Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első devizahiteles törvényjavaslat a Parlamentben 1/5

2014.07.27

 Az első devizahiteles törvényjavaslat parlamenti előterjesztése előtt volt egy napirend előtti felszólalás… 2014.06.30.

Örök kérdés: a döntés meghozatalakor tisztában vannak-e a tényekkel és a döntésük következményével a parlamenti képviselők?

A felszólalás és a válasz teljes terjedelmében, a szövegkiemelés: Hiteles Mozgalom.

 

 

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Rogán Antal frakcióvezető úr, a Fidesz részéről: "Igazságot kell szolgáltatni a devizahiteleseknek" címmel. Képviselő úré a szó.

 

 

elso-03.png

 

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Többedik alkalommal beszélünk már a Ház napirendjén a Kúria legutóbbi döntéséről. Most ez azzal az aktualitással is bír, hogy immár a mai napon az Országgyűlés elé kerül a kormány törvényjavaslata a devizahitelesek számára történő igazságtételről, annak az első lépcsőjéről.

 

A Kúria mint a legfőbb bírói fórum egy nagyon fontos döntést hozott két héttel ezelőtt, amikor kimondta, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahitelesekkel szemben. Ez volt az a fordulópont, ami világossá tette, hogy innentől kezdve nem arról beszélünk, hogy mi volt méltányos, és mi az, ami nem volt méltányos. Nem arról beszélünk, hogy a devizahitelesek tudták-e, hogy milyen kockázatot vállalnak, innentől kezdve arról beszélünk, hogy a bankok egyértelműen becsapták a devizahiteleseket, visszaéltek az erőfölényükkel, és igazságtalanul, tisztességtelenül, ezáltal jogtalanul pénzt vettek el tőlük. Ezt pedig minden devizahitelesnek vissza kell kapnia.

 

Ne felejtsük el, ez annak volt köszönhető, hogy Magyarországon hosszú-hosszú éveken keresztül olyan kormányok voltak 2002 és 2010 között, akik megengedték azt, hogy a bankok visszaéljenek az erőfölényükkel. Akik, amikor látták, hogy kockázatos helyzet alakul ki, nem tiltották be a devizahiteleket, akik, amikor látták, hogy a bankok az egyoldalú szerződésmódosítással iparszerűen visszaélnek, akkor nem tiltották meg az egyoldalú szerződésmódosítást.

 

Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, rendkívül fontos, hogy amikor az igazságtételről beszélünk, akkor értelemszerűen minden olyan helyzetben igazságot tudjunk szolgáltatni a devizahiteleseknek és a forinthiteleseknek is, amikor nem volt a hátuk mögött ott a parlament vagy a kormány, hogy megvédje őket az igazságtalan döntésekkel szemben.

 

2006 és 2010 között, amikor a legtöbb egyoldalú szerződésmódosításra sor került, a parlament és az akkori kormány nem adott védelmet sem a devizahiteleseknek, sem a forinthiteleseknek. Éppen ezért támogatva a kormány által most benyújtott törvényjavaslatot, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a KDNP-vel egyeztetve egy nagyon fontos és szigorú módosítást fog benyújtani ehhez a törvényhez, és ehhez kérjük a kormány támogatását.

 

Ez a javaslat arról szól, hogy elévülésről, a 2009 előtti időszak számon kérhetőségéről mindenképpen úgy kell beszélnünk, hogy az a devizahitelesek, pontosabban minden hiteles számára kedvező helyzetet jelentsen. Azaz, szó sem lehet olyan elévülésről, amelyik azt mondja, hogy a bankok a 2009 előtti követeléseket nem adják vissza. Sem a devizahiteleseknek, sem a forinthiteleseknek. Olyan módosító indítványt fogunk benyújtani, amelyik világossá teszi: a meglévő szerződések esetében akár forinthitelről beszélünk, akár devizahitelről beszélünk, mindenképpen az elévülés csak akkor kezdődhet el, ha a szerződést lezárták. Ha a szerződés ma is él, ha annak alapján a hiteles fizet, vagy a bank vele szemben követelést támaszt, akkor semmilyen elévülésről nem lehet beszélni. Azaz a több mint félmillió devizahiteles a 2009 előtt velük szemben tisztességtelen elbánásban tőlük elvett pénzeket is visszakövetelheti, és ez vonatkozik azokra a forinthitelesekre is, akikkel szemben tisztességtelenül, egyoldalú döntéssel emeltek kamatot.

 

Tisztelt Képviselőtársaim! A lezárt szerződések esetében is azt gondoljuk, hogy csak akkor beszélhetünk elévülésről, ha az az elévülés úgy kezdődik, hogy legalább öt esztendő eltelt a szerződés lezárása óta. Ami tehát azt jelenti, tisztelt képviselőtársaink, hogy minden egyes devizahitelesnek és forinthitelesnek a teljes időtartamra vonatkozóan a tőlük igazságtalanul, tisztességtelenül elvett pénzeket vissza kell adni.

