Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fogyasztóvédelmi Bizottság - 2013.02.25.

2013.02.25

Szabó József - Hiteles Mozgalom 

 

Tisztelt Elnök úr!

Tisztelt képviselő bizottsági tagok!

Kedves jelenlévők!

 

Örülünk, hogy egy év elteltével, mi civilek, ismét meghívást kaptunk a bizottság ülésére.

Egy idézettel szeretném kezdeni:

 „A másodfokú bíróság szükségesnek véli – a fellebbezési ellenkérelemben felhozottak okán – rámutatni arra, hogy az árfolyamrés nem azonosítható az árfolyamváltozás fogalmával, így az árfolyamrésre nem irányadóak az alperesek által hivatkozott bírósági ítéletekben kifejtett azon elvek, miszerint az árfolyamváltozás a hiteldíj mutatóban nem szerepel, nem feltüntethető, előre nem becsülhető”

Az idézet a Fővárosi Törvényszéken hozott jogerős ítéletből való.

Az alperes bank megpróbálta félrevezetni a bíróságot, hogy számára kedvező ítéletet szülessen. Most itt nem sikerült, sajnos több bíróságon igen. Most nem tudta összemosni az árfolyam időbeli változását, a bank saját maga által meghatározott árfolyamréssel.

Egy sokat ismételt idézet a Parlamentből:

 „a hitelt felvevők túlnyomó részét megtévesztették és becsapták”

Rogán Antal fogalmazott így, a végtörlesztési törvény előterjesztésekor, 2011 szeptemberében.

A bankok megtévesztik és becsapják már a bíróságokat is.

A bankok megtévesztettek és becsaptak egymillió embert – ezt hazánk miniszterelnöke mondta.

Most ott tartunk, hogy manipulálják a bíróságot.

Korábban manipulálták Önöket is tisztelt képviselő hölgyek és urak. Azzal, hogy azt állították: a  PSZÁF mindent ellenőriz és mindent megfelelőnek talált.

A PSZÁF nem ellenőrizheti a szerződések tartalmát, a szerződések pontjait, az Üzletszabályzatot és az Általános Szerződési Feltételeket sem. A PSZÁF nem ellenőrzi a kamatemelkedéseket, a THM számítást.

A PSZÁF-nak nem kellett jóváhagyni az új pénzügyi terméket, a devizaalapú hitelt. A PSZÁF azt sem ellenőrzi, hogy a jogerős ítéletek által kifogásoltak más bankoknál is előfordulnak-e!

A PSZÁF indíthatna pereket, ha saját magának nincs jogosultsága vizsgálódni. Indított pereket? A PSZÁF fogyasztóvédelmi hatóság. A PSZÁF fogyasztóvédelmi beszámolóját ez a bizottság elfogadta. Az ülésre mi, civilek nem kaptunk meghívást.

Egyetértenek-e a jelenlévők a bankszektor álláspontjával: elég ha a szerződés szövege jogszerű, nem kell érthetőnek lennie?

Obersovszky Péter riporter kérdése a szerződések szövegével kapcsolatban:

„Ha egész egyszerűen egy ügyfél nem érti meg, akkor ez a Bankszövetség álláspontja szerint – úgy kell neki?

Kovács Levente a Bankszövetség Főtitkárárának válasza:

 „Nem, de hát más a jogszerűsége és más az érthetősége.”

Ütköző Délben – Kossuth Rádió   2012.03.13. 12:30

http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=005f1e0b_5044734.mp3

 

A Kúriának szerencsére erről alapvetően más a véleménye!

"Az egyértelmű és érthető megfogalmazás követelménye azt jelenti, hogy az átlagos fogyasztó számára kell a kikötésnek érthetőnek és egyértelműnek lennie."

Nem helytálló az sem hogy nem több a nem fizető devizahitelesek száma, mint a forint lakáshiteleseké. A MNB adatai nem ezt mutatják.

Egyes vélemények szerint korunk pestise, rákfenéje a devizahitel, ez a banki termék hibás, mérgező.  A bankoknak eddig legalább három lehetőségük volt, hogy megmentsék az ügyfeleiket, igen az ügyfeleiket, ettől a mérgező terméktől:

1.   válság kitörésekor 2008-ban

2.   végtörlesztés ideje alatt

3.   a korábban kötött szerződések átdolgozásával, referencia kamat alkalmazásával, a 2011 novemberi törvényeknek megfelelően

A válság kitörésekor a bankok az intenzív hirdetési kampányt tovább folytatták. Még több ezer milliárd Ft hitelt ki akartak helyezni.

