Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Hiteles Mozgalom észrevételei és javaslatai a Jelentés kapcsán

2012.02.28

 Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának jelentését, a 2002-2010. közötti lakosságideviza-eladósodás okainak feltárásáról, 2012. február 28.-án tárgyalta a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottsága.

Ezt az írásos összeállítást küldtük el a bizottsági ülés előtt.

 

 

A Hiteles Mozgalom észrevételei és javaslatai a Jelentés kapcsán

1. Tények röviden kronológiában

 

Egyetértünk a jelentés megállapításával, hogy az eshetőleges jelenségek nem voltak bemutatva a bankok által az ügyfeleknek.

 A bankok a kockázatokat mélyen elhallgatták, ezért nem érzékelt a lakosság nagyobb kockázatvállalást.. A bankok által alkalmazott kockázatszámítási és kockázatkezelési módszerek a lakosság elől el voltak titkolva, még ma sem ismertek..

 Óriási felelőtlenség volt úgy ösztönözni a lakosság eladósítását (először Ft-ban,majd deviza elszámolásban) a remélt gazdasági növekedés céljából, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok és a  bankokat korlátozó jogszabályok valamint az ezek érvényesítésére,ellenőrzésére hivatott Hatóságok  nem lettek létrehozva.

 Csupán tétlen szemlélője volt az eseményeknek az összes hazai hivatal és hatóság.

A bankszövetségt a bankok érdekvédelmi szervezete, őket nem lehet felelősségre vonni.

 Kizárólag csak erős hatósági ellenörzés veheti  fel a versenyt a bankokkal

Egyáltalán nem volt kockázatfeltáró számítás. Ez ellentétes volt a bankok érdekével.

Valójában a hitelfelvevő nem volt jogosult 60.000 Ft összegű hitelfelvételre a jövedelme alapján, csak CHF elszámolású hitelre. Két lehetősége volt: vagy nem vesz fel hitelt egyáltalán, vagy CHF elszámolásút vesz fel.

 Egyáltalán semmilyen alapja nincs olyan megállapításokat tenni,hogy a deviza elszámolású hitelesek még így is jobban jártak, mint a forint hitelesek.

 Azok a családok is lehetetlen helyzetbe kerültek, melyeknek a jövedelme nem csökkent. Téves állítás az, hogy csak azok a családok kerültek bajba melyekben a keresők elvesztették az állásukat és most csak kevesebb fizetésért találtak munkát. Ez a banki érvelés csak arra jó,hogy elhárítsa magától a felelősséget.

 A bankoknak számolnia kell az esetlegesen előforduló jelentős árfolyamváltozás kockázatait a lakossági hitelezés vonatkozásában is. Viszont a lakossági hitelfelvevő képességeit meghaladja egy ilyen számítás, valamint  ez egyáltalán nem is az ő feladata. Ezt a banknak kellett volna elvégeznie a tájékoztatást. Azzal, hogy a bankok ezt nem tették meg családok százezreinek a megélhetésétés vagyonának elvesztését veszélyezteti. Ez már jelentős nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kockázatot jelent

 

 

2 Az Albizottság működésének és az ott elhangzott tartalmi kérdések összefoglalója

 

A jelentésben leírtakkal szemben a Hiteles Mozgalom meghallgatására nem került sor!

Dr. Papcsák Ferenc elnök úr ezt megígérte, az albizottság megszavazta, még sem kaptunk lehetőséget.

 

Ezért folyamodtunk nyílt levél írására:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/nyilt-level-dr.-papcsak-ferenc-deviza-hitelezessel-foglalkozo-albizottsag-elnokehez-.html

 

Előzmény az utolsóelőtti albizottsági ülés volt.:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/felszolalasunk-a--deviza-hiteles-parlamenti-albizottsag-ulesen.html

  

Természetesen a „ HOGYAN ADÓSODTUNK EL-mindannyian.avi”i dia-összeállításon

 http://www.youtube.com/watch?v=lA-r1fgqRNk

 kívül küldtünk az albizottságnak egy komplett szakértői anyagot is. Ennek dátuma volt 2011. október 31, a címe: „Vélemény a NGM – deviza alapú hitelezés háttéranyaghoz”.

Ezt a szakértői anyagot a Fogyasztóvédelmi bizottság tagjai is ismerik, még az ősszelmegkapták..

 A szabályozó hatóságok nem tudtak élni a szabályzás eszközével,mivel hiányzott a szabályzás. A Parlament nem alkotta meg a szükséges jogszabályokat. Évekig a bankok önmérsékletében bíztak..

