Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első devizahiteles törvényjavaslat a Parlamentben 2/5

2014.07.27

  Elnök: A vitában elsőként megadom a szót Trócsányi László miniszter úrnak, a törvényjavaslat előterjesztőjének! 

 

- részletek következnek, saját kiemeléssel és *-os megjegyzéssel -

 

elso-01.png

 

DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ

A konstrukció látszólagos vonzerejét az akkori pénzügypolitika által magasan tartott forintkamatok, és a devizákban jegyzett kölcsönök alacsonyabb kamatai között tátongó szakadéknak köszönhette.

 

Ezeknek a banki termékeknek a sajátossága, hogy rendkívül egyenlőtlenül osztják meg a kockázatot a hitelező és az adós között. A bankok ezenfelül a törvény adta lehetőséggel visszaélve a kamatokat, költségeket és díjakat is folyamatosan egyoldalúan emelték. A bankokat törvény alapján megillető egyoldalú szerződésmódosítási jogot a jogalkotó a fogyasztók érdekében először csak a 2012-es kormányváltás után korlátozta.

 

A kidolgozott javaslatról széles körű szakmai konzultáció folyt. Én magam személyesen is találkoztam az Országos Bírósági Hivatal elnökével. Az OBH munkatársai emellett a törvényszöveg kidolgozásában is részt vettek. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről a Bankszövetséggel is megtörtént az egyeztetés. (*)

 

Jelenleg a folyamatban lévő perek száma eléri az ötezret, ami amellett, hogy költség- és időráfordítást jelent az adósoknak, súlyosan leterheli a bíróságokat is. Ezt tükrözi az is, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a Kúria 2013 decemberében, illetve 2014 júniusában két ezzel foglalkozó jogegységi határozatot is elfogadott. A Kúria mindkét döntésében kimondja azt is, hogy a probléma társadalmi méretei jogalkotást tesznek szükségessé.

 

Ennek eredményeképpen olyan javaslat született, amelynek célja a közösségi érdekek szolgálata, a szociális szempontok érvényre juttatása és az adósok védelme. Mindez összhangban van az Alaptörvény M) szakaszával, amely szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, továbbá fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Mindezek alapján a devizahitelesek problémáinak megoldását szolgáló jogalkotás indokai és alkotmányos feltételei fennállnak.

 

A Kúria jogértelmezése azonban kizárólag a bíróságok számára kötelező. Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, a törvényjavaslat jogszabályi szintre emeli a Kúria határozatában foglaltakat. A javaslat ezt a jogértelmezést teszi általános érvényűvé, mindenki számára kötelezővé.

 

A törvényjavaslat fő célja, hogy a Kúria jogértelmezését kodifikálja, és ezzel elkerülhetővé tegye a fogyasztók széles tömegei számára az időigényes és költséges perindítást. A javaslatnak emellett az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre.

 

A javaslat figyelemmel volt az európai uniós jog előírásaira, illetve az Európai Bíróságnak a tisztességtelen szerződéses feltételekre vonatkozó döntéseire is. A javaslat ezzel összefüggésben a fennálló szerződések tartalmát csak oly módon és mértékben módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné, ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, ami ellentétes lenne az adósok érdekeivel.  (**) A javaslat ezért a részleges érvénytelenség körében határoz meg olyan kógens rendelkezéseket, amelyek a tisztességtelen kikötések helyett a szerződés részévé válnak.

 

A javaslat figyelembe vette az Alkotmánybíróság 8/2014-es határozatában megfogalmazott követelményeket is. Az érintett szerződések olyan több évig fennálló, tartós jogviszonyok, amelyek vonatkozásában helye lehet a jogszabállyal történő szerződésmódosításnak. Ezek a szerződések emellett a társadalom széles rétegeit érintik. Az is egyértelmű, hogy ezeknél a szerződéseknél a szerződéskötéskor fennálló körülmények utóbb bekövetkezett megváltozása az adósok tömegeinek lényeges, jogos érdekét sértette.  (***) Ezek a körülményváltások nem voltak előre láthatóak, és jelentős mértékben túlmentek a normális váltások kockázatán. A beavatkozás alkotmányosságát végül az is alátámasztja, hogy annak tartalma megegyezik a hatályos jog Kúria általi értelmezésével.

 

 

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy várakozással tekintünk a vita elé, és számítunk a képviselők észrevételeire, módosító indítványaira. Nem mindennapi gyakorlat részesei vagyunk, amelyben a kormány a törvényhozásnak arra tesz javaslatot, hogy jogalkotással avatkozzon be, és korrigáljon magánjogi szerződéseket. A javaslat elkészítése során a gyorsaság fő szempont volt, (****) de biztos vagyok benne, hogy ez nem ment a minőség rovására, és mint volt alkotmánybíró, meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat mindenben megfelel az alkotmányosság és a jogbiztonság kritériumrendszerének.

 

 

(*) sem az Igazságügyi Minisztérium, sem az MNB nem vonta be a tárgyalásokba a civil devizahiteles érdekvédőket. A Hiteles Mozgalom leveleire még csak nem is válaszolnak hosszú hónapok óta.

 

 (**) ez hatalmas tévedés, az adós érdeke nagyon sok esetben a teljes semmisség kimondása lenne, nem pedig a szerződés javítgatása és életben tartása.

 

(***) az árfolyamrés tisztességtelensége már a szerződéskötéskor fennállt, az egyoldalú szerződésmódósítás tisztességtelen megfogalmazása szintén.

 

(****) miért lett hírtelen nagyon fontos a "gyorsaság"? Hónapokon keresztül "Európában egyedülálló módon meg lettünk mentve" és nem volt már "mozgástere" sem a Kormánynak sem a Parlamentnek....


A következő, 3. részben megismerkedünk a parlamenti pártok véleményével a vezérszónokok felszólalásai által. Észlelték-e, ami nekünk egyből feltünt?