 

Támogatva a kormány mostani törvényjavaslatát, szeretném ösztönözni a kormányzatot arra is, hogy dolgozzanak a további lépcsőkön, a devizahitelesek számára legfontosabb további lépéseken, azaz dolgozzák ki, hogy milyen formában kapják vissza a devizahitelesek azt a pénzt, amit tisztességtelenül vettek el tőlük, és ez a törvény kerüljön szeptemberben a parlament elé, és arra kérjük a kormányt, hogy lásson hozzá a jelzálogalapú devizahitelek forinthitellé történő átalakításához. Azt szeretnénk, hogy karácsonyra Magyarországon ne maradjon devizahitel, és arra kérjük a kormányt, hogy olyan megoldáson dolgozzon, ahol az árfolyamkockázat ügyében megosztja a kockázatot a bank és a hitelfelvevő között. Mert való igaz, a Kúria nem ad nekünk felhatalmazást arra, hogy az árfolyamkockázat ügyében tisztességtelenséggel vádoljuk a bankokat, de azt gondoljuk, hogy a bankoknak részt kell vállalni az árfolyamkockázatból.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

 

 ELNÖK: Válaszadásra Varga Mihály miniszter úrnak adom meg a szót.

 

VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ahogy azt korábban ígértük, a Kúria jogegységi döntését követően a kormány június 27-én benyújtotta a devizahitelek rendezésére tett törvényjavaslatát. Ez a törvényjavaslat első lépése annak, hogy megvalósítsuk közös célunkat, miszerint a devizahiteleket kivezetjük a fogyasztói kölcsönszerződések közül, és ezzel elhárítjuk azt a veszélyt, ami a meglévő vagy a jövőben hitelt használók feje fölött volt.

Tisztelt Ház! Hadd emlékeztessek arra, hogy a probléma kialakulásának oka a 2004 és 2010 közötti kormányok, valamint pénzügyi és monetáris hatóságok felelőtlen, átgondolatlan döntései voltak. A szomszéd országoktól eltérően Magyarország nem szabott gátat a devizahitelek tömeges elterjedésének. 2010-re 800 ezer háztartásnak volt olyan devizahitele, amelyek fedezete lakás vagy családi ház volt. A tömegessé váló fizetési problémák világosan bebizonyították, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek rossz termékek voltak, a hitelfelvevők nem voltak tisztában a kockázatok teljes körével, a bankok pedig visszaéltek az erőfölényükkel a szerződések megkötése során.

 

A problémák megoldására, a családok megsegítésére a 2010-et megelőző kormányok érdemi lépést nem tettek. Emlékeztetnék arra, hogy az előző, 2010 előtti kormány, Bajnai Gordon vezetésével, pusztán egy etikai kódex kidolgozását várta el, ami nem volt kötelező, így azt a bankok nem is tartották be.

 

2010 után a kormány számtalan lépésben nyújtott segítséget a bajba jutott családoknak: végtörlesztés, árfolyamgát rendszerének a bevezetése, valamint a legnehezebb helyzetben lévő családoknál a Nemzeti Eszközkezelővel a ház, a lakás megvásárlása. Összességében ez 370 ezer embernek adott segítséget.

 

Világossá vált azonban, hogy a probléma teljes körű rendezése nem nélkülözheti azt a jogegységi döntést, amire a törvényhozás a szükséges lépéseket alapozhatja. Miután a Kúria ezt a döntést meghozta, lehetővé vált, hogy a kormány jogszabálytervezetet nyújtson be. A Kúria ebben a jogegységi döntésben kimondta, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, az árfolyamrés, az egyoldalú szerződésmódosítás, a kamat kiszámítása során tisztességtelen módon jártak el.

 

A kormány álláspontja, hogy a tisztességtelenül elvett pénzt vissza kell fizetni a becsapott ügyfeleknek. Több lépcsőben javasoljuk a megoldást. Első lépésben a Kúria döntésének az átvezetése történik meg a magyar jogrendszerbe. Ebben a törvényjavaslatban a jogegységi döntést javasoljuk általános érvényűvé és mindenki számára kötelezővé tenni. Ez a javaslat elsősorban a bankok feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket. A törvény hatálybalépése után 90 napon belül kell a bankoknak átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőlegesen.

 

A javaslat egyes rendelkezései a forinthitelekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelekre azonban nem. A végtörlesztésre ugyanis a piaci és az eredeti szerződés kötelezettségénél kedvezőbb feltételekkel került sor. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forintalapú hitel- és kölcsönszerződésekre, valamint pénzügyi lízingszerződésekre is érvényesek lesznek.

 

A kormány arra törekszik, hogy az Európai Bíróság gyakorlata alapján a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével tartsa fenn a megkötött szerződéseket.

 

Második lépésben majd javasoljuk, hogy a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolás szabályait alakítsuk ki, ezek meghatározására kerüljön sor, az egyéb anyagi és jogi elszámolásokat, kérdéseket rendezzük.

 

Ezt követné a harmadik lépés még ennek az évnek a során. Ez év végéig beterjesztjük a devizahitelek kivezetéséről szóló jogszabályt, és ez a kölcsönök bizonyos feltételek melletti kötelező forintra váltásával jelent majd teljes körű megoldást a devizahiteleseknek. Itt kell majd mérlegelni üzleti, bankstabilitási szempontokat, itt kerülhet elő az állami szerepvállalás kérdése is.

 

Tisztelt Ház! Szeretnénk mielőbb igazságot szolgáltatni a bajban lévő családoknak, ezért a kormány megnyugtató, végleges megoldást fog kidolgozni a még bajban lévő devizahitelesek számára. Célunk, hogy végleges és megnyugtató megoldást találjunk, igazságot szolgáltassunk a megkárosított, becsapott devizahiteleseknek, és teljes egészében kivezessük a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)