Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az MTI beszámolója a devizahiteles vitanapról

2017.11.06

 

 

vitanap---mti.png

 

 

Az MTI beszámolója a devizahiteles vitanapról

 

 

Völner Pál: a devizahitelezési válság a szociálliberális kormányok "szégyenteljes öröksége"


    Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára vitaindítójában azt mondta: a devizahitelezési válság a 2000-es évek szociálliberális kormányainak a "szégyenteljes öröksége", amelyet a mai napig nem sikerült teljesen kihevernie az országnak.


    A devizahitelezési válság kezelése a polgári kormányra maradt, így a Fidesz-KDNP sorra hozta meg a devizahiteleseket segítő intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, és ezermilliárd forinttal csökkentek a családok terhei - hangsúlyozta.


    Völner Pál részletesen ismertette a devizahitelezési válság kialakulását, majd az arra adott kormányzati válaszokat.


    Felidézte, hogy 2002 után megszüntették a forintalapú lakáshitelek kamattámogatását, a magas alapkamat és infláció pedig az alacsonyabb kamatozású devizahitelek felé terelte a háztartásokat. A devizahitel-állomány már az egész ország gazdaságára nézve veszélyes méretűvé duzzadt. Majd a 2008-as válság hatására a gyengülő forintárfolyam drasztikusan rontotta az eladósodott háztartások helyzetét - elevenítette fel az államtitkár, azt is megjegyezve, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításokkal kamatemelésekbe kezdtek.


    A Fidesz-KDNP-kormánynak lépnie kellett - mondta -, ezért megtiltották a devizaalapú jelzáloghitelezést.


    Emellett az évek során számos intézkedést hoztak: lehető tették a kedvezményes végtörlesztést - aminek köszönhetően mintegy negyedével csökkent a devizahitel-állomány - és az árfolyamrögzítést - amellyel több mint 150 ezren éltek -, továbbá törvényt hoztak a tisztességtelen szerződéses kikötésekhez kapcsolódó túlfizetések elszámolásairól, és új rendelkezésekkel segítették az átlátható hitelezést - sorolta. Ezeket követően a forintosítási törvénnyel a devizatartozások pénzneme a jogszabály által forintra változott - emlékeztetett.


    Az otthonvédelmi intézkedések közül az IM államtitkára kiemelte a Nemzeti Eszközkezelőt és a magáncsőd eljárását, majd jelezte, hogy már kihirdetés előtt van az a törvény, amely ismét kilakoltatási moratóriumot rendel el a téli időszakra, azonban a korábbiaknál tovább, április 30-ig.


    Völner Pál bírálta az ellenzéket is, mondván, hogy nem támogatta a devizahiteleseket segítő lépéseket. Szavai szerint ma ugyanazok védik az adósokat, akik korábban devizahitel-csapdába kergették a magyar családokat.



    Fidesz: amit a baloldal elrontott, azt mi helyrehoztuk 

    Bánki Erik (Fidesz) felelevenítette azokat az eseményeket, amelyek a devizahitelezési válság kialakulásához vezettek: a devizahitelek 2002-ben csak marginális részét adták a hitelezési piacnak, a lakáshitelek mintegy 60 milliárd forintos szinten álltak. De a szocialista kormányok leépítették a támogatott lakáshiteleket, miközben emelkedtek a kamatok, a forinthitelek pedig egyre drágábbak lettek - tette hozzá, emlékeztetve: 11,5 százalékos szintre is növekedett a jegybanki alapkamat.

 
    A bankok a forintkamatok feléért kínáltak devizahiteleket a lakosságnak, amely forintban kapja a fizetését. A devizahitelek szintje több mint százszorosára nőtt, és teljes bizonytalanságba sodorta a magyar lakosságot 2008-ra. Szólt a svájci frank árfolyamának emelkedéséről, amelynek kockázatát a bankok teljes egészében a családokra hárították, de arról is, hogy a válság idején sokan veszítették el a munkájukat. 


    A baloldali kormány nemcsak a költségvetést, hanem a magyar családokat is adósságcsapdába csalta - jelentette ki -, és nem foglalkoztak azokkal a problémákkal, amelyek 2008-tól láthatóak voltak. 


    Az Orbán-kabinet azonban először lehetetlenné tette a devizahitelek biztosítását, majd számba vette, mit lehet kezdeni a 7 ezermilliárd forintnyi, több mint 1 millió devizahitel-szerződéssel - mondta. Szólt a végtörlesztésről, amellyel 370 milliárd forintot takarítottak meg a családok, de beszámolt az árfolyamgátról is. 


