Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Igazságügyi Bizottságban 4 devizahiteles javaslat vitája

2017.10.22

jk---2017.10.02.---kep-01.png

 

http://www.parlament.hu/documents/static/biz40/bizjkv40/IUB/1710021.pdf

 

 

A Négy előterjesztés volt devizahiteles témákban október 2.-án.

 

A vitában elhangzott álláspontok- nézzük melyik politikai oldal mivel érvel:

 

DR. VAS IMRE (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Azt azért jelezném itt, hogy 2010 óta a devizaadósok problémájának megoldására rendkívül sokat tett a Fidesz-KDNP-kormány. Ez a törvényjavaslat viszont például lehetetlen helyzetbe hozná a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, merthogy a Ptk. előírja, hogy a gyermekét saját megélhetése rovására is a szülőnek el kell tartani, függetlenül attól, hogy együtt él vele vagy külön él a gyermekétől. Jelen pillanatban, ha jól emlékszem, 50 százalékot lehet gyermektartásdíjként levonni - ez ezt is csökkentené. Hozzáteszem, az esetek döntő részében, ha két gyerek van, akkor a külön élő szülő fizetésének jellemzően 40 százalékát szokták gyermektartásdíjként megítélni, és e törvényjavaslat alapján ezt nem lehetne végrehajtani. Tehát hiába ítélné meg a bíróság, ezt nem lehetne végrehajtani.

Másrészt pedig a hitelfelvételnél nehéz helyzetbe hozná a most lakást vásárolni szándékozókat, merthogy olyan mértékű jövedelmet kellene igazolni. Mert ugye 20 százalékot lehet levonni, akkor a bank azt fogja mondani, hogy akkor adok hitelt, ha tudsz olyan jövedelmet igazolni, hogy ha véletlenül nem fizeted, akkor a jövedelmed 20 százalékából a törlesztőrészletet le kell tudnunk vonni. Mondok egy példát: mondjuk, 100 ezer forint lenne a törlesztőrészlet, akkor 500 ezer forintos nettó jövedelmet kellene igazolni. Ezt pedig jellemzően nem tudnák megtenni, tehát az új hitelfelvevőket ez gyakorlatilag ellehetetlenítené.

Annak ellenére mondom, hogy egyébként a devizaadósok tekintetében nyilván lehet még tenni. A családi csődvédelmet most dolgozzuk át, és azt hiszem, a KDNP rövidesen be is fogja ezt nyújtani. De ez a megoldás, amelyet képviselőtársaim választottak, egy egyébként létező problémára egy rendkívül rossz megoldás. Köszönöm szépen.

 

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Megmondom őszintén, én nem látom azt az összefüggést, amelyet Vas Imre itt felvázolt. Ez egy végrehajtási szabály. A bankok, amikor meghatározzák a törlesztőrészletet, most sem abból indulnak ki, hogy 30 vagy 50 százalékig le lehetne vonni (Dr. Vas Imre: De abból indulnak ki.), hiszen ha az alap 33 százalékból indulnának ki, akkor ugyanúgy nem adnának nettó 100-200 ezer forintos fizetésre - amit a magyar munkavállalóknak egy jó része igazolni tud -, ha ennek a harmadából indulnának ki, akkor nem adnának nekik hitelt. Nem is így történt egyébként.

Alapvetően arrafelé kell elmenni - és módosító javaslatokkal természetesen lehet javítani ezen a javaslaton; a lényeg az, hogy jó irányba induljunk el -, azt kellene meghatározni és a bankoktól azt kellene elvárni, hogy alapvetően magát az ingatlant tekintsék fedezetnek. Nem jelen javaslat tárgya, de tudom, hogy Z. Kárpát Dániel képviselőtársunk sokat foglalkozott a lelépési joggal is, amikor gyakorlatilag a bankra telepítjük a felelősséget, hogy határozza meg, hogy ő egy ingatlant meddig tud hitelezni oly mértékben, hogy ha nem fizet az adós, akkor abból ki tudja elégíteni a saját követelését. Ez egyébként majdhogynem független is lehet akár az adós jövedelmétől. (Dr. Apáti István megérkezik az ülésre.) Hiszen egy normálisan működő országban és a devizahitelek félrerakásával, no és megfelelő végrehajtási szabályokkal, ha nem áron alul adják el, akkor kielégíthetőnek kellene lennie a követelésnek.

Úgyhogy én mindenképpen amellett vagyok, hogy a javaslatot tárgysorozatba kell venni. Köszönöm.

