Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beszámoló a december 6.-i albizottsági ülésről

2011.12.07

Fontosabb elemek a hozzászólásokból és a kérdésekre adott válaszokból (a Parlament honlapján kb 2 hét múlva lesz elérhető a hivatalos jegyzőkönyv.)

 
Varga Mihály volt pénzügyminiszter
 
Szó sem volt a „deviza”hitel elterjesztéséről az ö minisztersége idején, a támogatás az alábbi 4 fő elemet tartalmazta:
-Szocpol
-Állami kamattámogatás (max 20 év, max 30mFt)
-SZJA kedvezmény
-Áfa visszatérítés
 
Nyugodt szívvel vállalja az akkori döntéseket.
 
A Medgyessy-Gyurcsány kormány azt vallotta, ha magas a Ft hitel kamata, akkor más lehetőséghez kell juttatni a hitelt felvenni szándékozókat.
 
Több parlamenti bizottsági ülésen előkerült a deviza hitelezés növekedésének a kockázata a lakosságnál és a vállalkozásoknál, pl. 2006-ban is.
 
Ép eszű kormány nem törekedhet arra, hogy idegen valutában adósítja el állampolgárait.
 
Újra kell indítani a hitelezést, hogy elinduljon a gazdasági fejlődés.
 
A minisztersége idején hittek abban, hogy az alacsony kamatok által hitelhez juthatnak az állampolgárok, a vállalkozások. Akkoriban az államadósságot is belső megtakarításból finanszírozták.
 
Enyhe monetáris és kemény fiskális politika a kedvező.
 
A hitelfelvételek miatt a költségvetésnek jelentős bevétele származott, jó volt a vállalkozásnak is.
 
Lakossági hitelállomány
2000-ben           124 milliárd Ft
2002-ben           400 milliárd Ft
 
Az Orbán kormánynak nem volt célja, feladata a devizahitelezés bevezetése. Ezzel nem foglalkoztak, a deviza hitelezés nem került szóba.
 
Akinek nem volt lakhatási problémája, azokat is „becsalták” a jelzálog „deviza”hitelezésbe a bankok és a hitelközvetítők. Jó szándékúan vették fel az állampolgárok a hiteleket. (több kérdésre nem adott választ)
 
 
Sudár István
 
A kormánynak tisztában kell lennie, hogy a társadalmi problémákat meg kell oldania. A vizsgálatoknak el kell jutnia a szabály és jogsértések megállapításáig. Mi nem felelősöket, hanem megoldásokat szeretnénk.
 
A bankok az állításuk szerint mindent a legjobb tudásuk és a törvények betartásával végeztek. Az MNB, a PSZÁF, és a kormány megtette, amit tehetett. Így az következik, hogy kizárólag csak a hitelfelvevők a felelősek.
 
A devizahitelezés jogi hátterét a kormány biztosította. Miért fogadja el a PSZÁF mentegetődzését, hogy nem volt jogköre?
 
A bankok gerjesztették az extra profit reményében a folyamatokat.
 
A média nem ad objektív tájékoztatást a valós helyzetről a lakosságnak.
 
Az általa képviselt devizahitelesek nem a költségvetésből, hanem a bankok extra profitjából várják a segítséget.
 
Azzal hogy nem dönt a kormány, a kár növekszik, ez a kormány felelőssége.
 
Az ügyvédek nincsenek felkészítve az ilyen perekre, viszont a bankoknál ügyvédi osztályok dolgoznak.
 
Amiről beszélünk nem deviza, hanem devizában nyilvántartott hitel.
 
Az ügyfél, aki hitelt kívánt felvenni, azt választotta, melyet számára legkedvezőbbnek ajánlott a pénzügyi szakember, a bank alkalmazottja, a bankfiókban dolgozó ügyintéző. (kevés idő van – gyorsítson…)
 
A jelenlegi „megmentő csomag” a hitelfelvevők 3%-t érinti.
 
Ha kérhetne a kormánytól: per illetékmentesség, jogsegély szolgálat (a most elérhető nem vállalja a perekben a képviseletet, amíg nincs végleges megoldás, legyen árverezési és kilakoltatási moratórium.
 
Miért nem volt gyanus a MNB.nak és a PSZÁF-nek és a többi hatóságnak, hogy ilyen kedvező a „deviza”hitel a forinthoz képest.
 
Szász Károly felváltha hol Bank vezető, hol PSZÁF elnök. Ez hogy lehetséges? Lehet, hogy ezért elnéző a bankokkal szemben a PSZÁF? A kormány felelőssége, hogy kit nevez ki a Felügyelet élére.
 
Nem megoldás a végtörlesztés, mivel csak az érintettek 3%-nak nyújt segítséget, mely állítólag a teljes hitelállomány 50%-a. Pont azok élhetnek vele, akik a legkevésbé vannak rászorulva. A kormány miért azokat segíti, akik spekulatív céllal vettek fel hitelt?
 
A 7,5 milliós munkáltatói segítség megosztja a devizahiteleseket és az egész társadalmat is, várhatóan csak a vezető posztot betöltő állami alkalmazottak élhetnek majd vele.
 
 
Ügyrend 
 
Szabó József szót kért – nem kapott
 
Drábik János szót kért – nem kapott
 
 
Drábik úr reklamált, így mindketten kaptunk 2 percet.
 
 
Drábik János
 
Ismertette a bankok pénzteremtési gyakorlatát, a tartalék képzésen alapuló hitelezést.
 
 
Szabó József
 
Javasoltam, hogy az albizottság következő ülésén hallgassa meg:
 
GVH – az időszak elején a PSZÁF-nek nem volt fogyasztóvédelmi jogköre, ezt a Gazdasági Versenyhivatal gyakorolta, több fontos megállapítást tett már eddig.
 
Állampolgári jogok biztosa – felhívta jelentésében a figyelmet arra, hogy a GVH és a PSZÁF jog és hatásköre nincs kellően tisztázva, az ügyekkel az ügyfelekkel nem foglalkozik egyik Hivatal sem megfelelően. Nemrég készített egy tanulmányt a végrehajtásokkal kapcsolatban is.
 
A Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságában rendszeresen részt vevő civilek és érdekvédők
 
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz), az albizottság elnöke
 
Az albizottság elkészíti az eddig elhangzottak és a beérkező írásos anyagok alapján a tervezetét.
A tervezetet elküldi a bizottság tagjainak, az eddig felszólaló minisztereknek, és Hivatal vezetőknek, a javasolt GVH-nak és az Állampolgári jogok biztosának valamint a megjelölt civileknek.
Mindenkinek lehetősége lesz az albizottság előtt hozzászólni.
 
Ha szükséges, több ülés lesz még. Erre van lehetőség, mivel egy hónappal meghosszabbodott az albizottság mandátuma.
 
 

Wikipédia:

A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.

A költségvetési politika, másként fiskális politika a gazdaságirányítás egyik eszköze. A pénzügyi politika része, a gazdaságpolitikai és ezen belül a pénzügy politikai célok költségvetési eszközökkel való előmozdítására vonatkozó központi állami döntések összessége. A gazdaságban keletkezett jövedelmek újraelosztása révén befolyásolja a vállalkozások és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását. Fő elemei: a közkiadások (kormányzati vásárlások és a háztartásoknak és vállalatoknak juttatott transzferek) és az adóztatás, továbbá az államadósság kezelése (állami kölcsönök felvétele és törlesztése).