 Hiába épült fel 362 ezer lakás, ezek a családi vagyonok fognak nagyon hamar „másokhoz” kerülni a bankok és a végrehajtók jóvoltából.

 „ha leállt volna a lakásépítés és most szembe kéne nézni azzal a problémával, hogy egymillió ember nem lenne jobb lakáskörülmények között”

 Hamarosan egymillió ember semmilyen lakáskörülmények között sem lesz.

  „ az árfolyambiztosítás alapvetően megdrágította volna a hitelezést”

 Drága lett volna? Legyen inkább több százezer család földönfutó?

 Egy tájékoztató anyag nem pótolja a bankok ellenőrzését és a fogyasztóvédelem kiépítését.

 Nem igaz. a megállapítás, hogy a devizahitelesek vesztesége és kitettsége, valamint a kockázatok 2010. év nyarától nőttek meg jelentősen.

 A volt pénzügyminiszterek nem vállalnak a felelősséget, a Jegybankot jelölik meg felelősnek.

 Az MNB sem vállal felelősséget, szerinte a kormánynak és a PSZÁF-nek voltak eszközei…

 A PSZÁF sem vállal felelősséget, szerinte a Parlament hatásköre lett volna közbelépni.

 Cinikusnak tartjuk azt a véleményt, „a szabályozási eszközök lehetősége nem korlátlan, hiszen pl nem lehet beleszólni a magánjogi szerződésekbe.”

 A forint irreálisan erős helyzete  hol volt leírva 2006-2007-2008-ban?.

 Semmi sem tiltja, és semmi sem tiltotta a PSZÁF-nek, hogy jogszabályt kezdeményezzen, javasoljon!

 Ki kell mondani, hogy a lakossági 6.600 milliárd Ft nagyságú hitelfelvételel „pörgettük” a gazdaságot.és jelentősen hozzájárultunk a költségvetés bevételeihez 10 éven keresztül.

 A „kormányhivatallá visszaminősített” PSZÁF lakoltassanak ki több százezer hitelest? Azért mert a PSZÁF nem kapott jogkört és hatáskört?

Képtelenség, hogy csak „jogszabály-véleményezési joga” volt, sokkal több mindent tehettek volna, ha akartak volna.

 Csúsztatás a Bankszövetség állítása, hogy a kamatkockázat és árfolyamkockázat hatását a hitelükre ismerték az ügyfelek. „Az ügyfelek ezzel tisztában voltak, hiszen kockázatfeltáró nyilatkozatot kellett aláírniuk”.

 Hangsúlyozzuk, nem volt kockázat ismertetés!

 Ha nem volt kellő forrása a bankoknak, akkor nem kellett volna reggeltől-estig reklámozni a CHF alapú hitelfelvételt 2008-2009-ben.

 Nem kérjük, hogy a Bankszövetség  a kormánnyal közösen keressen megoldást. A problémát ők okozták, számoljanak el és fizessenek kártérítést a károsultaknak.

Nem bízunk a bankokban és főleg nem bízunk a bankszövetségben.   

 A bankrendszer felelőssége óriási, felelős több százezer család anyagi kifosztásában, a reménytelen élethelyzetek kialakulásában, az egészségügyi állapot megroppanásában és már több öngyilkosságért is.

 Az óriási terheket a hitelt fizetők és a már nem fizetők viselték és viselik. A bankok a nyereség egy pici részéről mondtak le eddig.

 A parlament, a kormányok, a hivatalok és a hatóságok is felelősek. A felvett hiteleink bővítették az állam bevételeit éveken keresztül. Szükség van állami segítségre is.

 

3. Szakértői összefoglaló a háztartások devizában történő túlzott

eladósodottságának tényelemesről és a kísérőfolyamatokról.

 

 „Egyfajta eredendő bűnként értelmezhető az a tény, hogy a kamatozás megváltoztatásának lehetőségét az esetek széles körére alkalmazható, „gumi ” klauzulákkal bástyázták alá a bankok által megfogalmazott szerződéses konstrukciók.”

 Azért ezt nem tekinthetjük a körülmények véletlenszerű összejátszásának!

Ez így volt megtervezve!

 „A lakosság esetében a helyzet még rosszabb. A pénzügyi kultúra alacsony szintje (közoktatási hiányosságok) és a konkrét szerződések jellemzőit illető alulinformáltság együttesen tragikusan gyanútlanná és védtelenné tették a lakossági hitelfelvevők javát.”

