

 

Önök már megkapták helyzettanulmányomat, melyet eljuttattunk az Önök számára, és melyet a végrehajtási eljárások során az adósok által megélt anomáliákkal kapcsolatban, a gyakorlati tapasztalataim alapján állítottam össze. E tanulmány nem lehet ismeretlen már Önök előtt, hiszen Z. Kárpát Dániel képviselő úr parlamenti felszólalásában már említett belőle részleteket. E tanulmányban jeleztem: a végrehajtási törvény egyáltalán nem tartalmazza a gyermekjogokat. Most keserűen tapasztalom, hogy még az Önök által tárgyalni kívánt módosító javaslatban sem igazán szerepelnek a gyermekek jogai.

Mi ennek az oka?

A gyermekek úgy válnak a végrehajtási eljárás jogalanyaivá, hogy azt nem kérték, a szülő hozzájárulását szintén nem kérték. Gyermekjogi képviselőt ezzel együtt mégsem vonnak be a végrehajtási eljárásokba – holott ez alapvető volna, és ezt írja elő a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye is, kiegészítve a gyermekek mindenekfelett álló érdekeivel.

Nem szabad, hogy jelen módosításból újfent kimaradjanak a gyermekjogok.

Ennek okán engedjék meg nekem, hogy a gyermekek érdekvédelmében az alábbiakban részletezett módosító javaslatomat terjesszem elő.

 

I.                    Fejezet:

A törvény alkalmazási köre

2.§. Kiegészül a következő szövegrésszel: „A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás esetén a végrehajtó kötelessége vizsgálni a pénzforgalmi szolgáltatóhoz érkező egyéb jövedelmek végrehajtás alól való mentességének tényét. A gyermekek után járó állami- és szociális ellátások még a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtása esetén is mentes a végrehajtás alól.”

4.§. Kiegészül a (3.) bekezdéssel: „Az (1.) bekezdésben foglalt esetben, ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtási lap kiállítása előtt kötelessége vizsgálni, hogy az általa bonyolított hatósági eljárás érint-e, és ha igen, hány gyermeket az eljárása. Amennyiben kiskorú gyermekeket von be az eljárásába és annak jogkövetkezményeit azok tűrni kötelesek, a végrehajtónak elsőként – még a végrehajtási lap kiállítása előtt - értesítenie kell a területileg illetékes

a.) jegyzőt

b.) gyermekjogi képviselőt

a végrehajtási eljárás megindulásáról, hivatalból kérve a gyermek védelembe vételét. Végrehajtási lap kiállítása csak a gyermekjogi képviselő bevonásával történhet, aki ezután az eljárás minden mozzanatában részt vesz, és képviseli a gyermekek mindenek felett álló érdekeit.

Kiegészül egy (4.) bekezdéssel is, mely részletezi pontosan a gyermekjogi képviselő feladatait a végrehajtási eljárás alatt. Ezt megfogalmazni nem áll módomban, tekintettel arra, hogy nem vagyok biztos abban (a gyakorlat ugyanis mást mutat, mint az elmélet), a végrehajtási jog, vagy a gyermekjog-e az első rendű jogszabály ebben az esetben. Kérem, tegyék meg Önök ezt a kiegészítést!

5.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az adós gyermekének személyiségi jogai ezzel együtt érinthetetlennek minősülnek. Állami kényszer alkalmazása során a gyermek birtokához, családjához, az egészséges fejlődéséhez szükséges, megfelelő környezet biztosításához joga van, az eljárás e jogokat nem érintheti. A gyermekjogi képviselő bármikor megakadályozhatja, hogy egy gyermekkel szemben állami kényszert alkalmazzanak.”

5.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A rendőrség kényszercselekményét csak akkor kezdheti meg az adóssal szemben, ha a gyermekjogi képviselő erre engedélyt ad. A gyermekjogi képviselő akkor adhat engedélyt a rendőrség által elvégzendő kényszercselekményre, ha kiskorú gyermek már nincs a helyszínen, őt biztonságos környezetbe helyezte el, az anyával, illetve a családjával együtt. Az állami kényszer alkalmazása soha nem lehet azonos a gyermek számára a hatósági gondozásba vétellel.”

5.§. (4.) kiegészül a következő rendelkezéssel: „Miután az adós igazolta magát, igazolnia kell kiskorú gyermekeinek számát is, azok születési anyakönyvi kivonatával. Amennyiben bizonyosságot nyer, hogy az adósnak kiskorú gyermeke/gyermekei vannak, a végrehajtó nem jegyzőkönyvezhet a továbbiakban, hanem minden esetben az eljárás további mozzanatainak teljes rögzítését videofelvétel formájában teszi meg.”

7.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Munkabérre és egyéb jövedelemre történő végrehajtás esetén- abban az esetben, ha az adós kiskorú gyermeket nevel - az adós járandóságának kizárólag a 33%-a hajtható végre.”

7.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Amennyiben az adós kiskorú gyermeket nevel, csak azok a vagyontárgyai foglalhatók le, amelyeket a gyermekjogi képviselő engedélyez, mert a gyermek nem birtokol, és nem használ. A gyermeknek joga van a tanuláshoz, a megfelelő szociális körülmények biztosításához, a napi higiéne biztosításához, és a saját birtokához is. Az a vagyontárgy, amely a gyermek birtokának minősül, illetve a gyermek használja, mentes a végrehajtási eljárás alól.”

7.§. (3.) a.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Kivételt képez a pénzforgalmi számlára érkező jövedelmek végrehajtása alól a következő jogcímeken nyilvántartottak:

 aa.) családi pótlék

ab.) GYES

ac.) GYED

ad.) táppénz

ae.) tartásdíj

af.) az önkormányzattól érkező összes szociális ellátási forma

ag.) közmunkabér

ah.) munkanélküli segély

ai.) a gyermek – a szülő számlájára érkező - saját jogán járó rokkantsági nyugdíj, árvasági támogatás, rokontartásdíj

aj.) ápolási díj

Amennyiben a fenti jogcímeken érkező összegeket mégis végrehajtják, azért a végrehajtó és a pénzügyi intézmény azonos módon kártérítési felelősséggel tartozik az adós gyermekének. A pénzforgalmi számla végrehajtását – ha van bevont gyermekjogi képviselő – a gyermekjogi képviselő bármikor ellenőrizheti, ha mulasztást tapasztal, a fegyelmi és felügyeleti eljárásokat azonnal, hivatalból megindíthatja.”

8.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtást kérő rendelkezését felülírja a gyermekjogi képviselő rendelkezése az adós végrehajtható vagyontárgyai esetén, tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek használatában, illetve birtokában lévő vagyontárgyak érinthetetlenek.”

8.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtást kérő vagyontárgyak végrehajtási igényének bejelentése előtt minden esetben kötelezően konzultál a gyermekjogi képviselővel.”