 

DR. VAS IMRE (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót. Ez megint egy létező probléma, de az semmiképpen nem jó, amit a képviselő asszony is elmondott, hogy valaki felvesz ötmillió forintot és utána 30 millió forintot követel rajta a bank. Hozzáteszem, hogy erre vannak a különböző jogorvoslati lehetőségek úgy a polgári perrendtartásban, mint a Tht.-ban. Többek között a követelés megszűnésére, illetve csökkentésére vonatkozóan lehet pert indítani, ha a bank adott esetben rosszul számolt el, tehát ezt ne hagyjuk figyelmen kívül. Abban a képviselő asszonynak igaza van, hogy nagyon sokan ezt nem teszik meg, ami egyébként sajnálatos, ezért a fogyasztói tudatosságot mindenképpen növelnünk kell.

De az, amit a képviselő asszony javasol, erre a dologra nem jó megoldás, mert a kilakoltatás akkor jön szóba, amikor az ingatlant már elárverezték, adott esetben át is írták az új tulajdonos nevére. Utána mitől védi meg a kilakoltatás? Miután az árverés jogerőre emelkedett, az árverést már nem lehet megsemmisíteni akkor sem egyébként, ha adósság nem volt, vagy nem annyi volt, mert jogerőre emelkedett. Persze nagyon sokan akkor szembesülnek ezzel, hogy előbb-utóbb el kell hagyni az ingatlant, ha eladták azt, de erre ez nem jó megoldás, mert akkor már más tulajdonában van az ingatlan, jelen esetben az árverési vevő tulajdonában.

Hozzáteszem: attól kezdve, hogy az árverés jogerőre emelkedett, az illetőnek, ha van bérleti szerződése, akkor az alapján, ha nincs, akkor a bíróság által megállapított használati díjat kell egyébként az ingatlan után fizetni. A kilakoltatás utána már csak a vége, előtte kellene ezt megakadályozni. Hozzáteszem: azzal egyetértek, hogy ilyen nem lehet, hogy valaki felvesz 5 millió forintot és 30 millió forintot hajtanak be rajta, de az ügy részleteinek ismerete nélkül erre nyilván nem tudunk reagálni. Attól tartok, hogy az adott illető a jogorvoslati lehetőségeit nem használta ki. Köszönöm szépen.

 

DR. VAS IMRE (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Amit itt a javaslat a 2. §-ában próbál szabályozni, azt egyébként szabályozza a 35/2015. számú, 2015. december 11-én hatályba lépett igazságügyi miniszteri rendelet, amely a végrehajtók díjszabására vonatkozik. Ez az összeg nem haladhatja meg a 40 ezer forintot, amit képviselő asszony próbál korlátozni; ezt az ezt követően indult ügyekben, sőt a folyamatban lévő ügyekben is be kell tartaniuk a végrehajtóknak. Ha nem így járnak el, akkor az súlyos fegyelmi felelősséggel jár. Úgyhogy ezt a részét semmiképpen nem javasoljuk, merthogy ez miniszteri rendeletben benne van.

A másik pedig, hogy ha bírósági eljárás van folyamatban, akkor a bíróságnak ma is lehetősége van a végrehajtás felfüggesztésére, tehát ha akár a követelés jogalapját, összegszerűségét az illető vitatja, akkor a bíróságnak ma is lehetősége van arra, hogy felfüggessze egyedi ügyekben a végrehajtást.

A 2010-es ciklus elejétől többször kilakoltatási moratóriumot hirdettünk; gyakorlatilag leállítjuk vele egyébként az újabb hitelezéseket. Amikor moratóriumot hirdettünk, akkor a bankok újabb hitelkihelyezései nagyságrendileg csökkentek. Tehát azokat zárjuk el, zárnánk el ettől a lehetőségtől, elsősorban a lakásvásárlás lehetőségétől, akik most kívánnak lakást venni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Asszony! Itt olyan állítások hangoztak el Trócsányi László igazságügyi miniszter, ügyvéd, egyetemi tanár kapcsán, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Ha az ön javaslatát csak önmagában, elvi alapon nézzük, akkor természetesen ez egy vitára, legalább ezen a bizottsági szinten alkalmas javaslat, az más kérdés, hogy mit gondolok arról, hogy ez egy helyes javaslat-e. De Trócsányi Lászlóval kapcsolatban téves állítások hangoztak el. Most leegyszerűsítem, hogy ne legyen közöttünk vita: úgy gondolom, ön téved abban, amit Trócsányi László ügyvédi minőségével kapcsolatban állít.