 Mint láttuk nem felelős a pénzügyminiszter, az MNB, a PSZÁF csak az a tudatlan, pénzügyileg analfabéta lakosság! 

Hol a fogyasztóvédelem?

 Nincs olyan termék,melyet ne kellene bevizsgáltatni, ellenőriztetni, a cumisüvegtől kezdve a plazmatévén át a személygépkocsiig.

 Csak a hiteltermék a kivétel. Azt senki sem hagyja jóvá,senki sem ellenőrzi.

 Az a buta lakosság azt sem tudja, mi a plazma tv vagy LCD tv működési elve, azt sem tudja, hogy a mobiltelefon hogyan működik. Mekkora óriási felelőtlenség a részéről, hogy ezeket mind használja nap mint nap!

  „Ezzel szemben az aktorok (úgy bankok, mind adósok) kockázatvállalási hajlandóságát is világosan jelzi az a tény, hogy forint helyett nem a már jelentős költségmegtakarítást ígérő euróra, hanem az annál mind árfolyam- mind kamatkockázati dimenzióban extrémebb profilú svájci frankra esett a választás az esetek döntő többségében.”

 Ez nem a lakosság „kockázatvállalási hajlandóságát jelenti, hanem azt, hogy a bankok ezt a CHF elszámolású hitelt mutatták kedvezőbbnek. Pl  a kezelési költség euró esetén dupla volt, mint a CHF-é.

Már csak ezért sem volt kockázatvállaló képessége a lakosságnak,mivel a bankok minden kockázatot elhallgattak.

 „Egy háztartás számára azonban 10%-ot jelentősen meghaladó kamatszint mellett hosszabb távra (lakáshitelek esetében 20-25 évre) az éves összjövedelmet jelentősen meghaladó összegben eladósodni egzisztenciális öngyilkossággal érhet fel.”

 Már tudjuk. Ezek a megállapítások nem voltak ismertek 2006-2007-2008-ban az elemzők és szakértők számára?

  „A hazai lakosság legelemibb pénzügyi kérdésekben való átlagos tájékozottsága megdöbbentően alacsony. Ennek okát az idősebb generációknál a rendszerváltozás előtti, nagyrészt piaci-idegen pénzügyi intézményrendszer szimplifikáltságában kereshetjük, és a pénzügyi ismeretek általános társadalmi terjesztésének hiányában kereshetjük.”

 Ezt a lakossági hiányosságot maximálisan kihasználták a bankok. De minként lehet, hogy a MNB, a PSZÁF munkatársai ezt nem tudták?

 „Ezt az értékesítési formát a devizahiteleknél már a kezdet kezdetén meg kellett és meg is lehetett volna tiltani.”

 Az egész deviza elszámolású hitelezést meg kellett volna tiltani, vagy kötelező biztosításokkal drágábbá kellett volna tenni. Valamiért a  banki alkalmazott banki ügyintézők sem voltak felkészültek.

 „Teljesen érthetetlen, hogy a felügyelő hatóságok miért tolerálták hosszú éveken keresztül, hogy egy fogyasztóvédelmi eszközből a fogyasztók tudatos megtévesztésének eszköze lett.”

 Ez történt: tudatos megtévesztés. Ezt hívják uzsorás szerződésnek!

.  „Másfelől viszont lehetetlen vélelmezni, hogy a bankok ne tudatosan próbálták volna manipulálni a hitelfelvevők döntési terét ezekben az esetekben.”

 Ez viszont már szinte nem is PTK hanem BTK!

 

 

4. Az egyéni kockázatészlelést nehezítő/torzító makro körülmények


 

„Sajnos azonban a költségvetés 2007-2008-as „félfordulata” mellett a lakossági hitelfelvételek dinamikája nemhogy mérséklődött volna, de inkább exponenciálisan emelkedett.”

 Hála a bankok intenzív reklámjának.

 „Felmerül a kérdés, hogy miért nem hívta fel egyetlen politikai erő sem ebben az időben (az állami költségvetési pozíciók részleges stabilizálásának idején, 2007-2008-ban) arra, hogy a megszorítások nyomán romló lakossági pozíciókat kompenzáló, gyorsuló ütemű eladósodás fenntarthatatlan?”

 Szükség volt a felvett hitelekből az államkasszába befolyó milliárdokra.

 „Most túl a tényen, hogy 2002. év és 2008. év között ezen alapvető nemzetstratégiai kérdés társadalmasított megvitatása helyett gyakorlatilag egy politikai bohózatot láttunk, még arról sem feledkezhetünk meg, hogy mennyiben vezethetett ez az inkonzekvens kommunikáció a kockázatok szisztematikus alulbecsléséhez a devizahitelek szereplői (úgy a hitelfelvevők, mind a bankok) esetében!”

