Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HOGYAN MESZELTE EL AZ ILLETÉKES PARLAMENTI BIZOTTSÁG A MI ELŐTERJESZTÉSÜNKET?

2011.05.25

A lakáshitelesek megmentése érdekében felállított operatív eseti bizottság létrehozásáról szóló, egyéni képviselői indítványként benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása

TUKACS ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Az előterjesztésnek az az oka, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság elnökéhez fordultak különféle társadalmi szervezetek és egyesületek, hogy kezdeményezzék a devizahitelesek problémájának alapos megvitatását egy parlamenti eseti bizottságban. Azok a fejlemények, amelyek arra utalnak, hogy a kormány kevésbé fordul a devizahitelesek képviselőihez, és több energiát fordít a bankokkal való egyeztetésre, nemcsak azt bizonyítja, hogy nem veszi figyelembe mindazok véleményét, akik képviselik a devizahitelesek egy-egy részét vagy egészét, hanem azt is, hogy a megoldást kizárólag egy olyan alkuban látja, ahol a hitelnyújtók és a kormány állnak egymással tárgyalási viszonyban.
Összességében tehát, elnök úr, azzal szeretném az indoklást zárni, hogy szocialista képviselők javaslatáról van szó, de a fogyasztóvédelmi bizottsághoz érkezett a megkeresés, amelyet a bizottság szocialista elnöke javaslat formájában szeretne a parlament elé juttatni. A pénzintézetek, behajtók, végrehajtók működését szabályozó jogszabályokat, a kilakoltatással végződött hitelezések szúrópróbaszerű ellenőrzését, vizsgálatok összevetését a jogszabály-módosításokkal, a kommunikációt, társadalmi párbeszédet és az érintett hatósági állami szervezetek és más szervezetek munkájának összehangolását célozza meg az erre a bizottságra tett javaslat. Elnök úr, ennyi volt az indoklásom, Köszönöm szépen.
 
DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Az MSZP-s képviselőtársak problémafelvetése teljesen jogos, úgyhogy valóban ez egy olyan súlyos és megoldatlan probléma, ami jelenleg talán az egyik legnagyobb társadalmi feszültséget kelti a munkanélküliség mellett Magyarországon. Úgyhogy én is felhívnám képviselőtársaim figyelmét, hogy itt igenis szükség lenne gyorsabb és hatékonyabb lépésekre, mert ez a gond csak halmozódik. A kilakoltatási moratórium lejártát követően pedig hogy ez milyen eszkaláción keresztül fog megjelenni, az most még felmérhetetlen. Úgyhogy, én úgy érzem, ez tényleg egy támogatható és pozitív javaslat. Kérném önöket is, de ha ezt nem is, valamiféle megoldást ki kellene dolgozni, mert mindnyájunkra visszahat ennek megoldatlansága.
 
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szólás lehetőségét. Egyetértek az aggodalmakkal, tisztelt képviselőtársaim, de az az igazság, hogy a múltkori vitanapon nagyon részletesen kitárgyaltuk ezt. Őszintén hálás vagyok a patkó minden oldalának, mert különös és egyedi, sőt, részletszempontokat is sikerült megtárgyalnunk. Úgy gondolom, kellő muníciót adtunk a kormánynak a vitanap kapcsán, hogy a megoldásokat keresse. És fogja is keresni.
Most egy éve próbálkozik erre a fekélyesedő problémára megoldást keresni a kormány, ami nem könnyű dolog, ezt önök is nagyon jól tudják. Már csak azért sem könnyű, mert az államkasszában egy fillér nincsen. Úgyhogy jó, ha tudják, egy fillér nincs ilyen célokra, hiszen a költségvetés hiánya most is magas, azon kívül nyilvánvaló, hogy egy ügyletnél, amely a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között jön létre, nagyon meg kell vizsgálni azokat a szempontokat, amelyeket a patkó jobb és bal oldalán a múlt alkalommal nagyon-nagyon szépen kitárgyaltunk. Olyan aspektusokra is felhívták a figyelmet, amelyek alapján először még más hatóságoknak is ténykedniük kell ahhoz, hogy végleges megoldásra kerüljön sor.
Elmondom pontosan, miről van szó. Olyan egyoldalú szerződések köttettek, amelyekben csak az adósnak voltak kötelezettségei, és nyilvánvaló, hogy ez a megoldást is más irányba terelheti. Mert az is valótlanság, hogy az árfolyamváltozás miatt emelkedtek meg a hitelek. Tehát szocialista képviselőtársaimnak köszönöm, hogy aggódnak. A megoldás irányába kell menni, de nem hiszem, hogy egy bizottsággal jutunk előrébb, hiszen mondom, önöknek volt 2008-ban, 2009-ben és 2010 elején lehetőségük, hogy ezt a problémát kezeljék. Nem kezelték, mostanra pedig eléggé akuttá vált, úgyhogy nehezebb a kérdés megoldása is. De még egyszer szeretném kiemelni, hogy a vitanap kellő muníciót adott mindenkinek, akit érdekelt, hogy elmélyedjen a témában, azon kívül szerintem a bankszektor is átgondolhatta saját pozícióit, mert nem hiszem, hogy arra kell számítani, hogy a kormány komoly összegeket allokál az ellehetetlenedett hitelek kapcsán. Tudniillik, nincs meg a költségvetésben a fedezete. Köszönöm szépen, elnök úr. Nem támogatom, mert nem kell még egy bizottság.
 