Ugyanis az ügyvédek esetén az ügyvédi tevékenység szüneteltetése azt jelenti, hogy nemcsak ő maga nem végez ügyvédi tevékenységet, hanem nem is szólhat bele az ügyvédi iroda ügyvédi tevékenységébe. Szüneteltetés alatt neki nincs beleszólása abba, hogy az egyébként sok más ügyvédet foglalkoztató ügyvédi iroda milyen megbízásokat vállal. Tehát azt gondolom, ez lényeges különbség, azzal együtt, hogy ő tulajdonosa ennek az ügyvédi irodának, társtulajdonosa, neki az ügyvédi tevékenységbe nincs beleszólása. A szüneteltetés alatt neki ilyen szerepe nincs. Egyrészt.

Másrészt az is egy téves állítás - mondom, leegyszerűsítem, tudnám másként is mondani, de leegyszerűsítem - az ön részéről, hogy neki az ügyvédi irodája ügyvédi tevékenységéből jövedelme származna. (Szabó Timea: Ezt nem mondtam.) Ez is tévedés. Tévedés maga a javaslatuk is, mert az ügyvédi irodának, mint gazdasági szervezetnek lehet bevétele és nyilván a kiadásai és költségei után van egyfajta nyeresége. De ez bármelyik másik vállalkozás esetén így van. Tehát ha van olyan országgyűlési képviselő, aki egyébként valamilyen társas vállalkozásnak tagja akár őstermelőként, akár más minőségben, azok ugyanígy működnek, van bevételük és a tulajdonát, a tulajdonának értékét növelheti ez a jövedelem. De ez nem azt jelenti, hogy magának Trócsányi Lászlónak közvetlenül ebből az ügyvédi megbízásból bármilyen jövedelme származik.

Még egy megjegyzésem van. Azt ugye nem tudhatjuk, hogy az ügyvédi irodán belül milyenek az elszámolási viszonyok. Lehet, hogy teljes egészében azt az ügyvédet illeti meg az ügyvédi megbízási díj, aki eljár ezekben a perekben, amelyeket ön említett. Tehát nem biztos, hogy átadja ebből az ügyvédi irodának a bevételének bármilyen részét, mert az ügyvédet magát illeti az ügyvédi megbízási díj. Tehát a közöttük lévő elszámolási viszonyokat, hogy mennyit fizet azért a tag, hogy egyébként az ügyvédi iroda tagja, vagy ott milyen bérleti jogviszonyok vannak egymás között, nem tudjuk megállapítani, de az biztos, hogy Trócsányi Lászlónak semmi köze nincs ehhez az elszámolási viszonyhoz. Neki nincs semmi köze ahhoz az elszámolási viszonyhoz, hogy az egyébként ebben az ügyben perképviseletet ellátó ügyvédnek a bevételéből mi lesz.

Azért szerettem volna felhívni erre a figyelmet, mert lehet törvényjavaslatokat benyújtani, de azokat minimum valós tények alapján érdemes benyújtani. Akkor esetleg támogathatja a parlamenti többség, ha valós tények alapján nyújtanak be 25 törvényjavaslatot, de ha tévedés vagy valótlan tények alapján nyújtanak be törvényjavaslatot, ne várja a támogatásunkat. Köszönöm szépen.

 

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Talán igen, talán nem, Répássy képviselőtársam. De a lehetőségét is ki kellene zárni. Azt sem zárhatjuk ki, hogy horror összegeket fog majd személy szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter úr zsebre tenni akár ezen ügyek alapján. Hiszen az ellenkezőjét sem tudjuk kizárni. Arról van szó - és a végén ez egyébként nagyon jól elhangzott -, hogy lehet, hogy most nem jár el ügyvédként, lehet, hogy csak tag, ahogy egy kft.-ben is tag lenne, lehet, hogy most nem vesz ki osztalékot, de igazságügyi miniszteri megbízása letöltése után beballag és párszáz milliós osztalékot kivesz. Johnny Cash felrakja a lemezt, pestiesen szólva, és lehet, hogy ezek a jövedelmek nagyban akár ezekből a perekből is jöhetnek.