    Megemlítette a többi közt a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységét, de azt is felelevenítette, hogy a hiteltörlesztések akár 70 százalékkal is nőhettek volna az elszabadult árfolyamok miatt, ehelyett 25 százalékkal kevesebbet kellett fizetniük az embereknek. Nagyjából 1200 milliárd forint értékben 1 millió családot segített meg a kormányzat. A megmaradt fogyasztási hitelek forintosításáról is törvényt fogadtak el később, ez mintegy 200 ezer családot érintett. 


    Amit a baloldal elrontott, azt mi helyrehoztuk - jelentette ki, hangsúlyozva: nemcsak a családok helyzete lett jobb, hanem a gazdaság sérülékenysége is érdemben javult.

 

 

KDNP: a szocialisták a devizaválság fő felelősei 
    
    Hollik István (KDNP) felszólalását a 2002 előtti történések felelevenítésével kezdte, amikor az első polgári kormány a magyar családok segítése érdekében lakástámogatási rendszert hozott létre: személyi jövedelemadó-kedvezményt adott, áfa-visszatérítést biztosított, illetékkedvezményt vezetett be és a fél-szocpol rendszert is kibővítette a kabinet. Mindezek következtében felfutott a forinthitelezés. 


    A képviselő a szocialistákat nevezte a devizahitelezés fő felelőseinek - kifogásolva, hogy frakciójuk nincs jelen a vitán - és kijelentette: bár a lakástámogatási rendszer biztos lábakon állt, a szocialista kormányok a felelőtlen pénzszórás részleges fedezetét annak teljes leépítésével teremtették elő, és egyértelműben a devizahitelek felé nyomták a lakosságot.


    Szólt a drasztikus árfolyamváltozásokról, az adóemelésekről, a szocialista kormányok megszorításaitól, ami után több százezer család került nehéz helyzetbe. Eközben a Bajnai-kormány részéről csak egy banki etikai kódexre futotta - kifogásolta -, ami szerinte semmit sem ért. Ezért hiteltelennek nevezte, hogy látszólag azok védik a devizahiteleseket, akik a problémába kergették a családokat. 


    A pénzügyi felügyeletet is felelősnek nevezte, valamint az akkori nemzeti bankot is, hiszen egyik intézmény sem hívta fel kellően a figyelmet a kockázatokra és nem szankcionálták a káros gyakorlatokat.


    Az Orbán-kormány nehéz helyzetet örökölt - hangsúlyozta. Szintén kifogásolta, hogy az MSZP vagy az LMP több olyan intézkedést nem támogatott, amely segítette a devizahiteleseket. 


    Szintén felelevenítette a 2010 óta tett intézkedéseket, amelyek következtében szinte teljesen eltűntek a devizahitelek.


    Régiós kitekintést is tett, mondván: szinte sehol nem futottak fel olyan mértékben a devizahitelek, mint Magyarországon. Megemlítette Lengyelország példáját, ahol kemény ajánlásokat fogalmaztak meg a bankok számára a devizahitelekkel kapcsolatban, ezért azok 2003 után visszaszorultak. Közölte: olyan jelentős segítséget a kormánytól sehol sem kaptak, mint Magyarországon.



    Jobbik: a kormánynak vissza kellene szereznie a károsultak pénzét

    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, hogy a kormányzati felszólalók miért nem 2001-ben kezdték a történetet, amikor az egyoldalú szerződésmódosítások lehetővé tételével "kiengedték a szellemet a palackból". Hozzátette, senki nem vitatja, hogy az MSZP azért nem mer részt venni a vitán, mert a devizahitelek felfutása az ő korszakukhoz köthető. Megjegyezte, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, amikor látszott, hogy nagy lesz a baj, a Fidesz "lapított".


    A kormánynak nem mentőövet kellene dobnia, hanem visszaszerezni a károsultak saját pénzét - jelentette ki. A képviselő hangsúlyozta, nem igaz, hogy a Kúria határozata miatt kellett piaci áron forintosítani a hiteleket.


    Szavai szerint több ellenzéki párt is kérte, hogy vezessenek be kilakoltatási moratóriumot és azt tartsák is fent, de a kormánypártok azt már a bizottsági szakaszban leszavazták. Azt viszont gesztusértékű, de jó lépésnek tartotta, hogy legalább a választásig életben van egy ilyen moratórium.