ELNÖK:. Egy megjegyzést hadd tegyek én is. Én nem látom be azt, hogy miért ne lehetne egy ilyen bizottságot létrehozni. Ez egy alapvető jog.
Örülök, hogy a kormányoldal mindent tud, előre-hátra, vice versa. Azt gondolom, hogy a parlamentnek a kormány ellenőrzését végző tevékenységébe beleillik egy ilyen eseti bizottság létrehozása, nagyon helyes, hogy a kormány most már lassan meghozza a szükséges döntéseket. Én ennek örülök. De ez nem zárja ki azt, hogy egy parlamenti bizottság ezt a kormányzati intézkedést, lépést ellenőrizze. Ez szerves része a parlament ellenőrző tevékenységének.
 
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Ami pedig a vizsgálóbizottság felállítását illeti, maximum azt lehetne vizsgálni, hogy miért nem tettek 2004 óta semmit ebben a kérdésben. Ebben egyetértünk. De ahogy az előterjesztők szándékát kiolvasni vélem, nem erről van szó. És ha már vizsgálóbizottságról van szó, az elsősorban olyankor szokott fölmerülni, amikor valamilyen megtörtént esemény, eset kivizsgálása, körüljárása következik be, és nem előzetesen szoktak vizsgálóbizottságokat fölállítani, majdani meghozandó kormánydöntések megvizsgálásából.
Igazából azt sem lehet tudni, hogy mit akar vizsgálni ez a bizottság, hiszen ez a döntés még nem született meg. Bízom benne, hogy hamarosan meg fog születni, és akkor adott esetben akár vizsgálni is lehet, hogy milyen hatásai lesznek, milyen következményei, mennyibe fog kerülni, mi módon kapcsolódhat be a programba. Ennek adott esetben még lehet logikája is, ezzel lehet foglalkozni, de előre vizsgálni egy olyan döntést, amit még nem fogadott el a parlament, elég furcsa helyzet.
 
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Szerintem itt félreértés van, Dancsó képviselő úr, ez nem vizsgálóbizottság, ami az asztalon szerepel javaslatként. Senki nem gondolt vizsgálóbizottságra.
Tukacs képviselő úr elég pontosan elmondta, éppen a parlamenti vita bizonyította, hogy minden pártnak van valamilyen elgondolása, javaslata, hogy hogyan kellene megoldani ezt a kérdést. Így lenne értelme annak, hogy ezek a javaslatok egymás mellett megmérhetőek, végigbeszélhetőek legyenek. És meggyőződésem szerint, ha már a kormány nem tudott egy év alatt értelmes javaslatot letenni az asztalra, hitegetés folyt nagyon hosszú időn keresztül, akkor legalább megvizsgálásra kerüljenek azok az indítványok, amelyek, még egyszer mondom, a parlamenti vitában elhangzottak, és összemérhetőek legyenek, hogy ezek így életképesek-e, esetleg van-e olyan közös halmaz, ami az indítványokból megvalósítható javaslatot eredményezhetne.
Ezért azt gondolom, hogy egyrészt érdemes másról beszélni, nem arról, ami itt fikció, nevezetesen senki nem akar itt vizsgálóbizottságosdit játszani, hiszen nincs értelme annak, hogy egy meg nem született javaslatról vizsgálóbizottság tárgyaljon. Annak viszont van értelme, hogy egy parlamenti bizottság rakja össze azokat a gondolatokat, amelyek megfogalmazódtak.
A magam részéről támogatom ennek a bizottságnak a felállítására vonatkozó javaslatot, hiszen ki fog derülni, hogy ennek a bizottságnak a működése alatt derülhetne az ki, hogy azok az indítványok, amelyeket akár a Jobbik, akár az LMP, akár az MSZP, akár a KDNP, akár a Fidesz mint a probléma orvoslásaként megfogalmaz, azok vajon összeboronálhatóak-e, vajon összeilleszthető indítványok-e vagy sem. Miután azt látjuk ellenzéki oldalról, hogy amikor a kormányról van szó, nem fogadókészek semmilyen ellenzéki javaslatra, azt gondoljuk, hogy ha a parlamenti pártok egy ilyen bizottságban találkoznak, akkor talán fogadókészebbek vagy nyitottabbak mások javaslataira. Ezért gondoltam, hogy ez a forma elfogadható lenne. Ezért javaslom az indítvány támogatását.
 
SESZTÁK OSZKÁR (KDNP): A bankszektorral folyik a tárgyalás, erről az utóbbi napokban kormányszóvivői nyilatkozat hangzott el. Remélhetőleg közel van a megállapodás.
Ilyen helyzetben én már okafogyottnak látom ennek a bizottságnak a felállítását. Annál is inkább, mert a parlamenti vitában elhangzottak azok az álláspontok, amelyeket a kormán nyilván megfontol a végső megoldás kidolgozásakor. Ez nem egy egyszereplős játék. Nyilvánvalóan ezt a problémahalmazt, amit önök hagytak az új kormányra, és éveken keresztül csak arra futotta a megoldási javaslataikból, hogy moratóriumot rendeltek el, azt is a kormányváltásig. Tehát gyors intézkedéssel kellett a moratóriumot kitolni. Még mindig kevesebb idő telt el a moratóriumok folyamatos kitolásával az új kormány hivatalba lépése vonatkozásában, mint amennyit önök elmulasztottak a cselekvéssel. Arról nem is beszélve, hogy a devizahitelezés elszaladásáért önöket terheli a felelősség. Summa summarum, már okafogyottnak tartom egy ilyen bizottság felállítását. Egyébként, a fogyasztóvédelmi bizottság akármelyik albizottsága vizsgálhatja ezt a kérdést.
 