Egyébként ne legyünk naivak! Ha egy igazságügyi miniszter ilyen kellemetlen helyzetbe kerül, mert ez elég kellemetlen helyzet, a szocialistáknál kevesebbnek a gyanújára kellett igazságügyi miniszternek lemondania, tehát ha már gyanúba kerül, hogy az ő nevével fémjelzett, egyébként résztulajdonában álló társaság az állammal szemben, devizásokkal szemben a bankok oldalán az ő tagsága alapján neki hajthat hasznot, az rém kínos, még ha jogilag nem is összeférhetetlen. Rém kellemetlen. Ha felmerül. Ha egyébként semmiféle jövedelmi előnye nincs, akkor a helyében azt mondanám, hogy teljesen kiszáll, a nevét is kivonja ebből az irodából, tehát még a nevét se viselje az iroda. Ezt megtehetné, ha nem lenne semmiféle jelentős haszna abból, hogy ő tag. Ha meg semmiféle haszna nincs és mégis otthagyja a nevét, hagyja, hogy ez legalább gyanú szinten ráégjen, akkor meg azért nem alkalmas, úgy tűnik, igazságügyi miniszternek. Könnyű belátni, hogy ha egyébként nincs vagyoni előnye ebből, még a gyanúját is el kellene kerülni, már csak azért is, hogy a közbizalmat ne veszítse el. Az emberek, a devizahitelesek csak a nevét fogják látni, azt, hogy az igazságügyi miniszter nevét viselő iroda a bankokat képviseli, pedig ők a kormánytól várnak devizahiteles-mentő intézkedéseket. Tehát ennek a gyanúját is el kellene kerülni, ez már csak politikailag is megoldandó kérdés. Nyilvánvalóan hallhattuk Lázár János válaszát, a parlamentben talán Szilágyi György képviselőtársam ugyanezt a kérdést felvetette. A válasz gyakorlatilag az volt, hogy örüljünk neki, hogy ilyen kiváló igazságügyi miniszterünk van, akit a bankok is megbíznak, mert ilyen nagy szakértelme van. Köszönjük szépen. Reméljük, majd eldöntik a választópolgárok is. De a lényeg az, hogy szerintem ez a javaslat támogatható, és ha már a gyanú felmerül, akkor foglalkozni kell vele. Köszönöm.

 

DR. VAS IMRE (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Répássy képviselőtársamat annyiban egészíteném ki, hogy ez a jelenlegi ügyvédi törvény és a ’18. január 1-jén hatályba lépő ügyvédi törvény szerint is így van. Az egy más kérdés… (Dr. Staudt Gábor: Nagy érv!) Mármint hogy nem szólhat bele az ügyvédi iroda tevékenységébe. (Dr. Apáti István: Ó, istenem, istenem!) Más kérdés, hogy képviselőtársam ezt egy olyan fogalommal próbálta leírni, amit egyébként a törvény nem definiál. Tehát az ügyvédi iroda nem minősül gazdasági társaságnak. (Dr. Staudt Gábor: Kft.-re irányadó szabályok vonatkoznak rá!) Ír egy olyat, hogy a gazdasági társaságnak nem minősülő társas vállalkozásnak tagja. Ez a fogalom meg egyébként egy társadalombiztosítási törvényben van.

Most hogy mit értünk ez alatt e törvény szempontjából, ez egy erős kérdés. Hozzáteszem, hogy ha ezt a törvényt így elfogadnánk, ez az országgyűlési képviselőkre egyáltalán nem vonatkozik. (Dr. Staudt Gábor: Akkor szigorítsuk!) Úgyhogy ez így nem igaz, mint ahogy képviselőtársam mondta, hogy ez irányadó az országgyűlési képviselőkre - nem irányadó az országgyűlési képviselőkre.

A sportszövetség vagy sportszervezet tisztségviselőire nem reagálnék, mert arra már korábban egy korábbi előterjesztésnél reagáltam.

A központi állami szervek, államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerintem most is kellően szűkre szabja azt, hogy személyes közreműködéssel milyen tevékenységet végezhetnek. Ez szerintem tovább szűkítené, abszolút célszerűtlen lenne.

Úgyhogy nem javaslom, hogy tárgysorozatba vegyük ezt a törvényjavaslatot.

 