 

II. Fejezet

A végrehajtás elrendelése

 

Végrehajtható okiratok

10.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „i.) Az a.)-h.) pontokban felsorolt okiratok csak abban az esetben hajthatóak végre, ha azt a gyermekjogi képviselő ellenjegyezte. A gyermek védelembe vételének megtörténtéig a gyermekjogi képviselő nem ellenjegyezhet.”

Végrehajtási kérelem

11.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „c.) Közli, hogy az általa indítani kívánt végrehajtási eljárás hány kiskorú gyermeket érint.” Kiegészül továbbá az alábbi bekezdéssel: „(3.) A végrehajtást kérő közli az adós csökkentett részletfizetési kérelmének iktatószámát, az arra adandó pénzügyi intézményi válasz iktatószámával együtt. Abban az esetben, ha az adóstól a csökkentett részletfizetési kérelmét megtagadta a pénzügyi intézmény, végrehajtási eljárást nem indíthat meg – tekintettel a Ptk. jogosulti szerződésszegés elnevezésű fejezetére.”

12.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Ingatlan végrehajtás esetén minden esetben a végrehajtást kérő értesíti az adós lakhelye szerint illetékes jegyzőt. Ha ezt nem tette meg a végrehajtási kérelem beérkezésének napjáig, a bíróság hiánypótlással felszólítja őt erre.” Kiegészül továbbá a következő szövegrésszel: „Amennyiben a végrehajtást kérő megfelelően nem igazolta, hogy a 11.§. (3.) szerinti csökkentett részlefizetési lehetőséget engedélyezte az adósnak, a teljesítés elfogadásának kötelezettségével visszautasítja a végrehajtást kérő végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó kérelmét.”

12.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az írásba foglalás előtt ellenőrzi a területileg illetékes jegyző, és a gyermekjogi képviselő értesítésének megtörténtét. Amennyiben ez a végrehajtást kérő részéről nem történt meg, hiánypótlással, az értesítési kötelezettség terhével visszaküldi a kérelmet a végrehajtást kérő részére.”

12/A.§. kiegészül a (4.) bekezdéssel: „A végrehajtó az (12.) bekezdés szerinti kérelembírósághoz továbbítása előtt meggyőződik arról, hogy a közjegyzői okirat, és a közjegyző záradéka a valóságnak megfelelő adatokat tartalmaznak-e. Továbbá meggyőződik arról is, hogy a területileg illetékes jegyző, illetve gyermekjogi képviselő értesítése megtörtént-e. Kötelessége meggyőződni arról is, hogy a zálogjog jogosultja azonos-e a végrehajtási jog jogosultjával. Amennyiben eltérést tapasztal, értesíti a valódi zálogjogosultat a végrehajtási eljárás megindulásáról.”

A végrehajtás általános feltételei:

13.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „d.) a 11.§. (3.) szerinti kötelezettség teljesítésre került-e; e.) a területileg illetékes jegyző, illetve gyermekjogi képviselő értesítése megtörtént-e; f.) a közjegyzői okirat és a közjegyzői záradék tartalma megegyezik-e.”

13.§. (2.) bekezdés teljes egészében törlendő.

14.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „Tartásdíj végrehajtása esetén az adós rosszhiszeműségének bizonyítása a bíróság feladata. Ebben az esetben megkeresi a gyermekjóléti szolgálat munkatársait, és/vagy a gyámhivatalt, környezet- és esettanulmányt kérve a tartásra kötelezett életkörülményeiről. Tartásdíj igénylése a végrehajtási eljárásban egy évre visszamenőleges hatállyal érvényesíthető.”

Végrehajtási lap:

16.§. a.) kiegészül az alábbi szövegrésszel: „… miután meggyőződött arról, hogy a közjegyzői okirat, amely alapján a költségkövetelése a közjegyzőnek fennáll, mindenben maradéktalanul megfelel aa.) a közokiratiság törvényben szabályozott feltételeinek; ab.) a hatályos jogszabályi feltételeknek.”

18.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… ezzel együtt a területileg illetékes jegyző és gyermekjogi képviselő egy-egy példányt kapjanak.”

19.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Amennyiben a bíróság a végrehajtást kérő kérelmét, mint teljesen alaptalant utasította el, két éven belül új kérelmet nem nyújthat be a végrehajtást kérő mindaddig, míg az összes, a kérelem benyújtása  feltételének szabályszerűen meg nem felelt. (ld. mint a gyermekelhelyezés megváltoztatása perek esetében.)”

23/C.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „e.) az eljárással érintett kiskorú gyermekek, vagy tartást kívánó családtagok számát; f.) a 11.§. (3.) bekezdése szerinti megfelelést, és a csökkentett részlefizetésre adott határidő eredménytelenül eltelt; g.) a területileg illetékes jegyző, illetve gyermekjogi képviselő értesítésének megtörténtét.”

23/C.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… ha a 11.§. (3.) bekezdése teljesítése eredménytelenül eltelt.”

23/C.§. (4.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az ingatlan becsértékét záradékolás előtt 3 hónapnál nem régebbi értékbecslési bizonyítvánnyal a végrehajtást kérő igazolta.”

23/C.§. (5.) kiegészül a következő szövegrésszel: „.. és amennyiben a 11.§. (3.) bekezdés feltétele teljesült.”

23/C.§. (6.) a következőként módosul: „Az okiratot készítő közjegyző nem záradékolhat. A záradékolást elkészítő közjegyzőt a területi közjegyzői kamara elnöke jelöli ki. Az eljáró közjegyzőnek minden esetben ellenőriznie kell a közjegyzői okirat tartalmának jogszabályi megfelelését. Amennyiben szabálytalanságot észlel, záradékolás előtt a hatályos jogszabályoknak mindenben megfelelően a közokiratot eredetileg készítő közjegyzővel a közokirat tartalmát javíttatja, és a javítás szerint állítja ki a záradékot.”

Közvetlen bírósági letiltás:

24.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Amennyiben az adósnak kiskorőú gyermeki, illetve tartásra szoruló családtagjai vannak, és az adós ezt megfelelően igazolta, a munkabérre adott közvetlen letiltás a munkabér 33%-át nem haladhatja meg.”

Egyéb rendelkezések:

31.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az egyéb vagyontárgyak vonatkozásában kiadandó végrehajtható okirat kiállítása csak a gyermekjogi képviselő közreműködésével történhet.”

A közjegyző által elrendelt végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezések:

31/E.§. (4a.) szövegrészből törlésre kerül: a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni.” Tekintettel arra, hogy a több adóst tartalmazó szerződések esetében nem többféle tartalommal kell a végrehajtható okiratot, illetve a záradékot kiállítani, hanem azonos tartalommal, több példányban. Egy fénymásolat költsége nem lehet 5 000 Ft, méghozzá adósonként – ez csak fölöslegesen, árdrágító hatással növeli a végrehajtási költséget, melyet végül az adósnak kell megfizetnie.

 

III.Fejezet

A végrehajtás foganatosításának közös szabályai

A végrehajtás foganatosításának megkezdése

32.§. (1.) (3.), 33.§. (1.) (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Megküldi a területileg szerint illetékes jegyzőnek és gyermekjogi képviselőnek is, ha a végrehajtási eljárás kiskorú gyermeket érint.”