DR. VERES JÁNOS (MSZP):
Ezt csak azért mondom, mert nyilvánvalóan okkal és alappal merül föl az a kérdés, hogy ebben az esetben milyen a viszonya a devizahiteleseknek és a forinthiteleseknek egymáshoz ugyanazon időpontban fölvett hitelek esetén. Még egyszer mondom, érdemes összemérni, a számítások rendelkezésre állnak a Pénzügyminisztériumban, annak idején ezt elvégeztük, és igen tanulságos. Ezen ok miatt is érdekes lenne egy ilyen bizottság létrehozása, mert ebben a bizottságban meg lehetne vitatni tényszámok alapján és nem politikai prekoncepció alapján azt, hogy vajon ki, hogyan és mint járt az elmúlt években, kit milyen terhek terhelnek jelen pillanatban, és kit milyen jövőbeni terhek fognak terhelni. Az okokat érdemes majd megvitatni, hogy mi miatt, de egyáltalán a hitelesek ilyen módon való, hogy is mondjam, okkal és alappal történő számszerű vizsgálata is indokolt lehet adott esetben.
 
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
Két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy van a parlamentnek egy jogalkotásról szóló törvénye, hogy hogyan és mi módon kell tárgyalni egy törvényjavaslatot. Alapesetben a kormány beterjeszt valamit, valamilyen fontos társadalmi cél érdekében megváltoztatandó, pontosító elképzelést, és ehhez kialakítják a parlamenti frakciók, képviselők az álláspontjukat, módosító javaslatokkal, és a bizottságokban megtárgyaljuk. Tehát van ennek egy menete, metódusa, aminek alapján megszülethet egy törvény. Úgy gondolom, ebben az esetben is ezt az utat kell követnünk, hiszen nagyon előrehaladott állapotban van már ez a reményeink szerinti kormányjavaslat, és ehhez minden frakció, képviselő itt, a bizottságban, a plenáris ülésen is elmondhatja véleményét. Sőt, ha konkrét javaslatok vannak, akkor módosító indítványokkal jobbíthatják a törvényjavaslatot. Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben is ezt a metódust kell követnünk.
Lehet, hogy amit Tukacs képviselő úr fölvetett, a jó szándékát nem vonva kétségbe, hiszen az előbbi napirendi pontoknál megbeszéltük, hogy mennyire tiszteljük egymást, de ha egy évvel korábban veti föl, akkor lehet, hogy hasznosabb lett volna, és talán nagyobb értelme lett volna. Úgy gondolom, ez ma már okafogyott, inkább egyfajta politikai köldöknézés, hogy mégis csak csináljanak valamit ellenzéki képviselőtársaink, ebben a nagyon fontos kérdésben megmutassák, hogy ők is szívükön viselik a helyzet megoldását.
Amit Veres képviselő úr fölvetett, az egy nagyon izgalmas kérdés. Hiszen azt összehasonlítani, hogy hogyan alakultak a devizahitelesek és a forinthitelesek terhei. Úgy látom, tapasztalataim alapján is, és tanulmányokat is olvastam erről, de aki forintban adósodott el, nyilván jól kalkulálható módon mind a kamatokkal, mind a törlesztő részletekkel tisztában volt. Azt mondta, hogy ezt a terhet tudom vállalni, nyilván jóval magasabb kamatteher mellett is azt mondta, hogy fontos a kiszámíthatóság, a devizaárfolyam kockázatát nem kívánom futni, nekem ez megfelelő, ezért választom a forint alapú konstrukciót. Jelzem, elég kevés ilyen konstrukció volt a piacon. Azok, akik nem ezt választották, miből indultak ki? Abból, hogy ismert volt a 2004-2005-ös időszakból, hogy van egy nagyon kedvező árfolyam, és egy viszonylag, a forintkamatokhoz képest mindenképpen alacsonyabb devizakamat. Azt mondták, hogy itt a vissza nem térő lehetőség, hiszen relatíve kedvező forráshoz nem tudunk jutni. Ők egyébként egy dolgot hagytak figyelmen kívül, azt, hogy a devizaárfolyamok változékonysága bizony jelentős kockázatot hordoz magában. Erre nem kellően hívták föl a figyelmet. Ők nem kívántak mérlegelni, becsukták a fülüket, sok mindent lehet erről mondani, és azt mondták, hogy ezt a törlesztőrészletet és ezt a kamatot még elviselem, ezt még a jelenlegi körülményekhez képest, mert éppen volt munkájuk, tudom fizetni.
De abba már nem gondoltak bele, ha 5-10 százalékkal gyengül az árfolyam. És itt nem a kamatról van szó, hiszen a kamatok folyamatosan alacsonyak még a mai napig is a devizánál, addig nem is jelentkezett komolyabb gond, amíg valakinek csak kamatot kellett fizetnie. Amikor az árfolyam már egy picit is jelentősebben elmozdult, akkor az ő jövedelmi viszonyaik nem voltak arra alkalmasak, hogy ezt kezeljék, és számukra az a kis változás már azonnal gondot jelentett. Hiszen abból indultak ki, hogy az adott pillanatban, az adott helyzetben, az adott árfolyam fennmaradása mellett tudják csak a törlesztőrészleteket, illetve a kamatfizetéseket biztosítani. De arra már nem gondoltak, nem akartak gondolni, vagy nem hívták fel rá a figyelmüket, hogy ha viszonylag relatíve kis változás következik be, és akkor arról nem is beszélünk, hogy a gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése, a jövedelmek jelentős csökkenése mit eredményezett.
Egy szó mint száz, úgy gondolom, hogy ez egy jelentős előrehozott kereslet kielégítését szolgáló konstrukció volt, ami azt eredményezte, hogy a gazdasági helyzet, a rendszer kisebb mértékű változása esetén is bele volt kódolva az egész konstrukcióba az, hogy nagyon sokan kerülhetnek nagyon nehéz helyzetbe. Ráadásul a szomorú az, hogy nem kicsit változott meg a helyzet, tehát nem 5-10 százalékkal változott az árfolyam, hanem sajnos sokkal jelentősebb mértékben, adott esetben 40-50 százalékos mértékben is. Gondolok itt a svájci frankra. Hiszen a felvétel idején mondjuk 150 svájci frank/forint árfolyam volt, most pedig 200-210 forint között mozog, de volt ennél magasabb is, 220 forint fölötti árfolyam is volt az elmúlt időszakban, és ez már abszolút nem a tolerálható kategóriába tartozott. Azok, akik, még egyszer mondom, forintban vették fel a hitelt, végiggondolták azt, hogy a forint árfolyamváltozását nem kell kockázatként megélniük, ők ezt jól kalkulálható módon kívánták rendezni, míg azok, akik devizában adósodtak el, az időtávot, a pénz időértékét, az árfolyamok változékonyságát nem kalkulálták bele döntéseikbe.
Gyakorlatilag ebből fakadt a probléma, és e tekintetben, ha lehet ilyen összehasonlításokat tenni, amit Veres képviselő úr, az nem tanulság nélküli. De önmagában az eltérő társadalmi csoportok helyzetét nem tudja megmagyarázni az, amit ön fölvetett, megítélésem szerint. Hiszen más társadalmi-gazdasági helyzetben voltak azok, akik a devizaalapot választották, és másban azok, akik a forint alapú hitel fölvétele mellett döntöttek. Úgy gondolom, ez egy értelmes és termékeny vita lehet, de lehet, hogy nem feltétlenül a mostani bizottsági ülés keretében érdemes erről beszélgetni, hanem mondjuk a fogyasztóvédelmi bizottság albizottságában, mert messze vezető és széles diszciplínákat igénylő kérdéseket vet föl a politikai döntéshozók számára is.
 
BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
Az önök kormányzása alatt ez a piac furcsa tendenciákat vett föl. A kormányzás generálta azt, hogy a piacon a pénz ára, azaz a hitel ára megnövekedett. Emlékezzék erre vissza! És ezt nem lehet letagadnia. Az árfolyamokról is sok mindent mondott, de azt hiszem, ezt nem hiszi már el önnek senki sem. A felelőtlen kormányzásnak volt a pénzpiacon ára, és ezt a lakosság is kénytelen volt alkalmasint elviselni, ha pénzre volt szükségre.
Maradjunk a lakáshiteleseknél és egyáltalán a lakossági hitelállománynál, és ez egyáltalán nem mindegy, hiszen a lakosság nemcsak lakásra vett föl hitelt, hanem szabad felhasználású pénzeszközt is vásárolt a bankban. Mégpedig alkalmasint lakásra. Ezek mind-mind nehéz helyzetbe kerültek azzal, hogy a pénzpiacon az önök által generált árfolyamok és hitelfelvételi lehetőségek kedvezőtlenül megváltoztak. Azt szerettem volna mondani, és kérem, ne vegye rossz néven, hogy továbbra is látom az ön és az ön kormányának személyes felelősségét ebben a kérdéskörben. Idő is lett volna, hogy cselekedjenek, mint mondtam. Ezt nem illik elmaszatolni, mert sértő számunkra az, hogy rövid memóriájúnak képzel minket. És ez nem így igaz.
Arra a lényegtelen kérdésre is szeretnék reagálni, hogy nem fogadunk el önöktől semmit sem. Az ellenzéki létnek megvan a saját természetrajza, ezt ön is tudja, önök sem fogadtak el semmit. De egy okos kormány mindig odafigyel az ellenzékre, és alkalmasint használja azokat a részérveket, amelyeket jól megfogalmaztak vagy éppen a munkájában hasznosítani lehetne. Azt látom, hogy önök nagyon sok mindent elrontottak, többek között ezt a témakört is, és most megjelennek megvilágosodottként hasznos javaslatokkal, hogy ilyen bizottságot hozzunk létre. Mondom, volt rá kormányzati idejük, és volt személyesen is felelősségük a kormányzásuk idején. Úgy gondolom, hogy önnek személy szerint is a pénzpiacon lehetősége volt szabályoztatni a saját kormányával.
Ön generálta ezeket a problémákat, nem tett meg sok mindent, és akkor most jelentkezik javaslattevőként, és mindenféle csudaságot mond itt? Kérem, szálljon magába!
 
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nem örülnék neki, ha a plenáris ülések színvonalára mozdulna el ez a bizottsági vita.
Nem tartom azt szerencsésnek, ha egy szakmai bizottságban is rendre elmennek politikai síkra a megjegyzések, egészen a személyeskedésig. Semmi értelmét nem látom. Egy éve voltak a választások, a politikai felelősséget a választópolgárok megállapították. Mondanám Babák képviselő úrnak, ha megtisztelne a figyelmével, de akkor mondom a jegyzőkönyvnek, hogy ebben a bizottságban is mindannyiunknak egyforma jogosítványunk van. Az, hogy az elmúlt kormányzási időszakban ki milyen tisztséget töltött be, nem zárja ki azt, hogy itt bármilyen javaslattal szerepeljen. Ez az én véleményem.
 