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Répássy Róbert szavait hallgatva már kezdtem meghatódni, a legmélyebb meghatottság állapotába kezdtem kerülni. Ugyanis az volt az érzésem, hogy azt akarja elmondani Répássy Róbert, hogy olyan kiváló igazságügyi minisztere van ennek az országnak, hogy szinte már csak a munkahelyteremtés és munkahelyfenntartás - egyébként valóban kimagasló - erkölcsi értékéért tartja fenn a munkahelyet akár az ügyvédkollégái, az alkalmazott ügyvédek vagy az ügyvédjelöltek vonatkozásában, és legföljebb egy csekély bérleti díjjal vagy egyéb díjjal gazdagodik az ő irodája; egyébként pedig már majdhogynem karitatív egyesületté, a fiatal vagy kezdő ügyvédeket segítő karitatív egyesületté vagy egyfajta szeretetszolgálattá kezdet átalakulni vagy nemesülni. S egyébként semmi köze az igazságügyi miniszter úrnak a saját irodája tevékenységéhez. Persze lehet azt mondatni, hogy formáljogilag nem, de hát könyörgök tisztelettel, ebben az országban élünk, élek én is körülbelül negyven éve - azért mindennek a zsinórmértéke, tisztelt képviselőtársaim, az életszerűség. Most azért egész őszintén, tegyék a szívükre a kezüket - de meg se szólaljanak, mert szerintem tudják önök, hogy hányas a kabát, csak nem feltétlenül ildomos egy igazságügyi miniszterre terhelő kijelentéseket tenni -: önök elhiszik ezt, hogy az igazságügyi miniszter egy árva forintot vagy egyetlen eurócentet nem lát ebből? Ez önök szerint életszerű? Akkor miért nem passzolta el az irodáját? Miért nem adott túl rajta? Miért nem értékesítette adott piaci körülmények között? Egyébként ha valóban, igazán okos lenne, akkor ezt megtette volna, aztán onnantól kezdve már tényleg nagyon nehéz lenne rá mondani, hogy esetleg valamilyen köze van az ott folyó tevékenységhez. Ha meg átalakul egyébként ilyen karitatív egyesületté, akkor el tudom hinni adott esetben - de ezt most önök elhiszik? Hogy feladott egy olyan ügyvédi irodát egy ahhoz képest viszonylag csekély igazságügyi miniszteri javadalmazásért? Ó! Hát, szeretném megérni, hogy egyszer egy ilyen igazságügyi minisztere legyen ennek az országnak, de szerintem jelen körülmények között ettől még igen távol vagyunk. Anélkül, hogy bántani akarnám Trócsányi miniszter urat.

De azért álljunk meg! Itt azért egy nagyon súlyos társadalmi problémával kapcsolatos pertömegben az erő sötét oldalán érintett lehet, érintetté válhat, haszonélvezővé válhat. Azért nem tyúkperekről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, vagy össztársadalmi problémát nem előidéző ügyekről vagy ügytípusokról! Mennyivel másképp nyilatkoznánk róla, ha mondjuk, a perközösségbe tömörült devizahitel károsultak oldalán állna az irodája! Akkor rögtön más lenne a leányzó fekvése, és rögtön ellenkező előjellel tudnánk róla beszélni. De valahogy, mit ad isten, a valószínűleg sokkal kevésbé fizetőképes ügyfelek ügyét valahogy nem igazán akaródzik elvállalni az irodának. Hát, akkor próbáljuk megközelíteni erről az oldalról! Mert mondom, ha erről lenne szó, akkor megemelném a kalapomat, és én lennék az első, aki felugranék az asztalra, letépném magamról a zakót, és úgy védeném az igazságügyi miniszter urat, hogy erre a drága emberre semmit ne tessenek mondani!

Szóval, gondoljuk végig, csak a józan paraszti ésszel! Ne jogászkodjuk túl, meg ne politizáljuk túl, csak a józan paraszti ésszel próbáljuk ezt végiggondolni! Önök is érzik, hogy nagyon kilóg, nemhogy a lóláb, az egész ménes. Köszönöm szépen.

 

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Fogok beszélni Trócsányi miniszter úrról is, de a másik dolog, amiről szeretnék beszélni, a politikusok és az ügyvédi tevékenység kapcsolata.

Én azt javaslom, ne menjünk tovább azon az úton, ahol már 2014 óta benne járunk, tehát hogy 2014-ig az országgyűlési képviselő ügyvédeknek semmi akadálya nem volt annak, hogy ügyvédi tevékenységet végezzenek, nem volt összeférhetetlen az ügyvédi tevékenység 2014-ig, tehát a rendszerváltás után 24 évig semmiféle összeférhetetlenség nem volt. Majd 2014-től - nyilván az én szavazatommal is egyébként - szigorúbb lett az ügyvédi tevékenység megítélése, és pillanatnyilag az országgyűlési képviselők nem végezhetnek ügyvédi tevékenységet. Ugye, úgy szól a képviselői jogállásról szóló törvény, hogy országgyűlési képviselő más keresőfoglalkozást nem végezhet a képviselőségen kívül. (Szabó Timea: De ez nem erről szól!) De hadd mondjam tovább! Én azt gondolom, hogy az ügyvédi tevékenység és a politikai tevékenység összeférhetőségének a felvetése legitim kérdés, én ezt nem vitatom. Én csak azt mondom, hogy szerintem ebben éppen ez a kormánytöbbség elég komoly szigorítást hajtott végre, amikor a gyakorló ügyvéd politikusokat elzárta attól, hogy ügyvédi tevékenységet végezzenek. Hogy most ez jó döntés-e vagy sem, ebbe ne menjünk bele; én ezt, nyilván, mivel érintett vagyok, nem is szeretném nagyon kommentálni.