Költség:

34.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… figyelembe véve az illetéktörvény vonatkozó rendelkezéseit, mely szerint az adós számára a bírósági végrehajtó eljárása illetékmentes. Ezt a költségnemet a végrehajtó nem teheti az adós terhévé, azt a végrehajtást kérőnek kötelessége viselnie.”

34.§. (2.) törlésre kerül. Indoklás: az árverés tényét a végrehajtónak kötelező közzétenni a NAV honlapján. Az állam rendelte el, az állam viseli ennek költségét, közigazgatási eljárás keretein belül. (megoldás lehet ennek költségét a végrehajtókra terhelni, tekintettel arra, hogy hihetetlen pénzösszegekért dolgoznak így is, rájuk terhelhető tehát. Az új becslést pedig a módosítás ajánlatom 23/C.§. (4.) bekezdésének kiegészítése tartalmazza, ez pedig a végrehajtást kérő költsége, tekintettel arra, hogy a saját végrehajtási eljárásának költségeit már így is az adósra terheli.

34.§. (5.) törlésre kerül – a fentiek értelmében - a következő szövegrész: „Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.” Indoklás: az adós nem tehető felelősség a végrehajtást kérő mulasztásáért.

34/A.§. (1.) (2.) (3.) teljes egészében törlésre kerül. Indoklás: a bírósági végrehajtó költségeit az állam, az adós, és a végrehajtást kérő IS fedezi, külön-külön, de ugyanannyit fizetnek ezen a jogcímen. A kamarai költségátalány megfizetése kizárólag a végrehajtót terheli, tekintettel arra, hogy a végrehajtók horribilis díjazásaik után NEM FIZETNEK ADÓT. Az adót pedig a végrehajtást kérő is, és az adós is megfizeti. A fentiek értelmében tehát nincs helye a kamarai átalány adósokra történő terhelésére egy demokratikus jogállamban. Annál is inkább nem illeti meg az adóstól a Kamarát az átalány megfizetése, mert sem az adós, sem pedig a végrehajtást kérő panaszát egyetlen esetben sem orvosolják, fegyelmi eljárást nem indítanak. Nem jogos tehát az a követelés, hogy az el nem végzett eljárásaik költségét, átalány formájába megfizettetik akár az adóssal, akár a végrehajtást kérővel. Emellett az ügyvédek számára sem kell az adósoknak megfizetni a kamarai közzétételi díjaikat, stb.

Jegyzőkönyv

35.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtó a jegyzőkönyvet az irodájában géppel is köteles elkészíteni, annak olvashatósága, nyomon követhetősége végett. Abban az esetben, ha a végrehajtási eljárás kiskorú gyermeket, vagy más, tartásra szoruló hozzátartozót is érint, a végrehajtó köteles filmfelvétellel is dokumentálni az eljárását. Ebben az esetben a jegyzőkönyv csak úgy érvényes, ha azt vagy a területileg illetékes jegyző, vagy pedig a gyermekjogi képviselő is aláírta.”

35.§. (2.) a.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a kiskorú gyermekek nevét, születési évét, a tartásra szoruló családtagok nevét, születési évét, a jelen lévő gyermekjogi képviselő és/vagy jegyző nevét és elérhetőségét.”

Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere:

35/A.§. kiegészül a következő ponttal: „(9.) A végrehajtó ügyfélkapus rendszerben úgy a végrehajtást kérő, mint az adós számára hozzáférést biztosít az eljárása teljes anyagához, hogy azok figyelemmel tudják követni az eljárásban eddig megtett hatósági cselekményeket és annak eredményességét/eredménytelenségét.” Indoklás: a végrehajtók egyik félnek sem adnak információt az eljárás tartalmi lényegével kapcsolatban, ez sok esetben a „behajthatatlan” minősítést vonja maga után. Ezt a költséget pedig az állam viseli – miközben, ha figyelemmel lehetne követni a végrehajtó eljárását, és cselekmények megtételét lehetne kezdeményezni, bármelyik félnek is, akkor kevesebbet kellene költenie az államnak is a behajthatatlan tartozások fedezetére. Ezzel együtt úgy az adós, mint a végrehajtást kérő nyomon tudná követni a követelés folyószámlájának állását, mert a gyakorlatban a végrehajtott összegeket a végrehajtó saját céljaira használja föl, az adós számára ki sem derülnek a könyvelési tételek, a végrehajtást kérő pedig nem kapja meg a saját kielégített követelését.

Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során

35/C.§. (1.) a következő szövegrész: „… a azt a fél igényli, … vagy ha azt a fél számára törvény kötelezővé teszi.” törlésre kerül. Lásd, mint fent, kötelező jelleggel, ügyfélkapun keresztül. Ennek értelmében teljes egészében át kell szabályozni a 35/D.§. rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a folyószámlára is betekintéssel kell rendelkeznie úgy a végrehajtást kérőnek, mint az adósnak. Ezt oylan formában, mint a mobiltelefon szolgáltatóknál, illetve a NAV-nál, meg lehetne oldani.

Kézbesítés:

35.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a gyermekjogi képviselő és/vagy a jegyző jelenlétében.”

36.§. (2.) (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „…a gyermekjogi képviselőnek és/vagy a jegyzőnek.”

A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban:

38.§. Szükséges kiegészíteni egy (3.) bekezdéssel, arra az esetre, amikor maga a végrehajtó akadályozza a végrehajtás kérőt abban, hogy részt vehessen a végrehajtási eljárás lefolytatásában.

Változás a felek személyében:

39.§. (3.) (4.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Abban az esetben, ha az elhunyt adós örököse kiskorú, kötelező a jogutódlás tényének megállapítása előtt a gyámhivatalt a gyermekjogi képviselővel együtt, azonnal és haladéktalanul bevonni az eljárásba. Hagyatéki tárgyalás sem tartható nélkülük.”

39.§. (5.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A bíróság nem dönthet az azonnali értékesítésről mindaddig, míg a (4.) bekezdés alapján a gyámhivatal képviselőjét, vele együtt a gyermekjogi képviselőt meg nem hallgatta.”

Az eljárás időpontja:

42§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Ott, ahol a családban kiskorú, vagy egyéb, tartásra szoruló családtag van, a végrehajtási cselekmények elvégzésének ideje: 09.00 – 16.00 óra.”

42.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Ebben az esetben a bíróság a gyermekjogi képviselő és/vagy a jegyző engedélyéhez kötve van.”

Helyszíni kényszercselekmények:

43.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a jegyző és/vagy gyermekjogi képviselő jelenlétében.”

44.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az önkényes felnyitást a kiskorú által használt helységre, illetve vagyontárgyakra nem alkalmazhatja a kiskorúnál a gyermekjogi képviselő, egyéb tartásra szoruló családtagnál a jegyző engedélye, beleegyezése nélkül.”

44.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az adós értesítését biztonsággal lebonyolítja. A papírcetli hagyása a postaszekrényben nem megfelelő értesítési mód, így tilos.”

