Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


előzetes hozzászólás a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottsági üléséhez

2011.09.06

 

Tisztelt Fogyasztóvédelmi bizottság!
         Tisztelt Simon Gábor elnök úr!
                   Tisztelt bizottsági hölgyek és urak!
 
 
Része mindennapi életünkben, a fogyasztóvédelem és a termékvizsgálat. Teljesen természetes hogy személygépkocsit nem úgy vásárolunk, hogy viszünk magunkkal az autószalonba egy gépészmérnököt, egy autóvillamossági szakembert, egy közlekedésbiztonsági szakértőt, egy jogászt. Nem kérjük el az autó gyártási terveit, a beépített alkatrészek bizonylatait és a vizsgálati jegyzőkönyveket.
 
Valóban az a helyes álláspont, hogy banki szolgáltatás esetén minden ügyfélnek magával kellett volna vinni a tárgyalásokra és a szerződéskötésre egy banki szakközgazdászt, egy pénzügy-jogászt, egy gazdasági makro-elemzőt, egy nemzetközi pénzügyi piaci elemzőt? Életszerű elképzelés ez?
 
Beszélhetünk-e a pénzügyi területen kiterjedt és hatásosan működő fogyasztóvédelemről? Szerintünk nem!
 
Ezeket a pénzügyi deviza elszámolású hitel szolgáltatásokat tudtunkkal nem vizsgálta sem Hivatal sem Hatóság, nem hagyta jóvá senki, teljes egészében a bankok saját maguk hozták létre a saját érdeküknek megfelelően. A jogszabályok ehhez korlátlan bizalmat és mozgástért biztosítottak a bankoknak.
 
A deviza elszámolású hitelek nem estek át „termékvizsgálaton”, nem vizsgálta senki a kockázatok hatását a hitelfelvevőkre. Egy szélsőséges körülményeket vizsgáló „jávorszarvas-teszt”-en egyből felborultak volna. Ezt már több millió magyar állampolgár keserűen tapasztalja, azok is, akik a több mint duplájára emelkedett törlesztő részletet még ki tudják nyögni, és azok is, akik kilakoltatás és árverés előtt állnak és azok is, akik több millió forint elszenvedett veszteséggel értékesítették ingatlanjainkat, hogy a hitel csapdájából ki tudjanak szabadulni.
 
Beadványinkra a PSZÁF-től folyamatosan kapjuk a válaszleveleket hónapok, néha több mint egy év elteltével, ezekben az áll, hogy nem jogosultak eljárni, forduljunk Polgári Bírósághoz.
 
Kérjük, hogy a Fogyasztóvédelmi bizottság megbízott tagjai, nézzék át személyesen az utolsó 200 kimenő PSZÁF határozatot, számolják össze, hány esetben javasolta a PSZÁF a polgári pert és hány hónap alatt hozta meg ezt a határozatot.
 
Ismeretink szerint a PSZÁF állásfoglalása, útmutatása nem kötelezőek a bankok számára. Ismereteink szerint a PSZÁF még a bankok Általános Szerződési Feltételeit sem vizsgálhatja.
Javasoljuk a Fogyasztóvédelmi bizottságnak, kezdeményezze a PSZÁF jogkörének felülvizsgálatát, és ha szükséges kezdeményezze ennek a növelését. Ezt követően szükségesnek tartjuk, hogy a PSZÁF minden lezárt beadványt nyisson fel újra, és végezze el a szükséges és alapos vizsgálatokat. Ha indokoltnak látja, a PSZÁF indítson pert a hitelfelvevők érdekében.
 
Teljesen egyértelmű lett mára, hogy a hitelezés károsultja igazuk bizonyítására magukra maradtak, perelniük kell a bankokat az indokolatlan törlesztő részlet emelkedés összegének visszafizetéséért, a korrekt szerződési pontokért….
 
Javasoljuk a Fogyasztóvédelmi bizottságnak, hogy jogszabály módosítást kezdeményezzen a kormánynál, biztosítson a deviza-elszámolású hitelek perénél perköltségmentességet. Szükségesnek tartunk egy vizsgálatot, mely megállapítja, hogy vannak-e olyan elévülési jogszabály pontok, melyek miatt a bankok kibújhatnak felelősségük alól. Amennyiben szükséges, kezdeményezze a bizottság a kormánynál az érintett jogszabályokat megváltoztatását
 
Mindenki számára világos, hogy ma Magyarországon a legkiszolgáltatóbbak azok, akiknek a hitelszerződését a bankok felmondták, most kilakoltatások előtt állnak és árverezik az otthonukat.
Úgy tudjuk, semmilyen fogyasztóvédelmi szabályok nem védik őket a végrehajtókkal, az árverezőkkel szemben.
 
Javasoljuk, hogy a Fogyasztóvédelmi bizottságnak kezdeményezze az Ügységnél és a kormánynál olyan jogszabály létrehozását, hogy kilakoltatásnak és árverezésnek legyen feltétele egy lezárt ügyészségi vizsgálat. Az ügyészségnek megvan a megfelelő jogköre és hatásköre, az Alkotmány szerint az ügyészség feladata gondoskodni az állampolgárok jogainak védelméről.
 
Véleményünk szerint meg kell akadályozni azt, hogy bírósági eljárás alatt történjenek kilakoltatások és árverések.
 
Kérjük javaslataink megfontolását és támogatását.
 
 
 
2011.09 04.
 
A Hiteles Mozgalom alapítói és támogatói
 
 
Melléklet:
 
OBH 2279/2000. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése
 
„Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata… szerint az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
 
Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutatott rá arra, hogy (...) a minisztériumi, egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, iránymutatások, útmutatók, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések, amelyek nem a Jat. garanciális szabályainak betartásával kerülnek kibocsátásra, sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság alkotmányos követelményét. Jogbizonytalanságot teremtenek, kiszámíthatatlanná teszik a jogalanyok, a jogalkalmazó szervek magatartását. Bár a bennük foglalt jogértelmezésnek, jogalkalmazási szempontnak semmiféle jogi ereje, kötelező tartalma nincs, miután az államigazgatás központi szervei bocsátják ki, alkalmasak arra, hogy a címzetteket megtévesszék, s a címzettek kötelező előírásként kövessék azokat.”
 
 
2010. évi CLVIII. Törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Fogyasztóvédelmi ellenőrzés
64. § (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
 
 
PSZÁF tájékoztató pénzügyi intézmények részére

Idézetek egy PSZÁF végzésből:

"...Felügyeletnek nincs hatásköre..."

"Kérelmező igényét a fentiek alapján peres eljárásban, bíróság előtt érvényesítheti"