Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


két törvényjavaslat - 2012. február 20.

2012.02.20

 Az alábbi összeállítást küldtükel vasárnap este,

a bizottsági ülést megelőző nap.

 

 

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

T/5842. számú  törvényjavaslat

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a

lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV.

törvény módosításáról

 

 

http://www.parlament.hu/irom39/05842/05842.pdf

 

  

            Előadó: Dr. Matolcsy György

        nemzetgazdasági miniszter

                

Budapest, 2012. február 1

2012. évi … törvény

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok

kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról

 

1. §

(1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok

kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §

(1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

 

„1. devizakölcsön: a természetes személy mint adós vagy adóstárs, illetve lízingbe vevő és

a pénzügyi intézmény között létrejött olyan kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés

alapján fennálló tartozás, amelynél

a) a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen,

b) a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és

c) a kölcsön fedezete a Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy

a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a

alapján vállalt állami készfizető kezesség, illetve a lízing tárgya Magyarország területén lévő

lakóingatlan;”

(2) A Tv. 1. § (1) bekezdés 3–5. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

 

Egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy jogszabály által össze kívánják mosni a „devizahitelt” és a „deviza elszámolású hitelt”. Két, teljesen eltérő hiteltermékről van szó. Nem javasoljuk új kifejezés, a „devizakölcsön” bevezetését.

A kétfajta hiteltermék különbségétegyértelműen megállapítja a PSZÁF honlapja:

"Deviza hitel: olyan hitel, ahol a folyosítás és a törlesztés is devizában történik

Deviza alapú hitel: olyan hitel, ahol a folyosítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet ."

 

Egyértelmű kKülönbséget tesz a THM rendelet is:

"1. devizahitel: forinttól eltérő pénznemben folyósított és törlesztett hitel;

2. deviza alapú hitel: devizában nyilvántartott, de forintban folyósított vagy törlesztett hitel;"

                                (83/2010. (III. 25.) számú kormányrendelet 2.§) 

 

 

 „3.  fizetéskönnyítő program: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között létrejött olyan – nem e törvény hatálya alá tartozó és futamidő módosításnak nem minősülő – megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési  kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;

 

4.  gyűjtőszámlahitel: gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a

devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a

legmagasabb árfolyamig felmerülő és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztő részlet hányad finanszírozására, a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi

intézmény által a hiteladósnak forintban, a  devizakölcsön – ide nem értve a pénzügyi

lízingszerződést – ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog vagy a

Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett  a rögzített árfolyam  alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön;

 

5.  hiteladós: az a természetes személy, aki pénzügyi intézménnyel devizakölcsönre

vonatkozóan kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kötött és e szerződésből

eredően tartozása áll fenn;”

 (3) A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

 

„7a. közszférában dolgozó:

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő,

c) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,

d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok  jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szakmai vezető,

e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja,

f) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló

törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja,

g) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

h) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó

alkalmazott,

i) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az

ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott,

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülő,

k)  a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők

tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester,

l) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló

jogviszonyban foglalkoztatott személy.”

 

(4) A Tv. 1. § (1) bekezdése a következő 9a. és 9b. pontokkal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:)

 

 „9a.  legmagasabb árfolyam: svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, euró esetén a 340

HUF/EUR, japán jen esetén a 3,3 HUF/JPY;

 

9b. mentesített követelésrész: a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített

árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti – de legfeljebb a legmagasabb

árfolyammal számolt – összegéből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj vagy

költség arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat vagy bármilyen más –

késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díj vagy költség jogcímén számítható

követelésrész;”

 

Egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy bevezetik a „kamatjellegű díjat”. A Hitelintézeti törvény II. számú melléklet 3.7 pontja meghatározza, hogy kölcsönszerződés esetén a pénz használatáért és a Bank kockázatáért a kamattal fizetünk. A kamaton kívül semmilyen havi rendszerességgel fizetendő díjra nincs szükség. Egy ilyen bankoknak nyújtott kedvezmény a kölcsön költségeinek áttekinthetetlenségét fogja növelni.

 

(5) A Tv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank

esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250  HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY

árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka

a) kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés

alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi

intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó

soron következő második törlesztési esedékességi nap,

 

Egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy tartozás elismerő nyilatkozatot kelljen aláírni az időleges törlesztő részlet kedvezmény eléréséhez. Ezáltal a deviza elszámolású hitellel rendelkező gyakorlatilag lemond egy későbbi polgári peres kártérítés lehetőségéről.