45.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Kivétel ez alól, ha az adós, vagy más személy ellenszegülésének okát bírósági iratanyaggal bizonyítja, mely szerint a végrehajtónak nem áll még rendelkezésére jogerős bírósági végzés – peresített tartozásrendezés okán – cselekménye elvégzéséhez. Ebben az esetben a helyszínen tartózkodó karhatalmi erről feladata a végrehajtó helyszínről való elvezetése. Abban az esetben is köteles a karhatalom a végrehajtót elvezetni a helyszínről, és a további cselekményt megakadályozni, ha a végrehajtó cselekményének megkezdése előtt nm gondoskodott a család átmeneti otthonban való elhelyezéséről – a jegyző értesítésével. A gyermekek anyaotthonban, vagy családok átmeneti otthonában való elhelyezéséről pedig a gyermekjogi képviselő értesítésével.”

45.§. kiegészül a következő bekezdéssel: „(7.) Karhatalmi segítséget a végrehajtó csak és kizárólag a gyermekjogim képviselő és/vagy jegyző engedélyével vehet igénybe.”

Rendbírság:

45/A.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Kivéve a kiegészített 45.§. (1.) bekezdése alapján, amikor a végrehajtó mulasztásából nincs helye kényszercselekmény alkalmazásának. Ebben az esetben, hivatali mulasztása révén rendbírsággal sújtható ugyanezen összegben. Ebben az esetben a karhatalmi erők kivonulásának költségeit sem az állam, hanem a mulasztást elkövető végrehajtó fizeti meg.”

45/A.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Ugyanez az eljárás abban az esetben, ha az adós, a gyermekjogi képviselő, a jegyző, illetve a végrehajtást kérő mulasztást észlel a végrehajtó eljárásában. Azonnali rendbírsági kérelemmel fordulhatnak a bírósághoz, a végrehajtó cselekményével szemben. Ez az eljárás az adós számára költség- és illetékmentes.” Indoklás: a Kamaránál hiába panaszol akár az adós, akár a végrehajtást kérő, eljárást nem indít a Kamara. A jogorvoslathoz való jogot pedig biztosítani kell a végrehajtási eljárásban is. Mivel a végrehajtási kifogást a végrehajtók nem továbbítják a bíróságok felé, illetve a közvetlenül benyújtott végrehajtási kifogás rengeteg pénzbe kerül, szükség van arra, hogy legyen egy olyan jogorvoslati mód, amellyel azonnali jogorvoslatot kaphatnak a felek, még abban az esetben is, ha a bírósági eljárás költségeit nem tudják megfizetni. Ezzel együtt a bíróságok átlag 3-6 hónap alatt fogadják csak be a végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos kereseti kérelmeket. Ennyi idő alatt befejeződik – kényszercselekményekkel –a végrehajtási eljárás. Utólag az adós szintén nem tud perelni, mert semmi vagyona nem marad a perhez. Ily módon a jogorvoslathoz való jogával nem tud élni. Ezzel együtt a végrehajtókat sújtó rendbírságok összegei hatalmas bevételt jelentenének az államkassza szempontjából, tekintettel arra, hogy szinte mindegyik végrehajtó mulaszt minimum egy, de általában több alkalommal is az eljárása során. Ha az adósoknak és a végrehajtást kérőknek módjukban állna ezeket ingyenesen jelenteni, és tárgyalás nélkül, csak bizonyíték szerinti mérlegeléssel döntene a bíróság, akkor ez több bevételt generálna az államnak, mint az adóbevételek, összességében.

45/A.§. (5.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Amennyiben a végrehajtót sújtják rendbírsággal, az összeg adók módjára végrehajtható.”

45/A.§. (6.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Amennyiben a végrehajtónak keletkezik rendbírság fizetési kötelezettsége, azt a Magyar Államkincstár erre a célra fenntartott számlájára fizeti be. Az állam általi végrehajtás költségeit a végrehajtó viseli.”

Az adós, és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és kezelése

47.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a végrehajtó beszerzi … az adós kiskorú gyermekeinek, egyéb tartásra szoruló családtagjainak adatait, lehelyezésének lehetőségeit. Ingatlan végrehajtás előtt meggyőződik arról, hogy a családnak van hová mennie, ha nincs a családnak ilyen lehetősége, felkéri a területileg illetékes jegyzőt és/vagy a gyermekjogi képviselőt az azonnali, szükséges intézkedések megtételére.”

47.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a gyámhivatalt, családsegítő szolgálatot, gyermekjóléti szolgálatot, és az átmeneti szállókat üzemeltető szervezeteket.”

47.§. (6.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az egyéb módon tudomására jutó információkat nemcsak jelzi a jegyzőkönyvben, de a tudomásra jutás módját is közli.”

47/A.§. (1.) b.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… az Országos Anyakönyvi Hivatalt, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot.”

A végrehajtás felfüggesztése:

48.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A bíróság köteles felfüggeszteni a végrehajtást az adós kérésére, ha  kérelmét az adós teljes mértékben és alaposan bizonyította. Különös méltánylást igénylőnek kell tekinteni a gyermekjogi képviselő és/vagy jegyző által a végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet a bíróságnak, és azonnal, haladék nélkül intézkedni. Amennyiben végrehajtás felfüggesztését kérik a bíróságtól, és a bíróság helyt ad a kérelemnek, a bíróság kötelessége azonnal értesíteni a Földhivatalt a peres eljárás megkezdésének tényéről, és kötelezni a hivatalt a tulajdonlapon, ennek a ténynek széljegyzetben való feltüntetésre.” E módosítás értelmében a (3.) bekezdés törlése szükséges.

48.§. (5.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… valamint a 11.§. (3.) bekezdés szerinti nyilvántartási igazolás hiányát, mint bizonyított jogosulti szerződésszegés tényét.”

A végrehajtás szüneteltetése:

52.§. kiegészül a következő ponttal: „h.) ha az adós meghalt, az örököse pedig kiskorú, akkor annak nagykorúságáig. Kiskorú vagyonának felügyelője tartozás öröklése esetén a gyámhivatal, aki a kiskorút nevelő szülőt megillető járandóságból a minimális részletekkel teljesítheti a kötelezettséget. Mindez idő alatt azonban a végrehajtó által indított eljárás szünetel, helyét a gyámhivatal, illetve az önkormányzat adósságrendezője veszi át.”

52/A.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Ebbe az eljárásba bevonja a területileg illetékes önkormányzat adósságrendezéssel foglalkozó dolgozóját és a gyermekjogi képviselőt.”

52/A.§. (5.) a.) pont teljes egészében törlésre kerül. Indoklás: Abban az esetben, ha a végrehajtást kérő nem hajlandó elfogadni a részletfizetési megállapodásra irányuló törekvését az adósnak, azonnal a Ptk. szerinti jogosulti szerződésszegést követi el. Nincs helye tehát ennek a pontnak ebben a törvényben, mert nem írhatja felül ez a rendelkezés a Ptk. kötelmi jogi szabályozását.

