Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hadházy Ákos az Igazságügyi Bizottság ülésén

2017.10.22

hadhazy.png

 

 

Teljes beszámoló az 5., az Igazságügyi bizottságban, 2017 októberében tárgyalt, devizahiteles törvényjavaslatról.

 

 

 

 

J e g y z ő k ö n y v

 

az Országgyűlés Igazságügyi

 

bizottságának

 

2017. október 9-én

 

megtartott üléséről

 

 

 

Egyes törvényeknek

 

a lakáshitel adósok védelmében szükséges

 

módosításáról szóló

 

T/17396. számú törvényjavaslat

 

 

 

Vágatlan részlet a jegyzőkönyvből:

 

 

DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP) előterjesztő: Köszönöm szépen, elnök úr. Két érdemi javaslatunk van tudva azt, hogy ezzel nem oldjuk meg azt a hatalmas problémát, inkább úgy mondjuk, hogy krízist, ami a devizaadósokat, azoknak tízezreit, százezreit érinti, mégis van egy olyan kör, sajnos szintén tízezres nagyságrendben, akik már egészen közel kerültek vagy benne is vannak a végrehajtási eljárásban.

 

Az első javaslatunk arról szól, hogy teremtsük meg annak a lehetőségét, segítsük annak a lehetőségét, hogy azok az emberek, akiknek már az ingatlanát becsülik, becsértéket kell megadni az ingatlanárveréshez, azok az emberek fordulhassanak úgymond jogorvoslatért, vagy amikor megkapják az ingatlan becsült értékét, akkor ők maguk is ezt elvégezhessék. Papíron most is elvégeztethetik, azonban ezek az emberek olyan csődben és nehéz anyagi helyzetben vannak, hogy gyakorlatilag már képtelenek bármilyen pluszkiadást fizetni, nem tudják azt az 50- 100 ezer forintos nagyságrendű összeget kifizetni, amennyiből az ingatlanuk értékbecslése történne. Ennek hiányában az adó- és értékbizonyítvány alapján tulajdonképpen az önkormányzatok fogják, vagy kormányhivatalok, önkormányzatok fogják megállapítani (Dr. Vas Imre: Most kormányhivatalok vagy önkormányzatok?) a becsült értéket. Az a tapasztalat, hogy ez nagyon gyakran alatta van az ingatlanok valódi értékének. Így ezek a szerencsétlen emberek, és nem tudunk mást mondani, ezek szerencsétlen és tönkrement életű emberek, gyakorlatilag nagyobb anyagi kárt szenvednek el az ingatlanuk árverezése során, mint amilyen anyagi kárt szenvedtek el a devizahitelezés során az árfolyamveszteségen. Amikor megnézzük az árverések adatait, azt látjuk, hogy átlagosan a tartozásuknak csak 20 mintegy felét fogja fedezni az ingatlan árverezése. És nem segít ezen a helyzeten az, amit önök hoztak azt a döntést, hogy csak becsült értéken, a becsült érték alatt nem lehet elárverezni az ingatlant. Nem segít akkor, ha maga az értékbecslés jóval az ingatlan piaci értéke alatt van.

 

Nagyon kérem, ne rutinból tegyék fel a kezüket, amikor ezt leszavazzák, vagy ne is tegyék fel a kezüket a nemleges szavazásnál. Ezek hatalmas segítségek lennének több ezer, de inkább tízezer embernek, akik gyakorlatilag sehonnan nem várhatnak már segítséget. Ugyanakkor nagyságrendileg ez 1-2 milliárd forint, nyilván attól függően, hogy milyen gyorsan pörögnek az árverezések, és attól, hogy mennyien vennék ezt igénybe, ezt nagyon nehéz megmondani, de nagyságrendileg ilyen összeggel kell számolni. Olvastam, most Makón adtak át egy stadiont egy NB III-as csapatnak. Nem akarnék ebbe belemenni, önök is nagyon jól tudják, hogy ha akarják, akkor meg lehet találni ennek a fedezetét. És még egyszer mondom, több ezer, de inkább több tízezer családról van szó, akinek a házát elveszik a fejük fölül, és ebben az árverezési folyamatban akár ezen az 50-100 ezer forinton múlhat az, hogy jóval-jóval nagyobb anyagi kárt szenvednek el, mint azelőtt. És a vége az, hogy a házukat elviszik, de az adósságnak gyakorlatilag a fele még ugyanúgy megmarad, és ezeknek a szerencsétlen embereknek és nyilvánvalóan családoknak az élete egész életükre tönkre van téve.

 

A másik javaslatnak nincs is költségvetési vonzata, mégis nagyon sokat segíthet. Ez pedig megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a bankok vagy egyéb hitelezők a közjegyzőktől kérjék a fizetési meghagyás kibocsátását a követelésük vonatkozásában. A devizahitelesek ügyével foglalkozó ügyvédek azt tapasztalják nagyon sokszor, hogy a közjegyzők által kibocsátott fizetési meghagyások sok esetben nem jutnak el az adósokhoz, nem tudnak így jogorvoslattal élni; gyakori, hogy helytelenül állapítják meg a kézbesítési vélelmet; és olyan esetekről is tudunk, nem kevésről, amikor elévült követeléseket is hozzácsapnak a közjegyzők a végrehajtandó értékhez. Ez nem kerül önöknek, illetve a költségvetésnek pénzbe. Kérem, hogy ezt a második javaslatot is szavazzák meg. Köszönöm szépen.

