Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Devizahiteles megoldás és a bolsevik forradalmi hevület

2017.11.13

hevulet---kep.png

 

 

 

BEVEZETÉS

 

Két szempontból is tudom értékelni az ötórás parlamenti vitát. Megismerhette-e az érdeklődő azt, hogy most milyen problémákkal küzdenek a banki károsultak? Világos lett-e, hogy melyik pártnak mi a terve a jelenlegi problémák megoldására?

 

A kormány álláspontját Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár már a vita elején közölte: „amit egy végrehajtó hatalom tehet a csapdába esett emberek megsegítésére, azok a kormányzati lépések megtörténtek.” Az a kormányoldal számára is világos, hogy súlyos visszaélések történtek. Bánki Erik a Fidesz vezérszónoka szerint: „a Nemzeti Bank, illetve az akkori pénzügyi felügyelet vastagon felelős a helyzet kialakulásáért”.

 

A vita közepén Völner Pál, reagált az addig elhangzott ellenzéki javaslatokra: „ha megtámadjuk az egész fennálló rendszert, beleértve a közjegyzőket, bíróságokat, egyebeket, akkor hol beszélhetünk jogállamról.” illetve „nem lehet korlátlanul és gyakorlatilag egyfajta bolsevik forradalmi hevülettel megoldani helyzeteket”.

 

 

 

ÁRFOLYAMKOCKÁZAT

 

Fogyasztóvédelmi alapelv, hogy az embereket olyan helyzetbe kell hozni még a döntés előtt, hogy megalapozott felelős döntést tudjanak hozni. Az, hogy a bankok nem tájékoztatták megfelelően az embereket, ismert mind a kormányoldal, mind az ellenzék előtt.

 

Két képviselő is ismertette Orbán Viktor 2011-es dabasi beszédéből: „Segítenünk kell a devizahiteleseken, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert csak úgy becsapjanak. Az nem fog menni, hogy emberek fizetik éveken keresztül a törlesztőrészleteiket, és kiderül, hogy többel tartoznak, mint amikor megkezdték visszafizetni az adósságukat. Ilyet nem lehet csinálni a magyarokkal.”

 

 

Lásd a devizahiteles részt a 10:20 perctől:

 

 

 

 

„Az embereket viszont folyamatosan, ha tájékoztatták egyáltalán, vagy félretájékoztatták őket, vagy nem mondtak semmit nekik.” Németh Szilárd (Fidesz)

 

Egyetlenegy oldalát világították meg a bankok, és gyakorlatilag a kormányzati propaganda is erről szólt, hogy az emberek bátran vegyenek fel devizahiteleket, egyetlenegy dolgot emeltek ki, az pedig a kamatkülönbség” Báni Erik (Fidesz)

 

„A bankok 2004-ben, ’05-ben, ’06-ban, ’07-ben, ’08-ban, a devizaalapú szerződések megkötése időszakában mind tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a forint-svájci frank milyen árfolyam-emelkedésen ment keresztül az előző húsz évben.

A bankok nem tájékoztatták a devizahitel-szerződést kötő embereket arról, hogy a kölcsön mögött a banknak a szerződéskötés időpontjában nem volt ténylegesen devizája.

Kijelenthető, hogy a banki, szándékosan félrevezető tájékoztatás a fogyasztási szerződést aláíró embereket tévedésbe ejtette, tévedésben tartotta. A szerződést aláíró emberek a tényleges helyzet, a tényleges kockázat ismerete nélkül írták alá a szerződéseket, és ezzel belesétáltak abba a csapdába, amely csapda számos ember halálához, családok tönkretételéhez, magyar emberek százezreinek külföldre meneteléhez vezetett.”  Ikolity István (LMP)

 

„Valójában itt nem devizahitelezésről beszélünk, hanem egy tömeges fogadásról. Fogadásról: a bankok arra fogadtak, hogy gyengülni fog a forint, míg a hiteleket felvevő emberek arra fogadtak, hogy a forint stagnálni fog. Csak éppen a bankok elfelejtették azt, hogy úriember biztosra nem fogad. Ők tudták, bizonyíthatóan tudták, hogy a magyar forint gyengülni fog, méghozzá jelentősen gyengülni fog, és ez rendkívül sok ember életét fogja tönkretenni vagy akár el is venni.” Hadházy Ákos (LMP)