52/A.§. (5.) kiegészül a következő szövegrésszel: „d.) ha az adós részletfizetési kérelmét és különös méltánylást igénylő körülményeit alaposan igazolta, a részletfizetés havi összegének meghatározását kötelező az adós havi jövedelméhez mérni, a részletfizetés időtartama nem köthető korláthoz a fizetés megtörténte érdekében. Ezekben az adós jövedelmi viszonyait és annak változásait 6 havonta ellenőrizni kell. Abban az esetben, ha az ellenőrzés azt találja, hogy az adós jövedelmi helyzete rendeződött, a végrehajtási eljárás az eredeti mederben folyik tovább.”

52/A.§. (6.) helyesbítést szükséges alkalmazni a következő szövegrésznél: „Az adós részletfizetési kérelmét nem a végrehajtó, hanem a bíróság bírálja el.” Indoklás: erre nagy szükség van annak okán, hogy a végrehajtók nem elérhetőek, és nem hajlandóak részletfizetést adni, sok esetben még a végrehajtást kérő kérésére sem. Mindaddig, míg a végrehajtók rendbírsággal sújtásának lehetősége nem adott, addig ahhoz, hogy ezzel a jogával élhessen is az adós valójában nemcsak elméletben – elengedhetetlenül szükséges ezt a pontot módosítani.

52/A.§. (7.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Ebben az esetben az összes követelést egy követeléssé kell olvasztani - hiszen eleve egy végrehajtó eljárásában kezelik a több végrehajtást kérőtől érkező, fennálló követeléseket -, egyetlen végrehajtási lappal, és egyszeres végrehajtási eljárási költséggel. A több végrehajtást kérővel eleve ugyanaz az egy végrehajtó tartja a kapcsolatot, a végrehajtott összegből a kielégítések sorrendjében a végrehajtó számol el.” Ebben az esetben a 64.§. teljes egészében törlésre kerül.

52/A.§. (8.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Amennyiben a bíróságnak azért szükséges döntenie a részletfizetés kérelmében, mert a végrehajtó nem működött közre az adós ezirányú kérésében, abban az esetben a bírósági eljárás költsége, és a rendbírság összege a végrehajtót terheli.”

53.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… és széljegyzetben a Földhivatal tulajdonlapon is.”

54.§, (2.) c.) módosul a következő szövegrésszel „valószínűsítette” helyett: „bizonyította”.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása:

55.§ (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „c.) amennyiben az eljáró végrehajtót többször is rendbírsággal sújtották az eljárás folyamán.”

56.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A bíróság végzéssel megszünteti akkor is a végrehajtási eljárást, ha úgy találja, hogy akár a közokirat, akár annak záradékolása, akár a végrehajtási lap kiállítása nem felel meg a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. ekkor a Pp. és Ptk. szabályai szerint a bíróság saját maga állapítja meg a szerződés által követelhető feltételeket, a teljesítés feltételeivel együtt, külön kérés, és eljárási illetékfizetési kötelezettség nélkül.”

 

MÁSODIK RÉSZ – PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA

 

IV. fejezet

Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra

Végrehajtói letiltás

58.§. (2.) és 59.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „Amennyiben az adós munkabéréből egy, vagy több eltartott családtagot lát el, munkabérének kizárólag a 33%-a vonható végrehajtás alá, külön kérelem benyújtása nélkül is. Ettől a szabálytól eltérni nem lehet.” Indoklás: a „legfeljebb 33%” meghatározás a gyakorlatban azt eredményezte, hogy azonnal 50%-ra érkezik letiltás, minden esetben.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

68/A.§. Ez a rendelkezés teljes egészében szembe megy a Vht. 74.§. e.) pontjával. Az ugyanis azt mondja, hogy mentes: „az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka.” Ez viszont azt állítja: „A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.” Ezzel együtt problémát jelent, hogy a rehabilitációs járadék végrehajtható, mint Tb nyugdíjnak minősülő jövedelem (a rehab és a Tb nyugdíj törvény alapján) – ezzel együtt az adótörvények értelmében nyugdíjjárulékot vonnak belőle. Tehát nyugdíjnak minősül, ezért végrehajtható – de mivel nyugdíjjárulékot vonnak belőle, így mégsem nyugdíj, a Tb nyugdíjról szóló törvény szerint ugyanis nyugdíjból nem lehet nyugdíjjárulékot vonni. Itt e két pont feltétlen összehangolására, és a többi törvénnyel való összefésülésére is szükség van.

Levonás gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból

69.§. teljes egészében törlésre kerül. A gyermekek után járó ellátások nem lehetnek végrehajthatóak, ha a bányászok járadéka sem végrehajtható. A gyermekeknek ugyanolyan joga van a szociális biztonsághoz, mint a bányászoknak.

A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége

76.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „(3.) A munkáltató kötelessége, hogy a hozzá érkező letiltásokról szóló adatokat szigorúan bizalmasan kezelje. Amennyiben az adósnak tartozása kiegyenlítése okán kellemetlensége támad munkahelyén, a munkáltató nem megfelelő adatkezeléséből adódóan, a munkáltató a munkavállaló felé kártérítési felelősséggel tartozik.”

 

V.Fejezet

Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre

Közös szabályok

79/A.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A pénzforgalmi szolgáltató köteles feloldani és az adós rendelkezésére bocsájtani  a végrehajtási zárlat alól a végrehajtás alól mentesnek minősített jövedelmek összegét.”

Átutalási végzés

80.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az átutalási végzés előtt a bíróság meggyőződik arról, hogy az adós munkabéréből nincs már folyamatban végrehajtás. Ahhoz, hogy ez így maradhasson, a bíróság az átutalási végzésben elrendeli, hogy az átutalási végzés hatálya alatt az adós munkabére nem végrehajtható.” Indoklás: a munkabér folyószámlára érkezik. Tehát az átutalási végzés hatására úgyis elviszik. Ha pedig már eleve végrehajtják, és úgy viszik el átutalási megbízással, az azt jelenti, hogy az adós teljes mértékben jövedelem nélkül marad, ezzel együtt maga a bíróság vonja kettős eljárás alá.

A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonás iránt

82/A.§. (1.) módosul a következők szerint „a végrehajtói letéti számla javára” helyett: „a végrehajtást kérő számlájára.” Indoklás: a végrehajtó vagy nem, vagy csak éves késéssel utalja a végrehajtást kérőknek a végrehajtott összegeke, a gyakorlatban, az utalásig a az adóstól végrehajtott összegeket a saját céljaira használja fel. Mivel a végrehajtást kérő nem részesül az adóstól végrehajtott összegben, ennek okán, amikor az adósnak életvezetési nehézsége adódik, hiába keresi a végrehajtást kérőt részletfizetésért, az – mivel nem látja a teljesítést és a fizetési hajlandóságot – ezt a kérést megtagadja.