 

 b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap vagy – amennyiben az korábbi

időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2017. június 30.

napját megelőző utolsó törlesztés esedékességi napja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő – a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló – tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta,

a felmondás napja.”

  

Javasoljuk a kedvezményt a futamidő teljes időtartamára meghosszabbítani.

 

2. § 3

A Tv. 2. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„2. Állami szerepvállalás”

 

3. §

A Tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a pénzügyi intézmény a kezességvállalás iránt igényt jelentett be, a Magyar Állam az

(1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel)

„a) készfizető kezesként felel – a mentesített követelésrész kivételével – a

gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100%-áért, ha a pénzügyi intézmény a devizakölcsönt

és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést az 1. § (2) bekezdésében

meghatározott időszakban a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból felmondta,”

 

4. §

A Tv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) A pénzügyi intézmény által a hiteladóssal szemben a 4. § (1) bekezdés f) pont

fa) alpontja szerint nem érvényesíthető mentesített követelésrész  fele összegét a Magyar

Állam naptári negyedévenként utólag megtéríti a pénzügyi intézmény részére.

(2) Amennyiben a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyam a legmagasabb árfolyamot meghaladja, a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget a  Magyar Állam naptári negyedévenként utólag a pénzügyi intézmény részére teljes mértékben megtéríti.

(3) A mentesített követelésrészhez, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó

árfolyam miatti törlesztési kötelezettség megtérítéséhez a pénzügyi intézmény kamatot nem

érvényesíthet.”

 

5. §

(1) A Tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2012. év

december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézménynél, ha legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelel a következő feltételeknek:

a) a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,

 

Javasoljuk a 90 napos korlát eltörlését. Miért épp azokat kell kizárni, akik a segítségre legjobban rászorulnak?

  

b) a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára  megszünteti,

c) a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30

millió forintot, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingszerződés megkötésekor a lakóingatlan vételára nem haladta meg a 30 millió forintot,

d) amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény

által alapított jelzálogjog terheli, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében

nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és

e) a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban.”

 

(2) A Tv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénzügyi intézmény gyüjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt a hiteladóssal, ha a hiteladós kezdeményezi annak megkötését és megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésére minden olyan pénzügyi intézmény jogosult, amelyre e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hatálya kiterjed. A pénzügyi intézmény köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiteladós hiánytalan kérelmének átvételétől számított 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. A pénzügyi intézmény a közszférában dolgozók kérelmét soron kívül bírálja el.”

 

Javasoljuk jelentős kötbér kifizetést, ha a pénzügyi intézmény még sem tesz meg mindent azért, hogy 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. A kötbér összegének javasoljuk az utolsó három havi törlesztő részlet összegét.

  

6. §

(1) A Tv. 4. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:)

„f) a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből

fa) a mentesített követelésrészt, valamint

fb) a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét  a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni.”

(2) A Tv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közszférában dolgozó a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatát illetően kormányrendeletben meghatározott módon kamattámogatásra jogosult.”

(3) A Tv. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult – a kezdő időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2. törlesztés esedékességéig – egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését a pénzügyi intézménynél kezdeményezni. Ilyen kezdeményezés esetén a pénzügyi intézmény a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását megszünteti.”

 

7. §

A Tv. 11. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„c) a mentesített követelésrész Magyar Államot terhelő része, valamint a legmagasabb árfolyam meghaladása miatt a pénzügyi intézményt megillető megtérítés elszámolását,

d) a közszférában dolgozók gyűjtőszámlahitele kamattámogatásának, valamint az egyszeri, vissza nem térítendő támogatásának részletes szabályait.”

 

8. §

A Tv. a következő 12/B. §-sal egészül ki:

„12/B. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2012. évi … törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor már megkötött és fel nem mondott gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a pénzügyi intézmény 2012. év június 1. napjával a Módtv.-ben megállapított rendelkezések szerint egyoldalúan módosítja, ha a devizakölcsön megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. A szerződés módosításával az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 60 hónap a Módtv. hatálybalépésétől számítandó.

(2) A módosításról az érintett hiteladóst postai úton vagy más, a szerződésben

meghatározott tartós adathordozón 2012. év április 30. napjáig  értesíteni kell azzal, hogy a hiteladós 2012. év május 15. napjáig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél, hogy

a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésére a Módtv. hatálybalépését megelőző

napon hatályos rendelkezéseket alkalmazzák.  A hiteladós kezdeményezése esetén a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a pénzügyi intézmény nem módosíthatja.”