 

„A bankok a felvételkor, a felvételkori szerződés megkötésekor nem adták meg a devizahitellel kapcsolatos szükséges információkat.” Gyöngyösi Márton (Jobbik)

 

„Egyébként nagyon érdekes, hogy Völner Pál, Bánki Erik és Hollik István is elmondta, hogy a bankok nem tájékoztatták az árfolyamkockázatról megfelelően a hiteleseket. Akkor hogy van az, hogy nem lehet egyetlenegy pert sem nyerni erre hivatkozva?” Szabó Tímea (független – Párbeszéd)

 

 

 

A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSE

 

„Bírói értekezleteket tartanak, megpróbálják a bíráskodást is befolyásolni. A mai szisztéma szerint egyértelmű politikai erőszaktevés zajlik, ami leszivárog a bíróságok terébe is, tehát az egész bíráskodás rendszerét politikailag próbálják megerőszakolni. A jogegységi határozatok lényegében arról szóltak, hogy az amúgy független és szuverén bíróknak megpróbálták elmagyaráztatni , hogy de­vi­za­hiteles ügyekben hogyan kell, illetve hogyan szabad dönteni.” Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

 

 „Ha a független bíróságoknak hagyták volna ezeket a pereket elbírálni, akkor javarészt kiderült volna, hogy a megkötésük idején hatályban lévő szabályoknak, jogszabályoknak a bankok ‑ és egyébként a közjegyzők is, de ez egy másik kérdés ‑, a bankok nem feleltek meg.

Akkor a kormány előtt valószínűleg az a döntés állhatott fenn, hogy lehet‑e az Magyarországon, hogy a bankok tömegesen megsértik a magyar jogszabályokat, és a bíróságok tömegesen tízezres, százezres nagyságrendben a bankok ellen ítéljenek. A magyar jogrendszer kibírja‑e ezt, hogy a magyar jogszabályokat akkor is érvényesítik a bíróságok, ha azon a bankok esetleg valamit buknának?” Staudt Gábor (Jobbik)

 

 

 

TOVÁBBI PROBLÉMÁK

 

„Fel kell vetni még egy nagyon súlyos kérdést, ez pedig a büntetőjellegű kamatok tömeges megjelenését követő amnesztia lehetősége, kimondottan a büntetőjellegű tételekre és kamattételekre, hiszen itt számos olyan teher jelent meg ‑ beszéljünk akár a végrehajtási rendszeren belüli visszásságokról ‑, amelyeknek a háttere tökéletesen homályos, vagy olyan tartozásokra rakódtak és olyanok alapján számították ki őket, amelyek nem is biztos, hogy léteztek.” Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

 

 „A devizahitelek mögött esetenként olyan biztosítási szerződések állnak, amelyek a hitelek bedőlése esetén megtérítették a banknak a keletkező veszteséget… a bankok sok esetben olyan pénzösszegeket is követelnek az amúgy is visszaélésszerűen felpörgetett tartozások vonatkozásában, amit a biztosítóktól már megkaptak”. Ikotity istván (LMP)

 

„Az alapkérdés folyamatosan az volt, hogy van‑e vagy nincs mögötte deviza. Miért fontos ez? Ez a kérdés nem jogi kérdés, mert jogilag lehet azt mondani, hogy a szerződés egy devizaszerződés, és így kell megítélni…. mert ha nem hoztak be annyi svájci frankot, eurót az országba, hanem a forintbetétekből forinthiteleket helyeztek ki, akkor hazug az érvelésük, hogy az a veszteség őket valójában érte volna, ha forintosításra kerülnek felvételkori árfolyamon ezek a hitelek” Staudt Gábor (Jobbik)

 