 

VI. Fejezet

INGÓVÉGREHAJTÁS

Az ingófoglalás általános szabályai

84.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Gyermekjogi képviselő jelenlétében és egyetértésével. Mentes az ingófoglalás alól a kiskorú gyermek által használt és birtokolt ingóság, illetve azok az ingóságok is, melyek az ő eltartásukhoz és ellátásukhoz szükségesek. Az ingófoglalásról filmfelvétel is készüljön, a jegyzőkönyv mellékleteként.”

85.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „a jegyző és/vagy a gyermekjogi képviselő jelenlétében”

Lefoglalható ingóságok

86.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Tekintettel a 84.§. (1.) bekezdés általam javasolt módosítás tartalmára.” Ezzel együtt módosítani szükséges a „valószínűsíthető” –t „bizonyíthatóan” – ra. Indoklás: ha az adós a szülője ingatlanjában tartózkodik életvitelszerűen (egyre gyakoribb példa), és nem a saját ingóságai, hanem a szülők ingóságai között él, és a szülő nem adós, a szülő vagyontárgyait lefoglalni nem lehet egy jogállamban.

86.§. (3.) teljes egészében törlésre kerül, tekintettel arra, hogy a Ptk. rendelkezése szerint a külön adósság nem vonható a közös adósság kategóriája alá. Ha azt rendeli ez a törvény, hogy a külön adósság végrehajtható a közös vagyon terhére, azzal a külön adósságot a közös adósság kategóriájába vonják össze, ezzel pedig szembe mennek a Ptk. vonatkozó rendelkezésével. Ezt a rendelkezést módosítani kell, mégpedig úgy, hogy a külön adósság okán indult végrehajtás csak azokra a vagyontárgyakra vonatkozhat, amelyről kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az adós házastárs külön vagyonát képezi.

87.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A gyermekjogi képviselő egyetértésével.”

Foglalási jegyzőkönyv

88.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „fel kell tüntetni a kiskorú gyermekek számát, a kiskorúak használati és vagyontárgyát pontos megjelöléssel – ezek mentesek a foglalás alól. A jegyzőkönyv elkészítését, ha kiskorú vagyontárgya, illetve a kiskorú ellátáshoz szükséges háztartási eszköz is található a foglalási eljárásban, filmfelvétellel is hitelesíteni kell.”

88.§. (4.) kiegészül a következő szövegrésszel: „a végrehajtást kérő számára a távollétében készült foglalási jegyzőkönyvet géppel elkészítve kell továbbítani.”

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

89.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „.. az adós, vagy gyermekjogi képviselő által kijelölt …”

89.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „abban az esetben, ha ehhez a gyermekjogi képviselő is hozzájárult.”

90.§. (1.) j.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… és az ő ellátáshoz szükséges háztartási eszközök, valamint a kiskorú ruhaneműi.”

90.§. k.) módosításra szorul: ha a tüzelőt 3 hónapra megkaphatja, akkor az élelmet is kötelezően 3 hónapra kell, hogy megkapja. Enni ugyanis a létfenntartás szempontjából fontosabb, mint melegedni. ott, ahol gyermek is van, ott az élelmiszerek és a tüzelő nem végrehajthatóak, egyáltalán.

90.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „o.) az adós külön adóssága miatt a háztartási közös vagyon.”

92.§. 93.§. 94.§. 96.§. 96/A.§. rendelkezései nem érthetők. Abban az esetben, ha, mint jelenleg is, engedik a gyermekek után járó és a rokkantság, munkanélküliség után járó ellátások végrehajtását, akkor az ebben a §-ban foglalt járandóságok is legyenek végrehajthatóak.

Becslés

97.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtó csak abban az esetben becsülhet értéket önállóan, saját maga, ha rendelkezik becsüsi képesítéssel. Egyéb esetben becsüst kell alkalmaznia, a saját költségén.” Ennek értelmében a (2.) bekezdés törlésre kerül. A (3.) bekezdés tegye kötelezővé, ne választhatóvá a becsüs alkalmazását. Indoklás: a pénzmosás tilalmáról szóló törvény szerint, a végrehajtó jogalap nélküli gazdagodására való törekvését elkerülendő.

Egyéb dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

103.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Gépjármű csak abban az esetben foglalható le, ha nincs beteg családtag az adós háztartásában, akinek a szállítással azonnaliságán az élete múlhat. Az adós e feltétel fennállását szakorvosi/kórházi zárójelentéssel tudja igazolni. Emellett nem lefoglalható az a gépjármű, amely a nem adós házastárs külön vagyonához tartozik.”

103/B.§. 114.§. törölni szükséges. Ez a rendelkezés ugyanis kivonja a zálogtárgyat a zálogjogosult rendelkezése alól, s mint ilyen, bűncselekmény (sikkasztás) elkövetésére irányul – ha így marad, ebben a formában.

103/C.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… hatósági tanú jelenlétében.”

Foglalás harmadik személynél

108.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „… abban az esetben, ha a harmadik személy a kölcsön kapott vagyontárgyat nem kiskorú gyermek ellátására használja.”

Elszállítás

117.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a saját költségén.”

Ingóárverés

119.§. (2.) d.) e.) kiegészül a következő szövegrésszel: „abban az esetben, ha a lakásban életvitelszerűen nem tartózkodik kiskorú gyermek.”

123.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Abba az esetben, ha a közös értékesítés sikerre vezethet, elsőm lépésben ezt kell megpróbálni, tekintettel arra, hogy így a követelés fedezete teljes egészében is kielégítésre kerülhet, az árverésen való, nyomott áron történő értékesítéssel szemben.”

124.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Az adós, vagy gyermekjogi képviselő meghatározhatja …”

Ingóság árverésen kívüli eladása

133.§. (1.) 157.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára hirdetés útján is értékesítheti.” Indoklás: szintén a nagyobb értékesítési összeg reményében. Itt is lehet szó közös értékesítésről.

Ingóság átvétele a végrehajtást kérő által

134.§. (1.) (3.) módosul a következőképpen: „… a becsérték 70%-ának megfelelő összeg fejében átveheti.” Indoklás: a 35%-on való átvétel már jogalap nélküli gazdagodásra törekvésnek minősül (nyomott áron való értékesítés, illetve űzérkedés is lehet). Ezzel együtt ingatlan árverésnél is az ingatlan értékének 70%-a van meghatározva.

135.§. (1.) a következő szövegrész módosul: „immár a kikiáltási ár korlátlan leszállítása mellett” a következőre: „ha az első árverés sikertelenül zárul, a második árverést a kikiáltási ár 70%-án, a harmadik árverést annak 70%-án kell kiírni. A harmadik árverés sikertelensége után lehet szó korlátlan árleszállításról.”

 

VII.Fejezet

INGATALAN VÉGREHAJTÁS

Az ingatlan végrehajtás általános szabályai

136.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „abban az esetben, ha a követelés más módon bizonyítottan nem nyert kielégítést, illetve, ha maga az ingatlan zálogtárgynak minősül.”

136.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amely kiskorú tulajdonában van, illetve az örökségét képezi.”