                          Egyetértünk azzal, hogy a pénzügyi intézmény ne módosíthassa.

 

9. §

A Tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § Amennyiben a közszférában dolgozó a hitelintézetekről és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2011. december 30-án hatályos 200/B. §-a szerinti végtörlesztésre jogosult volt, erre vonatkozóan 2011. december 30-ig írásbeli

igénybejelentést tett, és ezen igényéről munkáltatóját is tájékoztatta, valamint 2012. július 1-

jéig gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt, részére a Magyar Állam

egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek mértéke 2012. február 1-je és a

rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete – de legkésőbb a 2012. júliusában

fizetendő törlesztőrészlet esedékessége – közötti időszak alatti ténylegesen megfizetett

törlesztőrészlete és a Módtv. 1. § (5) bekezdése által megállapított 1. § (2) bekezdés szerinti

rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlete közötti különbség.”

 

Nem értünk egyet azzal, hogy a végtörlesztési igény bejelentése előfeltétel legyen. Egyértelmű volt minden érintett számára december közepén ,hogy a közalkalmazotti végtörlesztésből nem lesz semmi. Indokolatlanul zárnak ki rászoruló családokat.

 

10. §

E törvény 2012. április 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát

veszti.

 

11. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994.  évi LIII. törvény 23/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok

kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény szerinti gyűjtőszámlahitelre

vonatkozó hitelkeret-szerződésről (a továbbiakban e  bekezdésben: szerződés) szóló közjegyzői okiratot vagy a magánokiratba foglalt ilyen szerződés alapján a hiteladós által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatról szóló közjegyzői okiratot a szerződésnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 12/B. §-a szerinti, a pénzügyi intézmény által egyoldalúan magánokiratba foglalt módosításával együttes tartalommal kell ellátni végrehajtási záradékkal.”

 

Javasoljuk, hogy az ezzel kapcsolatos összes költség a pénzügyi intézményeket terhelje.

 

12. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2. pontja a

következő 2.8. és 2.9. alpontokkal egészül ki:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.8. az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a

lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény a hiteladóssal szemben nem jogosult érvényesíteni;

2.9. az az összeg, amelyet a közszférában  dolgozó magánszemély a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény

a) felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a

gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként,

b) 13/A. § alapján egyszeri vissza nem térítendő támogatásként kap.”

 

13. §

A lakástakarékpénztárakról szóló 1996.  évi CXIII. törvény 8. § (1) bekezdés  d) pontja

helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:)

„d) az  a)–c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől, vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, vagy ehhez kapcsolódó, külön törvényben meghatározott

gyűjtőszámlahitel, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált  munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.”

 

 

Általános indokolás

 

A törvényjavaslat a Kormány és a Magyar Bankszövetség között 2011. december 15-én megkötött megállapodásnak megfelelően módosítja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére (árfolyamgátra) vonatkozó szabályokat.  Az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírására 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrész

elengedésre kerül, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre

vonatkozó szabályok szerint.

 

Szeretnénk jelezni, hogy indokolatlanul nagyobb támogatást kap az, aki a válság idején, 2009-ben vett fel deviza elszámolású kölcsönt, azokhoz képest, akik korábban, pl 2006-ban vettek fel kölcsönt. A különbség abból adódik, az annuitásos törlesztés miatt az első években alig van tőketörlesztés. Javasoljuk, hogy ezt vegyék figyelembe. Célszerű lenne a teljes törlesztő részletre kiterjeszteni a támogatást.

A támogatás honaprólhónapra egyre csökkenő mértékű lenne, úgy ahogy nő a törlesztő részleten belül a tőketörlesztés aránya. Ez az érintettek számára nehezen átlátható helyzetet eredményez.

 

Egy meghatározott legmagasabb árfolyamszint felett pedig a törlesztőrészlet legmagasabb árfolyamot meghaladó részét a Magyar Állam fizeti ki.

Az  árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra  kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is

igénybe vehetik.

 

  

 

Részletes indokolás

 

Az 1. §-hoz

Az (1)–(4) bekezdés a törvényben található értelmező rendelkezéseket módosítja, illetve kiegészíti. A devizakölcsön fogalma kiegészül a pénzügyi lízingszerződéssel. Új fogalomként kerül meghatározásra a mentesített követelésrész, amely a rögzített árfolyam alkalmazása miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kamatrészét jelenti, ideértve a hitelező által felszámított kamatjellegű díjakat (pl. kezelési költség) is a késedelmi kamat kivételével.

