Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fogyasztóvédelmi bizottság 2013-06-03 Jakus Mariann

2013.06.03

 A fogyasztók, különösen a gyermekek jogai a Vht. módosítása a követeléskezelések, behajtások és a kilakoltatások tekintetében

 

 

Elkészült az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-209/2013.sz ügyben,mely a bírósági végrehajtások rendszerét érintette.

 

A jelentés számos visszásságot tárt fel kizárólag a végrehajtók munkájával kapcsolatban.

Sajnálatos és egyben felháborító, hogy az adósok jogait és érdekeit  a civil érdekvédőkön kívül senki és semmilyen jogszabály  nem védi meg a behajtók, követeléskezelők, végrehajtók sokszor és sok esetben vitatott eljárásától, behajtási módszereitől-akár valós , vagy vitatott a követelés jogalapja.

Az alapvető jogok biztosának jelentése, a végrehajtók, behajtók, követeléskezelők eljárásáról,módszereiről terjedő visszásságok-melyek nem ismeretlenek többek között a PSZÁF előtt sem- valamint az a tény, hogy a Vht.-t is szükségszerű módosítani, bizonyítja, hogy valami nagyon nincs rendben.

Felhívnánk a jogalkotók figyelmét, hogy a Vht. módosítás még utalást sem tesz gyermekek jogaira , holott a kiskorú gyermek  ártatlan szenvedő alanya az eljárásnak, amiről egyáltalán nem tehet, még akkor sem, ha a szülei esetlegesen egy felelőtlen döntést hoztak, vagy csak egy példa a sok közül- elérte  a szülőket a munkanélküliség réme !

Az alapvető jogok biztosának jelentése 19 oldal,  mely kizárólag a végrehajtók munkájával, tevékenységükkel kapcsolatos anomáliákat elemzi.

Fontosnak tartjuk néhány szóval megemlíteni a bírósági végrehajtást megelőző behajtási, követeléskezelési folyamatok szintén szabályozatlan, minősíthetetlen voltát, melynek tarthatatlanságára szintén folyamatosan hívják fel az érdekvédők és az érintettek a jogalkotók figyelmét, hiába. 

A PSZÁF a Fogyasztóvédelmi Bizottságának 2013. február 25-i ülésére készített háttéranyagában mutatott rá a követeléskezelés fogyasztóvédelmi szempontból hiányos szabályozására, esetenként a túlzott mértékű díjakra, zaklató, tisztességtelen követeléskezelési gyakorlatra.

A Hiteles Mozgalom villám  vizsgálatot végzett négy-öt  követeléskezelő cég vonatkozásában :

- Adatvédelmi azonosítót egyetlen  cég esetében láttunk feltüntetve.

- Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. -  törvény (Info tv.) –t egyetlen egy esetben láttuk feltüntetve.

- Felügyeleti engedély egyetlen esetben került feltüntetésre.

- Adatvédelmi szabályzatot külön egy esetben láttunk feltüntetve.

- Követeléskezelési szabályzatot, mely adatvédelem, adatkezelésre vonatkozó részt tartalmazott  két helyen láttunk feltüntetve. A követelés kezelési módszerek között még mindig megtalálható az adósok munkahelyen történő „személyes felkeresése”…

- Díjtáblázatot egyetlen esetben sem láttunk külön feltüntetve, így kideríthetetlen, mely jogszabály alapján határoz meg például egy behajtó cég 50.000,-Ft behajtási díjat, egy pénzintézet által fel sem mondott kölcsön esetében.


Álláskínálatok:  telefonos behajtó, követelés kezelő „személyes felkereső” bárki lehet,mindenféle különösebb végzettség nélkül, akár vállalkozói igazolvánnyal. PSZÁF vizsga követelményét, vagy annak elvégzését a munkába állástól számított 3 hónapon belül-egy cég határozta meg.

 

Tarthatatlannak és több jogszabályba ütközőnek  tartjuk, hogy az adósok,díjhátralékosok személyes és banktitkot képező adatait beazonosíthatatlan vállalkozói, vagy munkaerő kölcsönzés által foglalkoztatottak, diák munkások, nyugdíjasok kezeljék. 

Tarthatatlannak tarjuk a telefonon történő egyezkedést, anonim vezetékes, vagy mobil számokról történő hívásokat, X.Y. bemutatkozik az X. cég nevében és erre már az adósoknak minden személyes és banktitkot képező adatot kellene közölniük.  Abban az esetben amikor az érintett hiteltérdemlő beazonosítást kér a telefonvonal másik végén tartózkodó személytől, a válasz: „küldtünk sms-t”, vagy nem azonosítja be magát, vagy leteszi a telefont.