Az ingatlan lefoglalása

138.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Ezzel együtt azonnal bevonja a gyermekjogi képviselőt a végrehajtási eljárás minden további mozzanatába és cselekményébe.”

138.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtási jog bejegyzése előtt az ingatlanügyi hatóság ellenőrzi, hogy legalább az egyik zálogjogosult azonos-e a végrehajtási jog jogosultjával. Amennyiben a zálogjog továbbértékesítése, illetve visszavásárlása történt, ellenőrzi a zálogjogosult valódi kilétét. Abban az esetben, ha az ingatlan zálogtárgyat képez, kizárólag a zálogjog jogosultja felé jegyezhet be végrehajtási jogot.”

138.§. (4.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… ezzel együtt haladéktalanul értesíti a területileg illetékes jegyzőt az ingatlanra történt végrehajtási jog bejegyzéséről.” 

Ingatlan értékesítésének időpontja

139.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Mindaddig a végrehajtó nem intézkedhet az ingatlan értékesítése iránt, míg a jegyzőtől, illetve gyermekjogi képviselőtől erre engedélyt nem kap. A jegyző, illetve a gyermekjogi képviselő csak az után adja meg az ingatlan értékesítésére vonatkozó engedélyt, ha az önkormányzatnak sikerült a család számára anyaotthon, családok átmeneti otthona, illetve átmeneti szálló elhelyezést biztosítani.”

Az ingatlan becsértéke

140.§. (1.) módosul a következők szerint: „6 hónapnál nem régebbi” helyett „3 hónapnál nem régebbi” –re.

141.§. 182.§. 182/A.§. kiegészül a következő ponttal: „ha az önkormányzat nem tudta a család további, ideiglenes elhelyezését 6 hónap alatt megoldani. Mindaddig, míg az önkormányzat elhelyezni őket nem tudja, a lakásban bérlőként maradhatnak.” Ez vonatkozik a 154/A.§. (1.) és a 154/B.§. (1.) bekezdésére is.

149.§. (1.) módosul a fentiek értelmében „a végrehajtói letéti számlára” helyett „a végrehajtást kérő számlájára” fordulatra.

150.§. (1.) Teljes mértékben etikátlan rendelkezés. Csökkenti a teljes tartozás kifizethetőségét, a fő zálogjogosult felé. Javaslat: ne lehessen olyan személy árverési vevő, aki maga is követel az adóson.

Közös tulajdonban lévő ingatlan árverése

161.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Abban az esetben, ha az egyik tulajdonrész kiskorú tulajdonába van, az ő ingatlanrészét akkor sem lehet árverezésre bocsájtani, ha az összes többi kéri az egész ingatlan tulajdonrészeinek árverését. A kiskorú lakáshoz, lakhatáshoz való joga minden más jogot megelőz. Kivételt képez ez alól a gyermekjogi képviselő azon döntése, ami a kiskorú hosszú távú érdekeit szolgálja.”

161.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „e.) abban az esetben, ha a gyermekjogi képviselő úgy dönt, hogy a kiskorú tulajdoni hányadát is árverezésre bocsájtja annak okán, hogy a kiskorú hosszú távú érdeke ezt írja elő számára, az árverésből befolyt, kiskorút illető vételárat a gyermekjogi képviselő gyámügyi fenntartásos betétkönyvben helyezi el.”

Meghatározott ingóság kiadása

178.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… amennyiben az nem veszélyezteti a kiskorú teljes mértékű, biztonságos ellátását, ahhoz nem szükséges vagyontárgy megjelöléséről van szó.”

178.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… kizárólag abban az esetben, ha a kiskorú nem tartózkodik a helyszínen.”

Gyermek átadása

180.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A bíróság a végrehajtható okiratot megküldi a területileg illetékes gyámhivatalnak, ezzel együtt hivatalból kirendel egy gyermekjogi képviselőt. A gyermekjogi képviselő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa jelenléte nélkül a rendőrség nem intézkedhet a helyszínen.”

180.§. (5.) 180/A.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A gyermekjogi képviselő jelenléte nélkül a rendőrség nem intézkedhet a helyszínen. A gyermek átadásáról minden esetben filmfelvétel dokumentáció készüljön, a jegyzőkönyv mellékleteként.”

180/A.§. (5.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A kötelezett eltávolítása kizárólag a gyermekjogi képviselő engedélyének megadása után, abban az esetben, ha a gyermek nem tartózkodik a helyszínen. A gyermek a kötelezett eltávolításának nem lehet szemtanúja, és a cselekmény átélője.”

180/A.§. (7.) módosul a következők szerint: „gyermeket előállítja” helyett „gyermeket felleli”. Kiegészül: „értesíti a végrehajtót és a gyámügyi hivatalt, valamint a gyermekjogi képviselőt”. Módosul: „kijelölt gyermekotthonban helyezi el” helyett „kijelölt helyettes nevelőszülőnél helyezi el.” Kiegészül a következő szövegrésszel: „A gyermek előállítása szigorúan tilos. A rendőrség helységeibe csak és kizárólag akkor szállítható fellelés után, ha a rendőrség rendelkezik gyermekbarát helységgel. Ellenkező esetben kizárólag a hivatásos helyettes nevelőszülőhöz szállítható, a fellelését követően. A gyermek nem hallgatható meg a rendőrség által, kizárólag gyermekjogi képviselő, és gyermekpszichológus jelenlétében.”

180/A.§. (8.) módosul: „előállítása” helyett „fellelése” szófordulatra.

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése

183.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… és a gyermekjogi képviselőt is.”

183.§. (4.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a gyámügyi hivatalnak, és a gyermekjogi képviselőnek.”

183.§. (6.) (7.) (8.) kiegészül a következő szövegrésszel: „… a gyermekjogi képviselő jelenléte nélkül helyszínen nem intézkedik.”

Pénzkövetelés biztosítása

191.§. (1.) 194.§. (1.) 202.§. (1.) 210/C.§. 210/D.§. 2010/E.§. kiegészül a következő szövegrésszel: „Vagyontárgyak lefoglalásánál/zár alá vételénél/bűnügyi zárlatánál/vagyonelkobzásnál tekintettel kell lenni a kiskorúak használati- és birtok tárgyára, a házastársi különvagyonra, és a kiskorú ellátásához szükséges eszközökre. Kiskorú jelenlétében nem hajtható végre a cselekmény gyermekjogi képviselő bevonása nélkül.”

191.§. (5.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Értesíti a gyámhivatalt és a gyermekjogi képviselőt, abban az esetben, ha a lefoglalni kívánt ingatlanban kiskorú személy életvitelszerűen tartózkodik.”

192.§. (1.) a fentiek értelmében módosul: „végrehajtói letéti számláról” „végrehajtást kérő számlájára”. Ennek értelmében a (2.) bekezdés törlésre kerül.