A törvényjavaslat pontosítja a fizetéskönnyítő program fogalmát is. Eszerint a törvény alkalmazásában nem minősül fizetéskönnyítő programban való részvételnek a futamidő meghosszabbítására vonatkozó korábban kötött megállapodás.

Az (5) bekezdés meghatározza a rögzített  árfolyamokat és a rögzített árfolyamok alkalmazási időszakát. A törvényjavaslat meghosszabbítja az árfolyamrögzítés alkalmazásának idejét.

 

A 2–4. §-hoz

A rendelkezés kiegészíti az állami szerepvállalást a mentesített követelésrész 50%-ának,

valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettség átvállalásával.

 

Az 5. §-hoz

Az árfolyamrögzítést, vagyis a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötését az ügyfél 2012. december 31-éig kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél.

Ha a hiteladós más fizetéskönnyítő program hatálya alatt áll, az árfolyamrögzítést csak akkor kezdeményezheti, ha a másik programban való részvételét lezárja. Annak biztosítása érdekében, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötésére mielőbb sor kerülhessen, a törvényjavaslat határidőt szab a pénzügyi intézmény részére. A közszférában dolgozók hitelkérelmét a pénzügyi intézményeknek soron kívül kell elbírálniuk.

 

A 6. §-hoz

A törvényjavaslat kimondja, hogy a mentesített követelésrészt, valamint a legmagasabb

árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséget a pénzügyi intézmény nem számíthatja fel a

hiteladós felé. A törvényjavaslat utaló szabályt tartalmaz arra, hogy a közszférában dolgozók

a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, amelynek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy 3 év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. 

 

A 7. §-hoz

A rendelkezés a részletszabályok kormányrendeletben történő megalkotására ad felhatalmazásokat.

 

A 8. §-hoz

A törvényjavaslat alapján a már megkötött szerződéseket a pénzügyi  intézmény az új szabályoknak való megfelelés érdekében egyoldalúan módosítja, kivéve, ha a hiteladós ehhez írásban nem járul hozzá.

 

A 9. §-hoz

A közszférában dolgozók vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-

ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt

nem tudták teljesíteni és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február

1-től a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július

1-ig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg.

 

 

A 10. §-hoz

A szakasz a törvény hatálybalépésével kapcsolatos előírásokat tartalmazza.

 

A 11. §-hoz

A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását tartalmazza, annak érdekében, hogy a már megkötött szerződések Javaslat 8. §-a szerinti módosításához ne legyen szükség külön közokiratba foglaláshoz.

 

A 12. §-hoz

A törvényjavaslat a törvényben biztosított támogatáshoz kapcsolódóan a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adómentességet állapít meg.

 

A 13. §-hoz

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a gyűjtőszámlahitel-konstrukcióba bevont, eredetileg

lakáscélú devizakölcsön változatlanul kiváltható/betörleszthető lakástakarék-szerződésből.

 

 

Nagyon nehéz nyomonkövetni, hogy mely jogszabály miként fog változni, és az milyen következményekkel jár az adósokra nézve.

 

A megjegyzéseink figyelembe vételével kérjük az előterjesztés visszavonását, átdolgozását.

Teljes mértékben hiányzik annak megállapítása, mely már köztudott, az hogy a kialakult helyzetért nem elsősorban a bajban lévő adósok a felelősek, hanem a nem megfelelő jogszabályi háttér, a fogyasztóvédelem hiánya, ez is főleg 2002-2010 között, a pénzintézetek mérhetetlen haszonszerzési mohósága.

 

Érthetetlen számunkra, hogy nincs egy egységes kormányzati elképzelés a problémák megoldására. Úgy tűnik számunkra, a kormány még nincs tisztában a kialakult súlyos és egyre súlyosabbá váló helyzettel.

 

 

 

 

 

 

 

 

T5236 számú  törvényjavaslat

 

az egyoldalú szerződésmódosítások megszüntetése érdekében a hitelintézetekről és a

pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvény módosításáról

 

http://www.parlament.hu/irom39/05236/05236.pdf

 

1 . §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvény (a továbbiakban :

Hpt.) 210. § (3)-(14) bekezdései helyébe az alábbi (3)-(4) bekezdések lépnek:

(210. §)

„(3) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget és a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú.

Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a nem a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.

(4) A pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezően egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.”