 Ne becsüljük le a nemzetközi bankok befolyását. Nem helyi takarékszövetkezetekről van szó. 

 

 5. A kialakult helyzet magyar szereplőinek viselkedése és ezek minősítése

 

„A megkötött szerződéseket be kell tartani, és felnőtt emberként felelősséget kell vállalnunk a korábbi, időközben tévesnek bizonyult döntéseinkért (adósok felelőssége)”

 A bankoknak is felelősséget kell vállalniuk a szerződéseikért és az elkövetett törvénysértéseikért. . . 

 „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a teljes vizsgált időszakban képtelennek bizonyult arra, hogy megfelelő súllyal jelenítse meg a fogyasztóvédelmi érdekeket a devizahitelezés folyamatában.”

 Azonban nem a PSZÁF vezetőit és munkatársait fogják kilakoltatni….

 „A Magyar Bankszövetség funkciójának megfelelően folyamatosan hitt a kormányzati és az egyéb állami szervezeti kommunikációnak”

 Ez fordítva történhetett, a bankszövetség vezette félre és jelenleg is vezeti félre a kormányzatot. Elemi érdekük volt, hogy az ügyfelek ne kapjanak tájékoztatást. Csak így volt lehetőségük  6.600 milliárd forintot kihelyezni.

  „A nagymértékű lejárati mismatch, és a szintetikus úton előállított devizaforrások 2007-től rohamosan fokozódó aránya csak elvétve párosult a hitelezési aktivitás újragondolásával.”

 Ezt szeretnénk jobban kifejtve, magyarul elmesélve megismerni. 

 „Visszatekintve átlagosan nem jártak rosszabbul a devizahitelesek ( a 2011-ben bevezetett árfolyamrögzítést ől, ill. a végtörlesztési lehetőségtől függetlenül sem), mint a forinthitelesek.”

 Ez így nem hasonlítható össze. A 10. oldal tartalmazza az adatokat:

 Aki 40.000 Ft törlesztő  részlettel vett fel CHF elszámolású jelzáloghitelt 2006-ban, az nem volt jogosult felvenni jövedelme alapján olyan hitelt, melynek a törlesztő részlete másfélszer akkora, 60.000 Ft.

 Az ábra 2011 júniusáig mutatja a törlesztő részletek emelkedését. Akkor a CHF árfolyam 220 Ft környékén mozgott. Utána még jóval több mint 10 %-kal romlott a forint.

Az eltelt 7-8 hónapban 72.000 – 75.000 Ft volt a példában szereplő hitel törlesztő részlete.

 A törlesztő részlet így közel duplájára emelkedett.

 Megállapítható: ez a termék hibás termék. A felelősség a bankoké.

 A nem megfelelő állami szabályzás és a nem megfelelő állami ellenőrzés nem ad jogalapot arra,  hogy a bankok azt tegyenek amit akarnak. A szerződő feleknek kölcsönösen tekintettel kell lennie egymás érdekeire.

„Ha pedig ma megkérdeznék a devizahitekkel pórul járt honfitársainkat arról, hogy a devizahitelek forinthitelekhez vett kamatelőnyét mérték- e fel rosszul, vagy inkább a vele járó kockázatokat becsülték alá, akkor valószínűleg a nagy többség az utóbbira szavazna.”

 Nincs olyan, „ha pedig ma megkérdeznénk”…. Olyan van, hogy ma családokat lakoltatnak ki, ma a családok vagy esznek, vagy rezsit fizetnek, vagy törlesztenek..

Ma családok százezrei vannak veszélyben.

 „A bankrendszer intézményrendszere – egyes ritka kivételektől eltekintve – versenypozícióik megtartása és jövedelmez őségi érdekeik miatt minden gátlás nélkül vette át azokat a finanszírozási technikákat, amelyek nem minden elemükben illeszkedtek a magyar gazdaság elemeihez, de különösen nem a hitelfelvevők viszonyaihoz.”

 A tárgyaló teremben miként meséljük el a bírónak, hogy „nem minden elemükben illeszkednek a magyar gazdaság elemeihez

 „Az eredményérdekeltségüket biztosítandó olyan eladási technikákat alkalmaztak, amelyek ugyan nem ütköztek közvetlenül jogszabályi tiltásba, de a jó ízlés határait és a tisztességes üzleti magatartás viszonyait alapvetően feszegették.”