Tehát ha még tovább megyünk azon az úton, amit most javasol Szabó Timea, az azt jelentené, hogy egy politizáló ügyvéd nemcsak hogy az ügyvédi tevékenységét, de még az ügyvédi egzisztenciáját is kénytelen feladni, el kell hogy adja az ügyvédi irodáját, vagy ki kell hogy lépjen belőle, mert másként nem tudna eleget tenni ennek az összeférhetetlenségi szabálynak. Mi értelme van tehát ennek a dolognak? Szerintem nem az itt a kérdés egyébként, hogy egy ügyvédi iroda, ami egy gazdasági egység, egyébként milyen megbízásokat kap. Azt meg lehet vizsgálni, hogy ezek a megbízások törvényesek-e, nincs-e valamifajta bennfentes kapcsolat; ezt meg lehet vizsgálni. De hogy a politikusnak egyébként még az ügyvédi irodájától is meg kellene válnia, miközben egyébként a vállalkozástól nem kell megválni, sőt, a vállalkozásban részt vehet, tevékenyen; vannak olyan képviselők, akik tevékenyen részt vesznek a vállalkozásukban, és ha nem is jövedelem formájában, de tőkejövedelem formájában kiveszik azt a vállalkozási jövedelmet. Most nem akarom, egyszer már elsütöttem itt ezt a viccet, hogy a parlamentben az a szabály, hogy jogászkodni nem lehet, borászkodni viszont lehet, mert borászatot nyugodtan fenntarthat egy képviselő. De mégiscsak az a helyzet, hogy ez egy kifordított logika ebben az egész összeférhetetlenségi kérdésben, miközben az ügyvédi tevékenységtől szeretnék elzárni a képviselőket vagy a minisztereket, politikusokat. Egyébként a miniszterekre 28 meg az államtitkárokra nézve régóta az a szabály, hogy szüneteltetnie kell az ügyvédi tevékenységét, tehát nem lehet egyszerre valaki ügyvéd is meg állami vezető is. Ez nyilván teljesen kizárt; ez egyébként még a 2014 előtti szabályok szerint is így volt, tehát csak az országgyűlési képviselők esetén volt ez megengedve, hogy szigorodjon.

Ami pedig Trócsányi László személyét illeti, én végképp nem akartam úgy beállítani, hogy valamifajta karitatív egyesületnek lennek a tagja a miniszter úr. (Derültség.) Egyébként, mivel miniszter úr nyilvános vagyon- és jövedelemnyilatkozatot tesz, hiszen a miniszterek nyilvános vagyon- és jövedelemnyilatkozatot tesznek, ezért mindenki kinyithatja az ő vagyon- és jövedelemnyilatkozatát, és mindenki pontosan tájékozódhat arról, hogy körülbelül háromszor annyi a jövedelme, mint bármelyikünknek, mert ő egyetemi tanári jövedelmet is kap. (Dr. Staudt Gábor: De az osztalékot nem most fogja felvenni, nem most veszi fel!) Tehát a helyzet az, hogy egyetemi tanárként is teljes fizetést élvez, nyilván azért, mert az egyetemi tanári tevékenységét is folytatja. (Közbeszólások. - Dr. Staudt Gábor: Felveheti később az osztalékot vagy nem? - Közbeszólások.) Bocsánatot kérek!

Tehát Trócsányi professzor úr nincs rászorulva arra, hogy ilyen trükkökkel szerezzen jövedelmet, mert a legális jövedelme, a miniszteri jövedelme és a professzori jövedelme jócskán meghaladja itt bármelyikünk jövedelmét. De nem is ezért mondtam el; csak azért szeretném volna elmondani, hogy ez a fajta gyanúsítgatás minden alapot nélkülöz, ami itt elhangzott akár az előterjesztő részéről, akár a jobbik képviselők részéről. Ez a gyanúsítgatás szerintem minden alapot nélkülöz, és én azt gondolom, a dolgot magát kellene nézni.

Értem én, hogy a devizahiteles ügyben mindenkinek valamilyen állásponton kell lennie. Szerintem a kormány vagy a kormánypárti képviselők büszkék lehetnek arra, amilyen döntéseket a devizahiteles ügyben hoztak. (Szabó Timea: Aha!) Tehát lehet, hogy nem oldottunk meg minden problémát, sőt ez biztos, de sokkal több embernek oldottuk meg a problémáját a devizahiteles ügyekben, sokkal több devizahiteles problémát oldottunk meg, mint amennyi probléma fennmaradt. Nem becsülöm le ezeket a fennmaradt problémákat, csak azt szeretném mondani, hogy Trócsányi László igazságügyi minisztersége alatt egyébként a devizahitelesek egy jelentős részének könnyebb lett a helyzete. (Közbeszólások.) Nem mindenkié, de a jelentős részüknek könnyebb lett a helyzete Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztése alapján. Köszönöm szépen.