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Babák képviselő úr valótlanságot mondott akkor, amikor azt mondta, hogy Magyarországon nem volt igény a bankmentő csomagra. Valótlanságot mondott akkor, amikor azt mondta, hogy Magyarországon az előző kormány időszakában bankkonszolidációra került sor. Valótlanságot mondott akkor, amikor azt mondta, hogy nem számoltunk el pontosan azzal, hogy Magyarország mikor, milyen céllal, milyen hitelt vett föl. Valótlanságot mondott akkor, amikor azt mondta, hogy az általam fölvett hitel, így fogalmazott, milyen rossz pozíciót teremtett. Hány százalékponttal magasabb kamatot fizetünk a hitelért, amit az önök kormánya vett föl ebben a periódusban, szemben azzal, amit annak idején akár az Európai Uniótól, akár az IMF-től vett föl Magyarország. Közel kétszerese a kamatterhe ezeknek a pénzeknek, amit mostanában vettek föl. Természetesen tudom, hogy önök úgy élik ezt meg, hogy szabadságharcot folytattak, és ennek eredményeképpen kipaterolják Magyarországról az önök által nem kedvelt nemzetközi szervezetet, mert igen, ezekben az esetekben egyeztetni kellett volna olyan dolgokról, amelyek nem felelnek meg a világban általánosan elfogadott irányvonalnak.
A mostani vita számomra abszolút mértékben azt igazolta, hogy ennek a bizonyos kezdeményezésnek igenis van létjogosultsága. Azért van létjogosultsága, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy ebben a bizottságban lenne mit egymással megbeszélni. Dancsó képviselő úr érveket mondott egy dolog kapcsán. Nekem is vannak ezzel kapcsolatban érveim. Képviselő úr, mindenkinek szabad döntése volt annak idején, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül melyiket használja ki. Az emberek egy jelentős része, ön is így fogalmazott, nem mérlegelte kellő súllyal az árfolyamkockázatot. Egyetértünk. Az emberek egy jelentős része nem mérlegelte kellő súllyal az árfolyamkockázatot. De azt tudom csak mondani, hogy ezért érdemes még fölmérni azt, mert ilyet még a mostani kormány egyetlen alkalommal sem tett, pedig még egyszer mondom, ott van a Pénzügyminisztériumban a számítás, ami igazolja azt, hogy pontosan, adott futamidőn belül, adott időpontban fölvett ilyen feltételű kölcsönnek és olyan feltételű kölcsönnek mennyi a terhe az adott időpontig, és mennyi a még fönnálló terhe a későbbiek során.
Ezt csak azért érdemes végignézni, mert nem lenne jó, ha beleszaladnának egy elég sajátságos helyzetbe. Az imént Babák képviselő úr hozzászólásában egy másik szakmaiatlanság is elhangzott, nevezetesen azt mondta, hogy szabad felhasználású devizahiteleket is fölvettek. A kezdeményezés arról szól, hogy a lakáshitelesek megsegítése érdekében felállított operatív bizottság létrehozásáról. Tehát megint olyanról beszélt, ami nem tárgya az adott előterjesztésnek. Azt akarom csak mondani, hogy érdemes lenne ilyen módon is megvizsgálni ezeket a terheket, hiszen könnyen lehet olyan helyzet, hogy egy jogi szituáció fog kialakulni, amelyben ha valaki érintett a dologban, akkor nem lehet megvonni más érintettségét is. Nem lehet megtiltani, nem lehet kizárni másokat az érintettségből. Azért fogalmazok óvatosan, mert nem mentünk bele kellő mélységben ebbe a vitába, nem is tárgya természetesen most ennek. De ez is azt igazolta számomra, hogy van néhány olyan kérdés, amiről lenne értelme szakmai vitát lefolytatni annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb megoldást meg lehessen találni.
Támogatom továbbra is az indítvány tárgysorozatba-vételét.
 
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Formálisan szabad döntést hozott mindenki, amikor amellett döntött, hogy egyáltalán eladósodik, hitelt vesz föl, és abban is szabad döntése volt, hogy milyen típusú terméket igyekszik a piacról beszerezni. Abban viszont már eléggé irányított volt a rendszer, hogy azokat a forint alapú lakáshiteleket, amelyeket még 2002. előtt az Orbán-Viktor vezette kormány indított el, folyamatosan szűkítették, gyakorlatilag kiszorították a piacról. Nem volt más lehetőség, mivel egy felfokozott keresletű piac volt, hogy efelé nyomták, még azt sem mondom, hogy igyekeztek terelni, mert akkor lehet, hogy nem mondanék igazat, vagy valótlanságot mondanék, de ezt nem tudhatom, hiszen az akkori kormányüléseken, a mostaniakon sem, de az akkoriakon sem vettem részt, tehát ilyen információnk nincs, e tekintetben nem tudok állást foglalni. Mindenesetre a trend elég egyértelmű volt, hogy a forintkonstrukciókat kiszorították a piacról, kiszorultak a piacról, és maradt a deviza alapú konstrukció.
Azt már lehet mondani, hogy ezt azért tették, hogy a költségvetésnek kevesebb terhet okozzanak ezáltal, de gyakorlatilag a teher előbb-utóbb, így is, úgy is megjelenik. Tehát „csak” olyan helyzetbe hoztak embereket, és nem tucatjával, hanem tízezrével, hogy most már attól kell rettegniük, hogy elárverezik a fejük fölül a lakást, amennyiben a moratórium, megszűnne. Tehát ilyen értelemben csak a problémát odázták el, nem a megoldás felé léptek. Abban igaza van Babák képviselő úrnak, hogy valóban sok-sok év állt volna az önök rendelkezésére, de mondjuk 2008-2009-2010 is a tekintetben, hogy valamilyen generálisabb megoldást találjanak ennek a problémacsomagnak a kezelésére. Nem tették meg, úgy gondolták, hogy ezt nem önök akarják már fölvállalni, mert egyébként is ezer sebből vérzett valamennyi költségvetés, amit beterjesztettek. Utánunk az özönvíz címszóval majd a következő kormány kezd valamit ezzel a problémával, és akkor majd elegánsan mondunk valamit ezzel kapcsolatosan – így látom most ezt a kérdést, 2011. május közepén. Körülbelül ez a helyzet alakult ki. Erről hosszasan lehet, és gondolom, tudunk is majd vitázni az elkövetkező időszakban.
 