    Az árfolyamgátat úgy minősítette, hogy jó, ha öt évig némi levegőhöz jutnak az adósok, de most, amikor "kamatostul szakad nyakukba a baj", meg kellene vizsgálni, hogy közülük hányan lettek fizetőképesek. Megmosolyogtató a magáncsődre hivatkozni, mert alig ezer ember tud vagy akar megfelelni a szigorú feltételeknek - közölte.


    Halaszthatatlan feladat lenne a közjegyzői iratok okiratiságának vizsgálata - szögezte le. Hozzátette, feltételezhető, hogy a bankok tömegesen szerződést szegtek.


    Az MNB átváltásból eredő nyereségéből a Jobbik egy kártérítési alapot hozna létre - mondta Z. Kárpát Dániel.



    LMP: mit akar tenni a kormány?

    Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, hogy a Fidesz hét év alatt miért nem tudta megoldani a problémát. Úgy fogalmazott, kevés emberrel szúrtak ki annyira az elmúlt évtizedekben, mint a devizahitelesekkel. Feltette a kérdést, a kormány a ciklus utolsó öt hónapjában mit akar tenni az ügyben. 


    Szavai szerint 15 évvel ezelőtt elhitették az emberekkel, hogy egy vállalható törlesztőrészlettel tisztességes otthonhoz juthatnak. Ezeket az embereket a Fidesz és a szocialisták is "megvezették" - mondta.


    Párttársa, Hadházy Ákos felszólalása elején felvételről lejátszotta Orbán Viktor miniszterelnök korábbi szavait, amelyek szerint segíteni kell a devizahiteleseken. Sneider Tamás levezető elnök ekkor rövid időre megvonta tőle a szót.


    A képviselő úgy fogalmazott, hogy az ügyben tömeges fogadásról kell beszélni. A bankok arra fogadtak, hogy a forint gyengülni fog, az emberek pedig arra, hogy az stagnál, de a bankok előre tudták, hogy a forint gyengülni fog - érvelt. A kormány eközben gyengítette a forintot - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a kabinet később kivetette a banki különadót, de az így beszedett ezer milliárd forintot nem adták vissza a devizahiteleseknek.

 

 

 Kormány: a jogi keretek között eddig lehetett elmenni
    
    A vezérszónoki felszólalások után Völner Pál államtitkár az elhangzottakra reagálva elmondta, meghatározott jogi keretek között kellett eljárni, mert ha megtámadják az egész rendszert, akkor nem lehet jogállamról beszélni. "Tudomásul kell venni, hogy nem lehet korlátlanul és bolsevik forradalmi hevülettel megoldani a helyzetet" - fogalmazott az államtitkár.


    Közölte továbbá: bolhacirkusszá akarja degradálni az ellenzék ezt a témát, ahelyett, hogy megvalósítható és érdemi javaslatokat nyújtanának be.



    Független képviselő: hét év elteltével megduplázódott a devizahitel miatt bajba jutottak száma

    Szabó Tímea független képviselő, a Párbeszéd politikusa felszólalásában azt mondta, hét év elteltével 1 millióról 2 millióra nőtt a devizahitel miatt bajba jutottak száma, miközben szétlopják az országot. A képviselőnő két példát hozott fel, amely szerint a hitelt felvevő a forintosítás és több évnyi törlesztés után is dupla annyival tartozott, mint a felvett hitel összege. Ebből kiindulva állította: nem igaz, hogy segített a végtörlesztés vagy a forintosítás.



    Fidesz: a bent ragadtak is számíthatnak az állam segítségére
    
    Németh Szilárd (Fidesz) a választások közeledtével magyarázta az ellenzéki felszólalásokat, szerinte azok, akik a kormányt pocskondiázzák, csak a botránykeltésben érdekeltek.


    Kitért arra is, hogy 2001-ben nem azért tették lehetővé a devizahitelezést, hogy azt rányomják az emberekre, hanem az euró bevezetésének céldátumával összefüggő kötelezettség volt.


    A kormánypárti politikus szerint köszönőviszonyban sincs a valósággal, hogy 900 ezer behajtási eljárás lenne, a kilakoltatási moratórium pedig hét éve tart.


    Értékelése szerint a szocialista kormánynak kell elszámolni azzal az "oltári nagy disznósággal", hogy devizahitelekbe lökték az embereket, a bankok külföldi kézbe kerültek, eladósodott az állam és emelkedett a gáz és az áram ára. Az utolsó fillért is ki akarták szedni az emberek zsebéből - mondta, jelezve: a Fidesz a 2010-es programjában az állami, önkormányzati és magánszemélyek adósságának csökkentését vállalta.