 A tárgyaló teremben miként meséljük el a bírónak, hogy „feszegették a jó ízlés határait”?

A tisztességes piaci magatartás jogszabályait vagy megsértették vagy nem. Mi az, hogy „alapvetően feszegették”?

 „Elemi arányérzék hiánya a célok és lehetőségek összevetésekor.

Perspektivikus, hosszabb horizontú tervezés és kalkuláció hiányai.

A privát hasznok és társadalmi kockázatkezelés kombinációját valós opciónak, sőt természetesnek tartó gondolkodásmód”

 Miként jelentkezik az „elemi arányérzék hiánya” a „kalkuláció hiánya” ha a bankok  nem adtak valós kockázatfeltáró nyilatkozatot?

A PSZÁF nem ellenőrizte a szerződések szövegét, nem ellenőrizte az egyoldalú módosításokat, nem ellenőrizte a kamatláb emelések jogosultságát.

Ha a hitelfelvevők tudják, hogy a bankokat nem ellenőrzi sem Hivatal, sem Hatóság akkor nem vesznek fel hitelt.

A bankok jelenleg sem állnak szóba az ügyfelekkel. Nem lehet a banknál senkivel tárgyalni, egyedül a fiókban lévő ügyintézők érhetők el, akik semmiről semmit nem tudnak.

A PSZÁF a mai napig is bénán szemléli az eseményeket, hónapok elteltével küld csak semmitmondó határozatokat.

 

  

6. A Bizottság javaslatai

 

„Hangsúlyosan kerüljön beépítésre az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályozások megismertetése, a banki tranzakciók minimális követelményeinek a megismertetése, a fogyasztóvédelmi jogok tanítása.”

 A probléma ma van jelen, nem a távoli jövőben fog jelentkezni. Valószínűleg, amennyiben a gyermekeknek a középiskolában holnap reggel megtanítják a pénzügyi alapismereteket, akkor holnap délután ez nem fogja megakadályozni a családja kilakoltatását.

 Nem eljárás megfogalmazására van szükség, hanem jogkörre és hatáskörre.

A PTK szerint is vizsgálhassa a bankokat a PSZÁF.

A PSZÁF a pénzügy területén az egyedüli fogyasztóvédelmi hatóság! Kivel hangolja össze a feladatait. A feladatokat a Parlamentnek kell meghatároznia.

A PSZÁF ne nevetséges 100.000 – 200.000 forinttal bírságolja a bankokat heti rendszerességgel. Ez nem visszatartó erő, hanem ösztönzés.

Minden lezárt ügyet a PSZÁF azonnal vizsgáljon újra.

A Parlament 3 havonta számoltassa be a PSZÁF-t.

A PSZÁF alakítson ki egy osztályt, mely a civilekkel tartja a kapcsolatot.

 „Javasoljuk, hogy a pénzügyi szolgáltató, a hitelközvetítő társaságoknál, esetleg szervezeteknél legyen elvárás, hogy a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettséggel és meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az ehhez szükséges jogszabály módosítást a kormány készítse elő.”

 Van épp elég bankfiók az országban. A bankok oktassák ki a saját munkatársaikat, egyáltalán nincs szükség közvetítőkre. A felvett jutalékuk csak a hitel költségét növeli.

 „Javasoljuk annak a megfontolását, hogy a hitelfelvevők megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz való jutását, kellő megalapozottságú tájékozódását megfelelő kioktatási rend, továbbá kötelező jogi képviselet biztosítsa, illetve segítse elő.”

 Nem „kioktatási rend” kell, hanem törvények, melyeket arra jogosúlt hatóság képes batartatni.

A jogi képviselet megvolt. A szerződések közjegyző előtt köttettek.

 Miért nem szerepel az anyagban a közjegyzők felelőssége?

 Miért nem szerepel az anyagban a végrehajtók szerepe és tevékenységük ellenőrzése?

 Miért nincs szó a kilakoltatásokról?

 Javasoljuk, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság kezdeményezzen ügyészségi vizsgálatot a deviza alapú hitelezés kapcsán, mely megvizsgálná a bankok jogszabályellenes viselkedését, megállapíthatná, hogy uzsoraszerződéseket kötöttek.

  

Budapest, 2012 . február 28 .

 

Készítették a Hiteles Mozgalom alapítói és támogatói 

 

ui: a Fogyasztóvédelmi Bizottság 4 órán keresztül ülésezett. Négy civil szervezet képviselői vett részt, mindannyian kaptunk 2 alkalommal 5-5 percet.