„Az úgynevezett devizamentő törvények alapján a szerződések mögött ténylegesen nem létező deviza került folyósításra, a devizamentő törvényekkel a magyar emberek becsapása törvényi szinten intézményesítetté vált.” Ikotity istván (LMP)

 

„Sokszor a végrehajtó munkadíja az el nem végzett munkáért is és annak a fenntartása sokszor a megegyezést gátolta a bank és az adósok között: amikor már, mondjuk, megegyeztek volna, a végrehajtó azt mondta, hogy igen ám, de a jelentős munkadíjat be kell fizetni, még ha nem is dolgozott addig semmit” Staudt Gábor (Jobbik)

 

 „a köz­jegyzői okiratok okiratiságának vizsgálata halaszt­hatatlan feladat lenne. A közjegyzői szisztémában ugyanis a civilek, az érintettek szerint temérdek mennyiségű jogsértés következett be.” Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

 

„Mára köztudomású tény, önök előtt is többszörösen tényszerűen tudott az, hogy Magyarországon a pénzügyi intézmények által megkötött devizakölcsönök mindegyike érvénytelen, jogszabályba ütközés következtében. Valamennyi fogyasztói devizakölcsön-szerződés az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelvének előírásaiba ütközik.” Ikolity István (LMP)

 

 

 

A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJA

 

 „A több mint egymillió devizahitel-szerződés legalább 90 százalékára megoldás született. Így ma már korántsem beszélhetünk egy tömegeket érintő problémakörről, mint néhány évvel ezelőtt. Ezeknek az embereknek a lakhatása megoldott. A kormány ugyan nem ezeknek az embereknek az adósságát kívánta helyettük visszafizetni, hanem a helyzetüket akarta rendezni, és ez 95 százalékuk esetében sikerült is.” Gaál Gergely (KDNP)

 

„Azt teljes egészében lenézni, hogy 1 millió 100 ezer hitelből 1 millió 50 ezerben sikeresen megoldottuk ezt a problémát, szerintem nem szabad. Azok, akik bennmaradtak, bennragadtak még a rendszerben, jogállami keretek között, azt gondolom, mindig, mindenféleképpen számíthatnak az állam segítségére … pedig inkább összefogni kellene, félretenni akár mindenféle választási szempontot és minden egyéb szempontot, együtt gondolkodva ebben a helyzetben, hogy még közösen tudjunk segíteni azon az 50 ezer emberen is, akik beragadtak ebbe a rendszerbe és akarnak törleszteni, van szándékuk arra, hogy ők a felvett adósságot rendezik.” Németh Szilárd (Fidesz)

 

A kormány akkor kíván csak lépni, ha az Európai Unió Bíróságán kedvező döntés születik vagy Romániában sikerrel járnak:

 

„Elhangzott a román példa. Én nagyon kíváncsian várom majd annak a kifutását, hogy mondjuk, a román adófizetőkre nézve milyen következményekkel járnak majd azok a nemzetközi perek, amelyeket a bankok indítanak ilyen helyzetben a román állam ellen. Azt én megígérem, hogy ha ők sikeresek lesznek, akkor nyilván mi is ezt az utat fogjuk választani, de addig megengedhetetlen, hogy a magyar költségvetést, a magyar államháztartást és a magyar adófizetőket ilyen helyzetbe hozzuk.” Völner Pál

 

A román példa az MSZP napirend előtti felszólalásán hangzott el:

 

A román példa alapján fogadják el azt, hogy a felvételkori árfolyamon és a felvételkori kamatszinten számoltassák el a bankokat, és az alapján tartozzanak a devizaadósok. Ez nekik egy hatalmas segítség lenne. Romániában már ez alapján csinálják, és az Európai Unió nem támadta meg őket. (Dr. Völner Pál: Várjuk ki a végét!) Bár önök eléggé sokat küzdenek az Európai Unióval, 900 ezer ember lakhatása igazán megérne egy küzdelmet az Európai Unióval, inkább erre fordítsák az idejüket, mint arra, hogy megint Európát védik meg a mumustól. – Szakács László (MSZP)

 

 

AZ ELLENZÉKI PÁRTOK JAVASLATA

 

A Párbeszéd a felvételi árfolyam felett 20%-kal növelt árfolyamon forintosítaná a kölcsönöket, a bankok veszteségét részben adóelengedéssel kompenzálná a kormány. A többiek felvételi árfolyamon forintosítanák a devizás kölcsönöket.