 

DR. VAS IMRE (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Apáti képviselő úrnak mondanám, hogy miniszterek és államtitkárok, de néhány országgyűlési képviselő is a civil életben egyébként sokkal többet keresett, mint államtitkárként vagy miniszterként. Attól meg ne zárjunk el egyébként senkit, hogy ha bármikor is akár a miniszteri vagy államtitkári tisztsége, de akár a képviselői tisztsége megszűnik, akkor majd menjen, és alakítson egy új ügyvédi irodát? (Dr. Apáti István: Ne vállaljon ilyen pereket!) De ő nem vállalt ilyen pert! Ez nyilvánvalóan kitűnt. (Dr. Staudt Gábor: De az irodája igen.)

 A másik: még egy korábbi felvetésében a képviselő asszony mondta, hogy 900 ezer-1 millió végrehajtási eljárás van folyamatban. Arra azért felhívom a figyelmet, nehogy azt higgye valaki, hogy ez 900 ezer-1 millió embert érint! Ez ennél sokkal kevesebbet érint, ugyanis egy ember ellen van, hogy 10-15-20 vagy akár száz végrehajtási eljárás… (Szabó Timea: Vagy ezer, mi?! Jaj, tényleg már…!) van folyamatban. Jellemzően egyébként egy emberre, aki ellen megindul a végrehajtási eljárás, nem egy végrehajtási eljárás van folyamatban, hanem átlagosan, mondjuk, négy-öt végrehajtás eljárás; de nem ritka egyébként a 10-14 végrehajtási eljárás sem. (Szabó Timea: Nem hát!) Köszönöm szépen.

 

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Nagyon megnyugtatott minket Vas Imre. (Szabó Timea nevet.) Tehát ha mondjuk, átlagosan tíz végrehajtás van egy emberre - vegyük egy ilyen elméleti átlagszámnak - vagy négy-öt, akkor az már csak 100-200 ezer ember, plusz a családtagjaik vannak nagy bajban. Az azért össztársadalmi szinten igencsak szabad szemmel is jól látható probléma, tisztelt képviselőtársam, nem kell hozzá mikroszkóp meg semmilyen laboratóriumi eszköz! (Budai Gyula távozik az ülésről.)

Amit még mondani akarok, csak hogy ne folyjon már szét ez a vita különböző szakirányokba, mert az kétségkívül egy komoly kérdés, vitaalap, érdekes is egyébként, hogy hogyan szabályozzuk a képviselők összeférhetetlenségét, különös tekintettel, mondjuk, a képviselői és az ügyvédi munkaviszonyára. Itt nem erről van szó. Itt az ügytípusról van szó; arról, hogy olyan típusú ügytömegről beszélünk, amely egy össztársadalmi katasztrófát idézett elő. És én elhiszem, hogy az önök kommunikációja arról szól, hogy ez a katasztrófa már megoldódott és sikerült elkerülni, de nem sikerült elkerülni. Számtalan esetben én magam is találkozom a mindennapokban azzal, hogy a törvényesített uzsorát - merthogy ezt csak annak lehet nevezni - és a bankok ezen legalizált bűnözői tevékenységét nem sikerült olyan hatásfokkal kiiktatni, megszüntetni, mint ahogy azt önök mondják. Lehet persze homokba dugni a fejüket, de attól még az a helyzet, hogy számos olyan üggyel lehet találkozni, hogy már régen visszafizette az adós kamatokkal, piaci kamatokkal együtt a tartozását, és még többel tartozik, mint amennyit felvett. És ha még a végrehajtással is megkínálják, akkor ugye végtelenre nőhetnek ezek az összegek. És ráadásul még fenyegetik azzal, hogy a legtöbbször egyetlen vagyontárgyát, magyarul a családi házát vagy lakását is elviszik. Hát, ez nem sokkal különb a klasszikus uzsorás tevékenységénél! Legfeljebb talán ritkábban tarthat fizikailag az ügyfél az uzsorabűnözéstől, de ez ugyanaz.

Tehát ne gondolják már azt, hogy ezt a problémát önök megoldották, vagy ezt kigyomlálták a rendszerből! Fontos itt a lélegeztetőgép, hogy moratóriumokat hirdetünk, de gyakorlatilag a felvételkori árfolyamon való forintosítást leszámítva nem lehet levágni ennek a sárkánynak az összes fejét.