ELNÖK: Van időn, én nem nagyon látok már sok hozadékot ebben a vitában, de ameddig szót kérnek képviselőtársaim, addig meg fogom adni a szót. Veres képviselő úr!
 
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Figyelve elnök úr intő szavára is, csak két tényszerű állítás. Az első. Amikor mi hozzányúltunk az Orbán-kormány utolsó hónapjaiban bevezetett, a költségvetésre rendkívül nagy terhet rovó támogatási rendszerhez, akkor azt előremenőleges hatállyal tettük, azaz visszamenőlegesen nem hoztunk törvénymódosításokat ebben az ügyben.
Még egyszer mondom, semmifajta olyan kormányzati döntés nem volt tudomásom szerint, amire Dancsó képviselő úr utalt volna, hogy bárki akarta volna bármelyik irányba tolni vagy nem tolni, a lehetőség mindig fönnállt. Az megint a fideszes legendárium része, hogy megszűnt volna valaha is Magyarországon a kormány döntéséből következően a forinthitel felvételi lehetősége. Nem volt ilyen kormánydöntés. Azt tudom csak mondani, hogy fideszes propagandában ez hangzik el, de ilyen soha nem volt. Mindvégig volt lehetőség rá. Még egyszer mondom, mindvégig volt rá lehetőség. Az, hogy egy bank másként döntött, az a bank szuverén döntése volt, azt ne kérje számon senki sem a kormányon. Ezt csak azért mondom, mert van erre vonatkozó utalás, és így szokták interpretálni a dolgot a fideszesek. Nem ténymegállapítás ez, hanem a tények eltorzítása, ha ezt mondják. Azt gondolom, erre a két dologra érdemes felhívni a figyelmet.
 
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Szó sincs arról, hogy bárkinek bármilyen visszamenőleges döntés kellett volna hoznia. Nem, képviselő úr. Arról van szó, hogy volt egy rendszer, egy kamattámogatási rendszer, egy áfa-visszatérítési rendszer, és önök ezt megszüntették. Fokozatosan kivezették a piacról. Nyilván, ha ez a lehetőség nem áll fönn, akkor a pénzintézetek olyan konstrukciókat hoznak, amelyek a kereslet kielégítésére alkalmasak. Mivel nem lehetett kamattámogatáshoz hozzájutni, nem lehetett áfa-visszaigényléshez hozzájutni, ebből kifolyólag ez már nem volt egy kedvező konstrukció. Emlékezzen képviselő úr, behoztak egy jövedelemkorlátot, hogy mekkora jövedelem mellett lehet csak visszaigényelni, majd azt is fokozatosan vitték lejjebb, és a végén kivezetődött a piacról a konstrukció.
Még egyszer mondom, azt nem vitatom, hogy önök abból a megfontolásból tették mindezt, mert úgy gondolkodtak, hogy a megélénkülő lakásépítési, lakásvásárlási, lakáscsere piacán jelentős pluszbevételeket hozott egyik ágon a költségvetésben, áfa, szja, illeték és egyéb vonalon, önök úgy ítélték meg, hogy ez kevesebb, mint amit kedvezményként adott esetben a költségvetésnek állnia kell. Ezt nem vitatom, ilyen döntést lehet hozni. De ennek az a következménye, hogy kiszorították a piacról ezt a fajta konstrukciót, és valóban a deviza alapú konstrukciók felé terelték a pénzintézeteket. Az pedig egy elég farizeus álláspont, hogy a kormány erről nem tehet. Ezeket a döntéseket a kormány hozta meg. E tekintetben nyilván végiggondolták, végigkalkulálták azt, hogy ha ilyen módon adott esetben a költségvetés terheit igyekeznek közvetlenül csökkenteni, akkor annak más következménye lesz.
Azt már megint el tudom fogadni, hogy nem mérték föl a döntésük következményeit, mert önök is egyfajta üzemi vakságba kerültek, és azt mondták, hogy milyen jó most a devizaárfolyam a különböző devizák vonatkozásában, és érdemes ez irányba terelni a fogyasztókat, hiszen ugyanúgy hozzájutnak a termékekhez, és még a költségvetést sem terhelik agyon. Viszont, ahogy mondottam, azt már nem látták, vagy nem akarták látni, hogy ennek kockázata van, és később, adott esetben, ha akarják, ha nem, most már nem önöknek, hanem nekünk kell a költségvetésből ezeket a problémás hiteleket valamilyen úton-módon rendezni, nyilván a bankszektorral együttműködve, a megfelelő konstrukciót megtalálva.
Én értékelem az ön érveit, képviselő úr, azt tudom mondani, hogy az én olvasatomban így zajlódott le az elmúlt időszak lakáshitelezésének folyamata. Ez elég lényeges különbség közöttünk, de úgy gondolom, azért vagyunk itt, hogy ezekről a kérdésekről vitázzunk a bizottsági ülés keretében.
 
ELNÖK: Köszönöm. Csak arra emlékeztettem mindannyiunkat, hogy a napirenden egy operatív eseti bizottság felállításának javaslata szerepel..
 