 

A Magyar Nemzeti Banknál a forintgyengülés miatt is és a forintosítás miatti deviza eladás miatt is hatalmas nyereség képződött. Az ellenzéki pártok ezt a banki károsultak megsegítésére fordítanák.

 

„Nagyon fontos még egy jog, itt már volt szó róla, az elsétálás joga. Semmibe nem kerülne a kormánynak, hogy megteremtse az elsétálás jogát. Ez a rész, amit a bankoknak kell viselni a kockázatból. Nem lehet azt megengedni, hogy valakinek elárverezzék, a házát, elveszítse mindenét az égadta világon, és utána még 15-20-30 millió forint hitele megmaradjon” – Hadházy Ákos (LMP)

 

„Az átlagember azt érzi, hogy gyengül a forint, neki nő a tartozása, nőnek a részletei. Nem tudja azt, hogy a gyengülő forinton is horribilis pénzeket lehet keresni. A Magyar Nemzeti Bank ezt tette. … A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának jelentéséről beszéltünk, ahol a felügyelőbizottság jelentése mondja azt, hogy ’13 és ’15 között 890 milliárd forint nyeresége keletkezett a Magyar Nemzeti Banknak. … Ezt a 800 milliárd forintot azonnal oda fogjuk adni a devizahiteleseknek. Nyilván legelőször azoknak, akik a leginkább rászorultak, akik a leginkább megszorultak, de természetesen azokról a devizahitelesekről sem szabad elfeledkezni, akik rendkívül sok túlórával, vagy azért, mert elmennek külföldre, ott hagyják a szüleiket, családjukat, de így vagy úgy, valahogy tudják nyögni ezeket a tisztességtelen hiteleket.” Hadházy Ákos (LMP)

 

 

Bővebben az MNB nyereségéről:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/899-milliard-az-mnb-realizalt-nyeresege-a-forintgyengulesen.html

 

„S azt is látni kell, hogy a Magyar Nemzeti Banknál még mindig jórészt ott parkol a devizahitel-károsultak pénze, az átváltásból eredő. A Jobbik ebből egy kártérítési alapot hozna létre, odacsatornázva ezeket a pénzeket megsegítenénk a legnehezebb helyzetben lévőket is, hiszen önök egyszerűen elfeledkeztek azokról, akiket már kilakoltattak.”  Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

 

„Az LMP felhívta a figyelmet, hogy rendben van a különadó, de csak akkor, ha azt a devizahiteleseknek adják vissza. Ezt elfelejtették, az LMP ezt pótolni fogja. Az 1000 milliárd forintot vissza fogjuk adni.” Hadházy Ákos (LMP)

 

„A Nemzeti Bank a kötelező forintosítással 140 milliárd forintos profithoz jutott. A Párbeszéd ezt az összeget egy az egyben a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére fordítaná: 40 milliárd forintot betennénk az eszközkezelőbe, és megtiltanánk azt, hogy a bankok önkényesen megakadályozzák azt, hogy ha valaki teljesíti a feltételt, akkor ne tudja ezt az eszközt igénybe venni. A maradék 100 milliárd forintot pedig bérlakás programra fordítanánk, hogy mindenkinek végre jusson emberhez méltó lakhatás.” Szabó Tímea (független – Párbeszéd)

 

„Körülbelül 1800 milliárd forint az, amelyből megoldható egy az egyben a devizahitelesek helyzete. Ezt az 1800 milliárd forintot mi igenis bele fogjuk tenni a rendszerbe, és meg fogjuk oldani rövid idő alatt a devizahitelesek problémáját. Minden végrehajtást le fogunk állítani, 160 és 180 forint között fixálni fogjuk a visszafizetéseket, és be fogjuk vezetni az úgynevezett elsétálás jogát, amit egyértelműen végre kell majd hajtson minden egyes bank a törvény szerint.” -  Demeter Márta (LMP)