 

 

 

DR. VAS IMRE (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. A javaslat 1. pontja kapcsán, annál nagyobb segítség is van: hogyha valaki költségmentességet kér. Tehát ez a törvényjavaslat gyakorlatilag csak költségfeljegyzési jogot kíván adni, de nyilván, ha valakinek költségmentessége van, akkor ezzel jobban jár. (Vigh László visszatér a terembe.) Másrészt ilyenkor, ha nem lenne igaza az illetőnek, tehát ha a szakértői vélemény azt mondaná, hogy helyes volt - egyébként a végrehajtó állapítja meg a becsértéket, az van a Vht.-ban a mai napig is, hogy a végrehajtó állapítja meg az adó- és értékbizonyítvány figyelembevételével; tehát a végrehajtónak van mérlegelési lehetősége, ha egyébként túlzottan alacsonynak vagy akár magasnak tartja az adó- és értékbizonyítványt. Ez az egyik.

 

A 2. pontnál, megmondom őszintén, a fogyasztói kölcsönszerződések döntő része közjegyzői okiratba van foglalva, ahol a fizetési meghagyásnak semmi jelentősége nincs, mert ugye a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látják el, és az végrehajtható. Tehát a 2. pontnak ebben az értelemben nincs gyakorlati jelentősége.

 

Én értem, hogy egy PR-szempontot akartak az LMP-s képviselők itt felmutatni, de valljuk be, ez a törvényjavaslat semmiféle szakmai követelménynek nem felel meg. Köszönöm szépen.

 

 

 

DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP) előterjesztő: Nem érzékelem vitának, néhány hozzászólás volt az alelnök úr részéről, és egy rendkívül rosszindulatú megjegyzés. Természetesen nincs szó PR-akcióról.

 

Én még egyszer kérem, hogy ezeket a javaslatokat szavazzák meg. Semmibe nem kerül, illetve nagyon kevés pénzbe kerül, és borzasztó sok embernek segítene. A végrehajtók kegyében bízni és az ő kezükbe tenni, hogy majd ők eldöntik, hogy az a becsült érték megfelelő vagy nem megfelelő, én azt gondolom, ez nem egy nagyon nagy segítség. Az lenne segítség, ha ezek az emberek nyugodtan indíthatnák és nyugodtan kérhetnék az értékbecslés megismétlését.

 

Nyilvánvalóan az sem segítség, amit ön mond, hogy majd esetleg, ha valóban más becsült érték jön, akkor majd nem kell kifizetni ezt a 100 ezer forintot. Nyilvánvalóan ezek az egészen elkeseredett és ön által nyilvánvalóan elképzelhetetlen helyzetbe került emberek (Dr. Vas Imre: Nem ismeri képviselő úr a rendszert.) nem fognak tudni erre hivatkozva pénzeket meghitelezni. Köszönöm szépen. (Dr. Vas Imre: Fogalma sincs, hogyan működik.)

 

 

ELNÖK:  …. Megállapítom, hogy 4 igen, 6 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül a bizottság úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba a törvényjavaslatot. Köszönöm.

 

http://www.parlament.hu/documents/static/biz40/bizjkv40/IUB/1710091.pdf

 

 

 

A Fidesz újra leszavazza

a devizahitelesek megsegítését (LMP - Politika)

 

 

 

 

A bizottságban megbukott törvényjavaslat:

 

 

Általános indokolás

A törvényjavaslat célja, hogy két fontos, a devizaadósok védelmében fellépő civil szervezetek szerint a gyakorlatban az adósokat ért jogsérelmekhez nagyban hozzájáruló eljárási kérdésben garanciát adjon arra, hogy a lakáshitel adósok jogos kifogásait érdemben elbírálják a velük szemben érvényesített hitelintézeti követelések elbírálása során.

 

Részletes indokolás

1. § A rendelkezés szerint a végrehajtási eljárásban az állam köteles előlegezni – a gyakorlatban jellemzően a tényleges forgalmi értéktől jelentősen elmaradó értéket megállapító – önkormányzati értékbecsléssel szemben a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti – 2004 és 2014 között kötött –fogyasztói kölcsönszerződések adósa által igénybe vett igazságügyi szakértői bizonyítás költségeit. Ez biztosítja, hogy az adós a szükséges anyagi eszközök hiányában se legyen elzárva a hatékony ellenbizonyítás lehetőségétől.

2. § A rendelkezés általános jelleggel kizárja az ingatlannal biztosított 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések fizetési meghagyásos eljárásban való érvényesítését.

3. § Hatálybaléptető rendelkezés.

 

 

 

2017. évi ..... törvény

egyes törvényeknek a lakáshitel adósok védelmében

szükséges módosításáról

 

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 140. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítésének költségét az állam előlegezi, ha a szakvélemény elkészítését a kötelezett a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés érvényesítésére irányuló végrehajtási eljárásban kérte.”

 

2. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozó, ingatlannal biztosított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés.”

 

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

http://www.parlament.hu/irom40/17396/17396.pdf