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Veres képviselőtársam, volt pénzügyminiszter úr valahogy nem akarja, de szerintem szakmaiatlanságból nem kívánja megérteni azokat a felvetéseket, amelyeket nagy tisztelettel szoktunk neki emlegetni. Ugyanis 2009-ben, amikor e bizottság elé hozta Molnár képviselőtársuk az ön megbízásából a bankmentő csomagot, amely nem fungált, nem működött, de önök kezdeményezték, akkor is szóvá tettem azt, hogy ma Magyarországon lakásfedezettel bíró hitelek a lakáshitelek, a szabad felhasználású, vállalkozások által felvett hitelek, ahol minden alkalommal lakás volt fedezetként, biztosítékként a hitel mögé állítva. Ezek a hitelek mind a három verzióban, miután lakás állt mögöttük, veszélyben vannak. Ön nem akarta megérteni, miről beszéltek. Lehet, hogy bonyolultan mondtam, lehet, hogy bennem volt a hiba, de akkor is elmondtam, hogy nemcsak a lakáshitelesek vannak bajban, hanem minden egyes állampolgár, aki bármilyen címen felvett hitelt, és nem tudja törleszteni, mert a lakása kerül dobra. Ha ön annak idején személyesen mint pénzügyminiszter nemcsak megduplázza az államadósságot, elég szakmaiatlanul, nem vállal be államadósságból 2011-re, 2012-re és 2013-ra konkrét törlesztést, amit hátrahagyott örökségként, akkor gyorsabb megoldás is rendelkezésre állt volna, mert akkor lett volna forrás, és nem a piac lett volna olyan héja, mint most.
Még egy megjegyzés. Amikor itt meghallgattuk az ön minisztertárasait a két ciklus alatt, bocsásson meg, de mindegyik azt mondta, hogy ön tolta el. Úgyhogy a szakmaiatlanságról vagy szakmaiságról beszélhetünk, de nem akarom bosszantani, ezt beszélje meg velük. De arról jegyzőkönyv van, hogy mindenki önre mutogatott. Szerintem van is benne valami, és akkor ön hivatkozik szakmaiatlanságra meg valótlanságra. úgy gondolom, ez nem igazán helyes, talán méltó szerénységgel és alázattal kéne ehhez a kérdéshez nyúlnia, mert az ön vélekedése több esetben szakmaiatlan, nem valós, távol áll az igazságtól. Úgy látszik, az idő mindent szépít, de nem lehet teljesen mindent megmagyarázni. Amikor az ember eltol dolgokat, én is el szoktam tolni, nem magyarázom, beismerem.
 
 
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kár, hogy Babák képviselő úr azt feltételezi, hogy én ne nézném meg az albizottsági ülés jegyzőkönyvét. Megnéztem. Most hazudott képviselő úr, amikor arról beszélt, hogy a másik három, abban a kormányzati periódusban volt pénzügyminiszter engem tett volna felelőssé. Nincs ilyen a jegyzőkönyvben, képviselő úr, nincs ilyen a jegyzőkönyvben. Elolvastam mindhárom miniszter meghallgatásának jegyzőkönyvét. Kettő előttem volt, felkészülésként olvastam el, a harmadik utánam volt, azért olvastam el, mert ott is volt hivatkozás. Sajnálom, hogy az ön képviselőtársai valótlanság állításával tettek föl kérdést az utódomnak. Ott is hazudtak, mint ahogy szoktak. Nézze meg pontosan, hogy mit mondtak. Olyan állítást mondtak itt az albizottság ülésén, amely az én szavaimban nem volt benne, valaki kitalálta, majd azt mondta, hogy Veres János azt mondta. Veres János ilyet nem mondott, ebből következően valótlan állítással tettek föl kérdést Oszkó miniszter úrnak. Azt gondolom, ez méltó önökhöz, nem méltó egyébként egy normál ország normál parlamentjének normál képviselőjéhez.
Dancsó úr hozzászólására pedig azt tudom mondani, hogy megint csak azt bizonyítja a hozzászólása, hogy van értelme erről a kérdésről érdemi vitát is folytatni. Mert lehetséges olyan álláspont, amelynek van ilyen nézete és olyan olvasata is, és még az is lehetséges, hogy a végén eljutunk egy közös pontig ebben a nézőpontban. Ugyanis a „hogyan alakult ki?” és „mi a következménye?” kérdésekre lehet eltérő válaszokat adni. Lehet a „hogyan alakult ki” helyzetre eltérő álláspontokat tükrözni, és a „hogyan tovább?” kérdésben még azonos álláspontot is elfoglalni. Ugyanis ahogyan most a dolog alakul, úgy látom, hogy egy szegmenssel fog foglalkozni a kormányzati megoldási javaslat, miközben ugyanolyan paraméterek alapján még legalább két szegmense van a hitelfelvételnek. Ebben nem akarok most mélyen belemenni, mert fölösleges most ezt a kérdést taglalni, hiszen ezért lenne ez a bizonyos javaslatunk, hogy ezeket a kérdéseket ebben a bizottságban meg lehessen vitatni, mielőtt kiderül, hogy nem általános érvénnyel, nem kellő körültekintéssel és nem minden érintettet érintően kerül megfogalmazásra majd valamilyen javaslat.
Úgy gondoljuk, hogy ennek a kezdeményezésnek ez is az egyik célja. Ha önök ezt nem akarják, akkor nyilván úgy gondolják, hogy mindent pontosan tudnak ebben a kérdésben, és majd a parlament vagy a kormány döntését követően legyen erről vita, ne pedig azt megelőzően. Viszont el lehetne kerülni sok olyan konfliktust egy ilyen vita lefolytatásával, amit a vita megkerülésével vagy kihagyásával meg nem fogunk tudni elkerülni. Ezt csak sajnálni tudom. Mi a magunk részéről ebben a történetben szívesen vettünk volna részt..
 