 

Legyen olyan szabály, hogy ha a felvételkor a bank elfogadta az ingatlant fedezetként, akkor az most is legyen elég. Ne az legyen, hogy valaki akár egy évtizedig már törlesztett, aztán most elárverezik a házát, és utána még mindig tízmilliókkal tartozik. Ez ne lehessen! Legyen elég a banknak, érje be a bank azzal az ingatlannal, amivel korábban is beérte. Napirend előtt Szakács László (MSZP)

 

Az MSZP reggeli sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elsétáláson jogon kívül felvételkori árfolyamon forintosítanák a devizás kölcsönöket deviza kamatokkal, szükségesnek tartják a végrehajtások felfüggesztését és az MNB árfolyamnyereségéből kártalanítanák a deviza adósokat és illetékmentessé tennék a devizahiteles pereket.

 

 

AMI NEM HANGZOTT EL A VITANAPON

 

A vitanap előtt pár héttel fordult a Kúria az Európai Unió Bíróságához a kezelési költség tisztességtelenségével kapcsolatban. A vitanapon felszólaló államtitkárok nem tartották fontosnak, hogy a Kúria lépéséről tájékoztassák a képviselőket.

 

Részletek:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-9.-ede-----kuria-es-a-kezelesi-koltseg.html

 

 

 

MEGLEPŐ ÁLLÍTÁS

 

 „A végtörlesztés 170 ezer emberen segített. .. Azt ne felejtsük el, hogy 370 milliárd visszafizetése történt meg. Ebből lett egy újabb hitelezés 313 milliárdért. De az már egészen más szabályok alapján és nem devizaalapon történt meg.” Németh Szilárd (Fidesz)

 

A képviselő úr láthatóan úgy képzeli, hogy a bank azt a pénzt adja újra kölcsön, amit egy korábbi adós visszafizetett. Mint egy könyvtárban, kikölcsönözzük a könyvet, majd ha visszavittük, akkor más valaki újra kikölcsönözheti. Valójában a pénz (kereskedelmi számlapénz) bankkölcsönök nyújtásával keletkezik (hitelezésnek hívják) és megszűnik, amikor a kölcsönt visszafizetik. Sok szó esik a pénzügyi kultúra hiányáról illetve fejlesztéséről. Jó lenne, ha a parlamenti képviselők ismernék a jelenlegi pénzrendszert.

 

 

AMI VÁRHATÓ A KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN

 

Mindenki szükségesnek tartja, hogy parlamenti devizahiteles bizottság jöjjön létre, mindenki szükségesnek tartja, hogy a végrehajtásokat azonnal függesszék fel. Ezt az is indokolja, hogy az Európai Unió Bíróságán több mint 10 olyan magyar és más országbeli ügy van (amiket bíróságok nyújtottak be), melyekben a vitanapon ismertetett problémák is szerepelnek. Véleményem szerint, mivel a magyar állam minden problémáról tud, hatalmas kártérítési pereknek néz elébe, hogy hagyja a végrehajtások, ingatlan árverezések által kifosztani a banki károsultakat.

 

A választásokra készülő pártok várhatóan beépítik a programjukba azt, ami a parlamenti vitanapon elhangzott. Várhatóak újabb ellenzéki törvényjavaslatok, interpellációk, kérdések. Mi civilek pedig továbbra is figyeljük, mi történik a hazai és az uniós bíróságokon – miként alakul a pártok elképzelése. Fontos számunkra, hogy többségben legyenek a választások után a Parlamentben azok a képviselők, akiket érdekel a mi problémánk, akik szembe mernek nézni a problémákkal (és a bankrendszerrel) és velünk együtt dolgoznak a gyors és hatásos megoldáson.

 

……………………………………….

ui:

 

Az MTI beszámolója a vitanapról:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/az-mti-beszamoloja-a-devizahiteles-vitanaprol.html

 

Máshol látjuk a lényeget :)