A bankok a végtörlesztés igénybevételét a forint kamatok emelésével és a szigorú feltételekkel a leginkább rászorulók részére lehetetlenné tették. Így leginkább a jómódúak tudtak a végtörlesztéssel élni.

A referencia kamatot a bankok megemelték, hogy hátrányosabb legyen mint a 4-6 éve kötött devizaalapú szerződés.

A magyar állampolgároknak nincs szüksége ilyen tisztességtelen bankokra. Nincs szükség felelősségüket nem vállaló bankokra, nincs szükség változásra képtelen bankokra.

Kérjük a képviselő hölgyeket urakat, hogy legyenek együtt érzőek a megtévesztett és becsapott magyar állampolgárokkal. Éljenek a szabad pénzintézet választás jogával, ha egy pénzintézetet tisztességtelen szerződés miatt bíróság másodfokon is elítél. Vegyék ki a pénzüket ezekből  a csaló bankokból, vigyék el a számlavezetésüket tőlük..

Mivel kevés időt kaptam, nincs lehetőségem idézni két devizaalapú jogerős ítéletből:

A PSZÁF felügyelete mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület miért hoz a mai napig olyan végzéseket, mely szerint az árfolyamrés nem költség?

Önök közül bárki elmegy egy pénzváltóhoz és átvált 100.000 Ft-t euróra, majd egyből visszaváltja az eurót forintra, kevesebb forintja lesz mint volt. Ki az aki ezt nem érzi költségnek Önök közül? Teljesen nyilvánvaló: nekünk költség, a pénzváltónak bevétel. A PSZÁF honlapján lévő THM kalkulátor szerint is költség az árfolyamrés.

Végül néhány kérdés:

Egy megyei főügyészség már évekkel ezelőtt devizahitel ügyben indított pert, nyert elsőfokon, majd másodfokon és a LB-nél is. A devizahitel szerződés több pontban tisztességtelen volt, ezt a bíróságok megállapították.  Az ügyészség sikeresen indított pert. Az ügyészség nyert. Miért nem indít azóta keresetet más pénzintézetek szerződései kapcsán az Ügyészség? Miért hallgat? Miért utasítja el a hozzá érkező beadványokat?

A PSZÁF miért nem vizsgálja, hogy a THM számításánál számoltak-e a bankok árfolyamréssel? Miért hallgat hónapok óta a PSZÁF elnöke?

A bankokkal nem lehet tárgyalni, elszámolni. Tudjuk, tapasztaljuk a PSZÁF nem jogosult vizsgálódni. Csak bírósági per maradt nekünk, bíróságnak kell köteleznie a bankokat tisztességes szerződésre, szerződésteljesítésre.

Az állam miért akadályoz minket abban, hogy bírósághoz forduljunk?

Az állam miért emelte meg a perilleték maximális értékét, és ezzel miért nehezítik a perek indítását? Miért írták elő a kötelező jogi képviseletet a minket érintő pereknél, ezzel miért nehezítik a perek indítását?

Miért tart már 15 hónapja a GVH-nál a bankok kamatemelési kartelljének vizsgálata?

Miért állítja a kormány folyamatosan, hogy nincs probléma?

Miért nem válaszol a Nemzetgazdasági Minisztérium a kérdéseinkre? Lassan egy éve tettünk fel lényeges kérdéseket. Az hogy valóban lényegesek-e, döntsék el Önök. Mindenki kap egy példányt korábbi levelünkből. (minden jelenlévő képviselő és felszólaló kapott egy kinyomtatott példányt: http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/valasz-natran-roland-helyettes-allamtitkar-urnak---ngm.html)

Végül szeretném tolmácsolni több szervezet kérését: támogassák a kilakoltatási moratórium meghosszabítását és töröljék el a perilletéket az adósok részére vagy egy fix, minimális, kifosztott adósok által is megfizethető összeget határozzanak meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

- hamarosan részletek az ülésen elhangzott hozzászólásokból, valamint az NGM, a PSZÁF, a KIM írásos anyagokból, amit nem volt lehetőségünk a mai ülés előtt átnézni -

 

 

Napirendi javaslat:
 
1.  
Tájékoztató a devizaalapú hitelezéssel kapcsolatban felmerült problémák rendezésének folyamatáról, valamint e témakör keretében a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatos lehetőségek és a bírósági végrehajtások tapasztalatainak áttekintése
 
Előadók:
Nemzetgazdasági Minisztérium  képviselője
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium  képviselője
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének  képviselője
Magyar Bankszövetség  képviselője
Barabás Gyula ,  a Széchenyi Hitelszövetség elnöke
Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának  képviselője