ELNÖK: A vitát lezárom. Megadom a zárszóra a szót Tukacs képviselő úrnak.
 
TUKACS ISTVÁN (MSZP), előterjesztő: Kikerülhetetlen, hogy egy ilyen javaslat kapcsán ne alakuljon ki szakmai és politikai vita azon, hogy az okai, körülményei, következményei és megoldásai mik lennének a devizában eladósodott lakáshiteleseknek, de én ennek a vitának a lezárására vagy valamilyen szintézisére még csak nem is vállalkozom, mert úgy gondolom, egyetértve Veres képviselőtársammal ebben, éppen az a célja ennek a bizottságnak, hogy megtörténjen az ilyen típusú párbeszéd.
A másik, amit szeretnék leszögezni, szerintem a jegyzőkönyv számára, hogy szó nincs arról, hogy ez a kezdeményezés arra irányulna, hogy jelenleg folyamatban lévő és majdan törvényi javaslatig eljutó kormányzati tárgyalásokat előzetesen minősítsen, vagy menet közben zsűrizzen. Ez a kezdeményezés arra irányul, hogy a helyzetet feltárva segítő szándékú javaslatokat fogalmazzon meg.
Végül a legutolsó, de szerintem legnyomósabb érvem. Nem a szocialista képviselők akarnak itt egy ilyen típus operatív bizottságot. A fogyasztóvédelmi bizottság elnökét megkeresték a hiteles mozgalomba tömörült civil szervezetek, letették a maguk javaslatát egy ilyen bizottságra és annak feladatkörére. A bizottság elnöke ezeket a javaslatokat szó szerint beleírta az előterjesztésbe. Javaslatot tett a tagokra, javaslatot tett azokra az állami szervezetekre, amelyek a bizottság munkájában szintén közreműködnének. Tehát semmi egyebet nem tett, mint komolyan vett egy igen fontos kérdésben egy civil kezdeményezést. Miután önök nagyon sokat beszélnek a nemzeti együttműködés rendszeréről, a társadalommal folytatott párbeszédről meg az emberek véleményének kikéréséről és beépítéséről fontos döntésekbe, azt gondolom, hogy ezzel a fogyasztóvédelmi bizottság elnöke semmi egyebet nem tett, mint hogy komolyan vette azt, hogy a társadalmi párbeszéd fontos, komolyan vette azt, hogy ezeknek a szervezeteknek és a véleményüknek a megismerése ebben a kérdésben fontos. Komolyan vette azt, hogy a megoldást ezek a szervezetek a parlamentben, a parlamenti munkában látják, tehát szépen leírta ezeknek az ernyőszervezet alá tömörült civil szervezeteknek a javaslatát egy előterjesztésben, bízván abban, hogy ez meghallgatásra talál.
Azt gondolom tehát, hogy ez a kezdeményezés nem egyetlen parlamenti párt vagy egy parlamenti párt és ellenzéki pártok által támogatott előterjesztése, hanem olyan, az ügyben elkötelezett és érintett társadalmi szervezetek kérése, amelynek meghallgatása illendő volna. Hogy ezt mennyiben lehet beépíteni a jelenleg folyó kormányzati munkába? Szerintem nagyban be lehetne, részben azért, mert egy tágabb információs bázisra lehetne támaszkodni, nagy valószínűséggel ezek a civilek és a bizottság munkájához meghívott állami szervezetek sok információt tudnának adni. És nagy valószínűséggel nem okoznának nagyobb problémákat, mint azok a kiszivárgó, tudatosan vagy véletlenül kiszivárogtatott kormányzati elképzelések, amelyek ugyan már valóban egy éve léteznek a megoldás következménye nélkül, ugyanakkor még a napokban is okoznak bizonytalanságokat. Mert az egyik napon felrepül, hogy 15-20 milliós értékhatárig számíthatnak valamiféle kormányzati segítségnyújtásra a lakástulajdonosok, a legutóbbi napokban ez 30 millióban öltött testet. Ezért tehát az emberek nem indokolatlan reményekkel készülnek immár egy éve arra, hogy valamiféle megoldás születik, hanem naponta hallanak eltérő információkat. Ezért kelt a fejükben káoszt, illetve indokolatlan reményeket, amelyeket egy ilyen bizottság nem okozna. De jelenleg sajnos ez zajlik.
Én nagyon megértő vagyok azokon a tárgyalásokon, amelyeket a kormány folytat, mert feltételezem, hogy ezek nem könnyű tárgyalások. Azonban ezeket a tárgyalásokat meggyőződésem szerint le kell folytatni ezekkel a társadalmi szervezetekkel is, ezeknek kontúrt és formát adni akár az eseti bizottság képében, ezért tudtam jómagam is teljesen azonosulni a fogyasztóvédelmi bizottság elnökének kezdeményezésével.
A szavazás következik. Megkérdezem, ki az, aki támogatja az MSZP-s képviselők indítványának tárgysorozatba-vételét. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Négy igen. Ez kevés. Tehát ez azt jelenti, hogy a bizottság nem vette a javaslatot tárgysorozatba.
 
2011.05.16 Számvevőszéki és költségvetési bizottság 60. ülés.
 
Megj: a Parlament honlapján még nem olvasható a jegyzőkönyv,a teljes, hiánytalan jegyzőkönyvet e-mailban minden érdeklődőnek elküldjük.
 

 

 
Számvevőszéki és költségvetési bizottság tagjai
Képviselő
Tisztség
 
Elnök
 
Alelnök
 
Alelnök