    Németh Szilárd arról is beszámolt, hogy 1,1 millió hitelesből 1,05 milliót sikeresen megoldottak, de a bent ragadt 50 ezer is számíthat az állam segítségére.


    
    Államtitkár: negyedével csökkent a hátralékkal érintettek száma
    
    Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy a 30 milliárdos települési támogatást 5 milliárd forinttal megemelik, s ebből az önkormányzatokon keresztül részesülhetnek a rászorulók.


    Közölte azt is, hogy 2012-höz képest 2016-ra negyedével csökkent a hátralékkal érintettek száma és 26-ról 16 százalékra azok aránya, akik nem tudnak fűteni. A lakhatási kiadások az uniós átlag alatt vannak a hiteleseket érintő intézkedések és a rezsicsökkentés miatt - mutatott rá, utóbbival összefüggésben pedig azt is elmondta: 909 milliárd forinttal kevesebb hasznot vittek ki a multicégek.


    Az államtitkár a lakáshoz jutás feltételeinek könnyítésére példaként arról is beszélt, hogy 27-ről 5 százalékra mérséklődött az új lakások áfája.


    Szabó Zsolt, az NFM kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységéről szólva kifejtette: a szervezet 41 ezer 437 lakást vásárolt meg és további 36 ezret tervez, eddig 150 ezer ember lakhatását tudták megoldani. Az ingatlanok többsége családi ház volt, az érintettek átlagosan 9 millió forint visszafizetése alól mentesültek.


    Ismertette azt is, hogy a tartalék ingatlanokat pályázat útján adják bérbe, az eddig kiírt 130 eljárásból mindegyik sikeres volt.
    
   

 Jobbik: új gazdaságpolitikára van szükség
    
    Gyöngyösi Márton (Jobbik) a felelősség elismeréseként értékelte, hogy az MSZP nem vesz részt a vitanapon, szerinte a szocialisták kiiratkoztak a pártok közötti párbeszédből.


    Az ellenzéki politikus azzal vádolta a kormányt, hogy a bankok oldalára állt, nem szolgáltatott igazságot a károsultaknak és olyanokat fenyeget a végrehajtás, akik tartozásuk többszörösét visszafizették.


    Azt is felvetette, hogy a társadalmi probléma gyökere nemcsak a bankok gátlástalanságában van, hanem abban is, hogy a gazdaságpolitika miatt az emberek többsége nem képes tőkét felhalmozni arra, hogy magának vagy gyermekének lakást, autót vegyen, fogyasztási cikkeket szerezzen be.


    Bírálta, hogy Magyarország az olcsó munkaerőre épít, szerinte ez vezetett oda, hogy sokan adósságba kényszerültek. Azt kérte a kormánytól, hogy vegye komolyan a devizahitelesek helyzetét és hirdessen olyan gazdaságpolitikát, ami nem újratermeli, hanem megoldja a problémákat.

 

 

 

Az MSZP nem vett részt a devizahiteles vitanapon, az ülésnap elején „napirend előtt” szólalt fel.

 

 

 MSZP: a kormányoldal támogassa az ellenzék devizahiteleseket segítő javaslatait!
        
    Szakács László MSZP-s képviselő arra szólította fel a kormányoldalt, hogy támogassa az ellenzék devizahiteleseket segítő javaslatait, köztük azt, hogy ha a hitelfelvételkor a bank elfogadta az ingatlant fedezetnek, akkor annak elárverezésekor is legyen ez elég a pénzintézetnek. Azt is javasolta, hogy román példa alapján a felvételkori árfolyamon és kamatszinten fizethessenek a devizaadósok.

    
    Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: az MSZP most úgy tesz, mintha képviselni akarná a devizahitelesek ügyét, miközben a baloldal katasztrofális kormányzása miatt került több százezer devizahiteles kilátástalan helyzetbe. A polgári kormány 2010 után betiltotta a jelzálogalapú devizahiteleket, bevezette az árfolyamgát és a végtörlesztés intézményét, de ezeket az MSZP nem szavazta meg, a forintosításról szóló törvényt pedig egyetlen ellenzéki frakció sem támogatta - mondta. 

 

 

 

Amint a Parlament honlapján elérhető lesz a jegyzőkönyv, akkor szemezgetünk....