Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fogyasztóvédelmi bizottság 2013-06-03 Szabó József

2013.06.03

 Tisztelt Elnök úr! Tisztelt képviselő urak!

 

Köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat és részt vettek illetve képviseltették magukat a május 16.-i rendezvényünkön.

Ezen a rendezvényen, a most tárgyalás alatt lévő végrehajtási anomáliákon kívül, 3 rendszeresen elhangzó állítást cáfoltunk, melyeket a pénzügyi szektor képviselői itt a bizottsági üléseken is több alkalommal állítottak. Tényekkel cáfoltuk a bankszektor állításait.

Azonban nem csak 3 valótlan állítás van a devizahitelezés és a banki hitelezés területén.

A legfelsőbb bírói szinthez, a Kúriához fordultunk, mivel az Ügyészség valótlan állításokkal kívánja befolyásolni a Kúria munkáját egy felülvizsgálati kérelem kapcsán. A Kúriának elküldött elemzésünk tényekkel cáfolja az ügyészség véleményét.

Hangsúlyozom: tények állnak szemben véleményekkel.

Lehet, hogy nem mindenki számára világos, hogy milyen felülvizsgálatról van szó.

Másodfokon megállapította a bíróság, hogy az OTP a CHF-ben elszámolt kölcsönszerződésben eltitkolt egy jelentős költségelemet, mely a kölcsönfelvevőt terhelte. A kölcsönszerződés számolása során vételi és eladási árfolyamot használt, ez a számolás jelentős költséget jelentett a kölcsönfelvevő, a fogyasztó számára.

A jogszabály úgy szól, hogy a kölcsönszerződésben minden költséget fel kell tüntetni, különben a szerződés érvénytelen, semmis.

A felülvizsgálati eljárásban azt kérte megállapítani a Kúriától az OTP, hogy ez a költség nem költség. A Kúria viszont nem tudja értelmezni a költség szó fogalmát, nem ismeri a THM képletét és a költségek összefüggéseit, ezért a Legfőbb Ügyészhez fordult. Kérte, értelmezze a költség fogalmát, mert a törvényhozók, Önök uraim, még nem hoztak olyan jogszabályt, mely meghatározná a költség szó jelentését.

A Legfőbb Ügyész a szakértői véleménye elején teljesen egyértelműen megfogalmazza a költség fogalmát, mely szerint a költség az az összeg melyet a kölcsönnel kapcsolatosan a kölcsönfelvevő fizet, azonban nem csökkenti a fennálló tartozást.

Ezt követően azonban az ügyészség szakértői véleményében fogalmakat kever össze, figyelmen kívül hagyja az elemi számtan és a logika alapvető összefüggéseit.

Az ügyészség által elkészített anyag alkalmas arra, hogy valótlan állításaival és ezekből levont következtetésekkel befolyásolja a Kúria döntését.

Az ügyészségi vélemény megismétli azokat a téves állításokat is, melyeket a másodfokú bíróság már észlelt. Észlelte, hogy az OTP a saját érdekében félre akarja vezetni a bíróságot.

Az ügyészségi vélemény elemzését dr. Madari Tibor a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelőjének Egyesület elnöke és én állítottuk össze.

A komplett anyagot most átadom az Elnök úrnak és természetesen elküldöm elektronikus formában is.

Szeretném megjegyezni, hogy ezen a nagyon fontos ponton kívül, még több olyan szerződési pont van a szerződésekben, melyek törvénytelenek és semmissé teszik a szerződéseket. Valamint vannak még olyan szerződési pontok is, melyek részleges semmisséget okoznak.

Nincs idő most ezeket kifejteni, viszont mindenképpen szükséges, hogy Önök tájékozottak legyenek.

Egyrészt javaslom a Fogyasztóvédelmi bizottság kibővített ülését, másrészt felajánlom a frakcióknak, a képviselő csoportoknak, hogy átadjuk ismereteinket.

A legelső lépés, hogy a most átadott elemzést egy kockás papír, egy négyműveletes számológép és a józan ész használatával értelmezzék.

Június 25.-én a Kúria tárgyalásán kiderül, hogy Magyarország legfőbb hatalmi ága, a Kúria ellen tud-e állni a félrevezetésnek, a manipulálásnak.

Köszönöm figyelmüket.

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom

 

2013. június 3.

 

ui: Szabó József kb az első egynegyedét olvasta fel a tervezett hozzászólásának. A hivatkozott elemzést átadta a bizottság elnökének.