 

NEGYEDIK RÉSZ

 

JOGORVOSLATOK

XV.Fejezet

VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése

211.§. kiegészül a következő ponttal: „(4.) A bíróság abban az esetben is visszavonja a végrehajtási záradékot, ha hivatalból észleli, hogy azt a közjegyző a törvények megsértésével állította ki, valamint akkor is, ha a közokirat és a közjegyzői záradék tartalma szerint nem egyezik meg. Ezekben az esetekben az adós külön kérelme nélkül törlésre kerül a végrehajtási záradék.”

213.§. kiegészül a következő ponttal: „(5.) ha a záradékot közjegyző állította ki, a közjegyzői záradékolással szemben is lehet bíróság előtt jogorvoslatot kérni, az adós fellebbezési jogával élhet. Az eljárás tárgyi költségmentes.” Indoklás: ha az adós a közjegyzőnél fellebbez, akkor a közjegyző a saját döntését vizsgálja felül – ez már eleve megalapozza az elfogultságot, így az adós jogorvoslati jogától megfosztásra kerül. közjegyzői záradékolás esetén a fellebbezések indoka: még folyamatban lévő tartozás vitatása, jogosulti szerződésfelmondás, stb. Mind olyan eljárási mozzanatok, amelyek rendezése bírósági útra tartozik – ám eközben a pénzintézet elrendeli a közjegyzőtől a záradékolást. Tehát szükség van arra, hogy az adósok bírósághoz fordulhassanak a közjegyzői záradékolással szembeni jogorvoslatért.

XVI. Fejezet

A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

Végrehajtási kifogás

217.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtó eljárásával szemben abban az esetben is fordulhat közvetlenül a bírósághoz az adós, ha a végrehajtható okiratot maga a végrehajtó állította ki, közjegyző záradékolása alapján. Az eljárás tárgyi költségmentes.” Indoklás: ha a közjegyzői záradékolás után indult végrehajtási eljárásról beszélünk, a gyakorlat azt mutatja: hiába nyújtja be a kifogását az adós a végrehajtóhoz, az nem továbbítja a kifogást a bírósághoz. Ha viszont a végrehajtót kikerülve, közvetlenül fordulna az adós a bírósághoz a végrehajtási kifogásával, akkor a pertárgyérték 6%-át költségként be kell fizetnie – ezt nem minden adós tudja megtenni, így az ő jogorvoslathoz való joguk megvonódik e lehetőség nélkül.

217.§. (3.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtási kifogás, ha a kifogást benyújtó adós kiskorú gyermeket nevel, legkésőbb 8 napon belül elbírálandó.” Indoklás: egy végrehajtási kifogás átlagos befogadási ideje a bíróságokon 3-6 hónap. Ezen időtartam alatt a végrehajtó befejezetté is teheti a cselekményét, melyet eleve jogszabály sértően végez. Kiegészül továbbá: „A végrehajtási kifogás beérkezését követően a bíróság hiánypótlással nyilatkoztatja az adóst – ha az a kérelmében erről nem nyilatkozik - arra vonatkozóan, kíván-e kirendelt jogi képviselőt igényelni az eljárás folyamán.” Indoklás: a legtöbb adós nem tudja, hogy van erre lehetősége, a bíróságok pedig nem tájékoztatják erről a lehetőségről az adósokat. Ezáltal az adósok jogtudatlanul, és jogi képviselet nélkül állnak szemben egy jogtudó emberrel, a végrehajtóval. Az esélyegyenlőség és az egyenlő elbírálás elve itt már súlyos sérelmeket szenved.

217.§. (6.) kiegészül a következő pontokkal: „d.) ha a végrehajtó eljárása sértette a kiskorú gyermekek jogait; e.) a végrehajtó nem teljesítette a Vht. 41.§.-ban foglalt kötelezettségét; f.) ha a végrehajtó elérhetetlen az adós, vagy a végrehajtást kérő számára; g.) ha a végrehajtó nem küld havonta elszámolási számlát úgy az adós, mint a végrehajtást kérő részére.”

217/A.§. (2.) kiegészül a következő szövegrésszel: „A végrehajtási kifogás, ha a kifogást benyújtó adós kiskorú gyermeket nevel, legkésőbb 8 napon belül elbírálandó.”

217/B.§.(3.) teljes egészében megsemmisítendő. Indoklás: a végrehajtót szabálysértési bírság megfizetésére kötelezi ez a §., méghozzá úgy, hogy azt a saját végrehajtói letéti számlájára kell befizetnie. Ez nonszensz. Azt jelenti, hogy a szabálysértési bírságot – amit azért róttak rá mert az adósnak kárt okozott – nem az adósnak fizeti meg, kártalanítás címén; és nem is az államnak fizeti meg, az annak alkalmazásában elkövetett jóhírnév rontásáért; hanem a saját számlájára utalja, a saját maga kárpótlásaként, saját felhasználásra a saját szabálysértési bírságának összegét. Őrület. ezen túlmenően: ha azért kell a saját számlájára befizetnie, hogy azt majd a végrehajtást kérő számlájára utalja – tekintettel arra, hogy a gyakorlatban ez éveket jelent – akkor közvetlenül a végrehajtást kérő számlájára kellene utalnia, az általa megkárosított adós tartozásának csökkentéseként. Mindaddig, míg a saját számlájára kell utalnia, mindaddig szabadon rendelkezhet e fölött az összeg fölött – ami állítólag az ő büntetéseként szolgál – bármikor, bármeddig.

217/B.§. (4.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Abban az esetben, ha a bíróság helyt ad az adós végrehajtási kifogásának, és a végrehajtó szabályszegését állapítja meg, az adós terhéről a bíróság eltörli a végrehajtási eljárás költségeinek megfizetési kötelezettségét, a szabálysértés napjától kezdődően az eljárás végéig.”

A végrehajtói szolgálat megszűnése

239.§. (1.) kiegészül a következő ponttal: „f.) ha a végrehajtó működésének egy éve alatt 5-nél több kifogás érkezik a munkájára.”

A végrehajtói szolgálat szüneteltetése

240/B.§. (1.) kiegészül a következő szövegrésszel: „Kötelező a végrehajtói szolgálat szüneteltetése, ha egy év működés alatt 2-nél több, 5-nél kevesebb kifogás érkezik a végrehajtó munkájával kapcsolatban akár bírósághoz, akár a saját felügyeleti szervéhez. Ebben az esetben a végrehajtói szolgálat mindaddig szünetel, míg a szükséges vizsgáit a végrehajtó újból le nem teszi. A szolgálat újrakezdésétől újabb panaszok esetén (239.§. (1.) szerint) a szolgálat automatikusan törlésre kerül.”

A további fejezetek módosítása a közigazgatási miniszter hatáskörébe lett utalva, a beadványunk alapján megindult vizsgálat lezárásaként, az alapjogi biztos által. A Kamara és Felügyelő Szervének munkája ugyanis nem felel meg a jogállamiság elvéből fakadó követelményeknek.

 Köszönettel:

                                                                                                               Dudás Anna, érdekvédő

 

Füzesabony, 2013. május 26.

 

 Hiteles Mozgalom Bírósági- és Végrehajtási Eljárásokat Elemző Munkacsoport.