S egy dolgot érintett Répássy képviselőtársam, hogy megint más a képviselői szint meg az államtitkári és a miniszteri szint, tehát nem mindegy, hogy egyszerű képviselő-e valaki vagy adott esetben állami vezető. Másrészt pedig nem arról beszéltünk, hogy politikai érintettséggel nem bíró polgári vagy büntetőügyekről lenne szó, mert az egy teljesen más tészta. Itt egy társadalmi katasztrófát előidéző ügytípusról van szó, ami egyébként erkölcsi kötelessége lett volna az - úgy gondolom, erkölcsi kötelessége lenne a mindenkori - igazságügyi miniszternek, hogy ilyenekbe nem nyúl bele. Tehát ha van egy sikeres ügyvédi irodája - most megint az észszerűség meg a józan paraszti ész vonalán végigmenve -, valószínűleg tömve van állandó megbízásokkal, eseti megbízásokkal, kiemelt polgári, büntetőügyekkel, gazdasági ügyekkel, tehát igencsak van mit a tejbe aprítani, nem szükséges ilyenbe belenyúlni. Mikor nyúlhat bele ebbe, józan paraszti ésszel végiggondolva, egy olyan politikai szereplő, aki tudja, hogy komoly veszélyt jelent rá és a politikai közösségére is? Akkor, hogyha olyan mértékű haszonnal kecsegtet számára az ügy, hogy nem akarja kihagyni.

Egyébként sajnos nagyon-nagyon rossz emberi tulajdonság az egészséges étvágy helyett a mérhetetlen mohóság. És ez egy öngerjesztő folyamat, mert minél többet zabál valaki, annál inkább tágul a gyomra; minél inkább tágul, annál több élelemre van szüksége - és nincs megállás. Tisztelt képviselőtársaim, nincs megállás! Józan ésszel végiggondolva, miért kockáztathatja akár az egyetemi, a tudományos és a politikai pályafutását egy ilyen nagy tapasztalattal rendelkező és azért már nem éppen a fiatalabb korosztályhoz tartozó szakember? Miért kockáztatná? Azért, mert elképesztő mennyiségű hasznot tud belőle realizálni. Más észérv emellett nem sorakoztatható fel. Persze könnyű erre mondani, hogy ezt nem lehet bizonyítani, na bumm! Persze! Ez most nyilván nem egy fekete-fehér, kőkemény, megdönthetetlen bizonyíték, de azért az erősen valószínűsíthető szintre, úgy gondolom, elhelyezhető.

Ez a probléma ezzel, tisztelt Répássy képviselőtársam! Egy ilyen jó hírű, magas presztízsű ügyvédi iroda pontosan állhatna ennek a küzdelemnek az ellenkező oldalán vagy a szorítónak a másik sarkában. Hát, persze, csak onnan sokkal kisebb a haszon! Úgyhogy ez a csúnya ebben a mutatványban, mert úgy gondolom, a törvényesített uzsorabűnözést nem támogatni kellene, pláne ilyen magas szinten, kiváló ügyvédi munkával, hanem megszüntetni, és azokat szankcionálni, akik ezt hagyták idáig fajulni, és akik egész egyszerűen valamilyen oknál fogva nem akarják megoldani. Köszönöm szépen.

 

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Tényleg csak egy mondat, mert minden elhangzott a vitában. A jegyzőkönyv kedvéért: nincs annak semmiféle jogi akadálya, hogy valaki, bent tartva az ügyvédi irodában az osztalékát, azt később vegye ki néhány év távlatában. Úgyhogy ezt csak jelezni akartam. Köszönöm.

 

 

A bizottsági ülésen részt vett:

 

Dr. Vejkey Imre (KDNP), a bizottság elnöke

Budai Gyula (Fidesz), a bizottság alelnöke

Dr. Vas Imre (Fidesz), a bizottság alelnöke

Dr. Vitányi István (Fidesz), a bizottság alelnöke

Dr. Staudt Gábor (Jobbik), a bizottság alelnöke

Demeter Zoltán (Fidesz)

Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

Varga József (Fidesz) Vigh László (Fidesz)

Teleki László (MSZP)

Dr. Apáti István (Jobbik) Kész Zoltán (független)

 

A teljes jegyzőkönyv:

 

http://www.parlament.hu/documents/static/biz40/bizjkv40/IUB/1710021.pdf

 

A jegyzőkönyvben olvashatóak az előterjesztések és az előterjesztők válaszai. Részletek:

 

 

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik)

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/z.-karpat-daniel-az-igazsagugyi-bizottsag-ulesen.html

 

 

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP)

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/schmuck-erzsebet-az-igazsagugyi-bizottsag-ulesen.html

 

 

SZABÓ TIMEA (független)

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/szabo-timea-az-igazsagugyi-bizottsag-ulesen.html

 

 

A bizottság egyik előterjesztést sem támogatta a négy közül.