 

Egyetértünk a javaslatokkal, szeretnénk megjegyezni, hogy a kamaton kívül semmilyen havi rendszerességgel fizetendő díjra nincs szükség. Nincs szükség „kamat jellegű kezelési költségre”.

Semmi nem indokolja, hogy a pénzintézetek levelezésért, kimutatások készítéséért költséget számoljanak fel. Ezek beletartoznak a normál üzletmenethez, ezek költségeit a pénzintézeteknek kell állnia.

Az üzleti életben elképzelhetetlen, hogy az üzleti felek az egymásnak küldött levelek postaköltségét kiszámlázzák.

Javasoljuk az előtörlesztés esetén a teljes költségmentességet. Miért kell költséggel büntetni azt, aki szép lassan meg tud szabadulni ettől a minden hitelesre rendkívül káros deviza elszámolású hiteltől.

 

 

Hatályba léptető rendelkezés

2. §

E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a következő napon hatályát veszti.

 

Hatályon kívül helyező rendelkezés

3. §

E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hpt. 210/A. §-a.

 

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás joga egyértelműen ellentétben áll a magánjog évszázadok alatt kifejlődött alapelveivel – köztük a forgalom biztonságának elvét – sőt, a polgári jog dogmatikai rendszerét is romba dönti.

A kötelmi jog dogmatikája értelmében a szerződések csak a felek egybehangzó akaratnyilatkozata alapján jöhetnek létre .

A különféle kötelmi jogviszonyok – így a szerződések – módosítására pedig azok a feltételek irányadóak, melyek a kötelem létrejöttéhez szükségesek. Ebből kifolyólag a szerződés módosítására csak a felek egybehangzó akaratnyilvánítása esetén kerülhet sor. Ez abból is fakad, hogy a magánjogi jogviszonyokban a felek egyenlők.

Mivel a hitelintézeteknek lehetősége van az egyoldalú szerződésmódosításra, ezáltal sérül a felek egyenlősége, sőt a magánjog eszmeisége is.

Jogdogmatikai szempontból indokolt az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítások eltörlése. Az ügyfél számára kedvező szerződésmódosítás lehetőségének fenntartása pedig a jog azon funkciójából fakad, hogy védenie kell a gyengébbik felet.

 

Egyetértünk a fenti megállapításokkal. Egyetértünk az ügyfélre hátrányos egyoldalú szerződésmódosítások eltörlése, legyen ennek forrása jogszabály változás, pénzintézeti Üzletszabályzat változás, ÁSZF változás vagy csak egy egyszerű pénzintézeti levél.

 

A jogi érvek mellett az igazságosság igénye és a társadalmi elvárás is a módosítás mellett szól.

A társadalom jelentős része súlyosan eladósodott, részben a deviza hitelek, részben az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. Az ügyfél számára kedvezőtlen szerződésmódosítások eltörlése, a társadalmi igény kielégítése.

 

….jogos társadalmi igény kielégítése.

 

 

Részletes indokolás

 

Az I. §-hoz

Az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás eltörlése érdekében, a Hpt .

210. §-ának a módosítása szükséges. Az ügyfél számára kedvező egyoldalú szerződésmódosítás fenntartására pedig azért van szükség, mert a jognak elsőrendű kötelessége a gyengébbik fél védelme.

 

A 2. §-hoz

Kiemelten fontos társadalmi érdek, hogy a törvényjavaslat a lehető leghamarabb lépjen

hatályba, deregulációs okokból viszont szükséges a mielőbbi hatályon kívül helyezés.

 

A 3. §-hoz

Az ügyfél számára kedvezőtlen szerződésmódosítást a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és

kölcsönszerződésre vagy pénzügyi lízingszerződésre vonatkozóan is el kell törölni . Ebből kifolyólag szükséges a Hpt . 210/A. §-ának törlése.

 

Úgy gondoljuk, az előterjesztők ezt kívánják törölni:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.”

A többi alpontot nem javasoljuk törölni.

 

 

 

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Képviselői önálló indítvány

Dr. Kövér László úrnak,

az Országgyűlés elnökének

Helyben

 

Tisztelt Elnök Úr !

Mellékelten — a Házszabály 85 . § (2) bekezdés d) pontja alapján — benyújtjuk az egyoldalú

szerződésmódosítások megszüntetése érdekében a hitelintézetekr ől és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 1996 . CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat indokolását csatoljuk.

Budapest, 2011 . december

Tisztelettel :

 

dr. Lenhardt Balázs                  Z. Kárpát Dániel

                                    Jobbik