Tarthatatlannak és zaklatásnak tartjuk az adósok otthonában, munkahelyén történő „személyes felkeresést”, az ügyféllel történő kapcsolattartásra a cég iroda helysége szolgál, vagy banki kölcsön esetében a bankfiók !

Tarthatatlannak és nem az európai üzleti normának megfelelőnek tartjuk azt az újabb pénzintézeti módszert, ezt egyenlőre a lízing cégeknél tapasztalták a civil érdekvédők-mely szerint vagy a behajtóval fenyegettetik meg az adóst, hogy feljelentik a rendőrségen hitelcsalásért-ha nem működik együtt a behajtóval, vagy egyszerűen feljelentik a rendőrségen, ha vitatja a szerződést—úgy hogy még felmondásra sem került a kölcsön !

Tarthatatlannak tartjuk, hogy ezen működésük hivatalosságát is megkérdőjelezendő cégek sima postai levélben értesítik a legtöbb esetben az adósokat, melyet értesítést vagy megkap az adós vagy nem. Mivel elektronikus nyilvántartásukban a levél feladás szerepel, akár megkapja az adós, akár nem, ők azt kézbesítettnek tekintik.

A sort a végletekig lehetne folytatni a minősíthetetlen hangú „fizetésre ösztönző” telefonokkal és levelekkel…
Teszik ezt abban az esetben is, ha pénzintézeti tartozás esetében bírósági per van folyamatban.

Csak eme néhány gondolatból megállapítható, hogy mind  a végrehajtók, követeléskezelők, behajtók munkája gyakorlatilag jogilag teljesen szabályozatlan környezetben zajlik, sérül többek között a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz való jog, a jogorvoslathoz való jog,a tulajdonhoz való jog, a gyermekek jogai,valamint az emberi méltósághoz való jog.

A Hiteles Mozgalom sajnálatos tényként állapítja meg, hogy sem a kilakoltatási, sem a behajtási, követeléskezelési, végrehajtási eljárásokban, az Ember, a család és a gyermek jogai továbbra sem kapnak szerepet. Magyarországon az Ember, a gyermek  szó is ismeretlen fogalom lett.

Megállapítható, hogy a tömeges  végrehajtások, kilakoltatások véghez vitelére mindenféle hatástanulmány  nélkül kerül sor.

Az illetékesek felé több civil szervezet többször intézett konkrét kérdéseket, ami természetesen érdemi válasz nélkül maradtak, tehát továbbra is várjuk az érdemi választ a kérdéseinkre:

Például:

Azoknak a családokkal,gyermekekkel akiknek nem lesz hova költöznie, mi lesz a sorsa?
Az anyák átmeneti otthonában csupán azokat tudják elhelyezni, akiknek a gyermeke még nem töltötte be a 3. életévét. Mi lesz azokkal az anyákkal, akiknek idősebb gyermekei vannak, de még nem érték el a nagykorúságot? mi lesz az apákkal, akik elveszítik a családjukat?

Hol marad a  a gyermekek szociális biztonsághoz, és a családban való nevelkedéshez való joga?

Lakcím nélkül hogyan fognak ezen családok a családtámogatási ellátásokhoz jutni, a kilakoltatott gyermekek hogyan fognak lakcím nélkül óvodába, iskolába járni?

Ezen családok  lakcím nélkül nem juthatnak társadalombiztosítási ellátáshoz, nem juthatnak munkaszerződéshez – azonnali elbocsájtása várható a kilakoltatás után. Nem juthatnak munkanélküli ellátáshoz sem, lévén nem tudják őket regisztrálni. Nem fognak önkormányzattól semmiféle ellátásban részesülni, mert lakcím nélkül egészen egyszerűen nem létezik illetékes önkormányzat, aki bárminemű ellátást folyósíthatna részükre.

 

Arról nem beszélve, hogy amennyiben az érintetteknek még munkahelye van, adott esetben egy önkormányzati vagy pénzintézeti tartozásból adódóan élete végéig adósrabszolga marad.


Ez nem néhány embert érint, hanem tömegeket.


Hogyan kívánják a problémát a 24. órában kezelni?

 

 

Jakus Mariann

Hiteles Mozgalom

 

2013. június 3.

 

 

 

ui: Jakus Mariann betegség miatt nem tudott eljönni a bizottsági ülésre, arra nem volt lehetőség sajnos, hogy helyette felolvassuk ezt a hozzászólását