Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


két tv javaslat véleményezése 2011 november 6

2011.11.06

- készült a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságának november 7.-i ülésére -

 

2011. évi . .. törvény

a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíjmutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról – T4832

 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

 1. §

„(3) A kamat mértéke — ha azt a felek nem határozták meg és jogszabály kivételt nem tesz — megegyezik a jegybanki alapkamattal. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött kamat — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”

 3. §

„199. § (1) A pénzügyi intézmény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét .

(2) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíjmutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét .

 A lakosság a megtakarításaival kapcsolatban egy alapvető és elengedhetetlen igényt támaszt. A megtakarítás legyen biztonságban és őrizze meg az értékét, vagyis haladja meg a kapott nettó kamat az inflációt.

Mivel a kamatadó 20%, a minimális betéti kamat mértéke egyenlő éves infláció / 0,8

Ez jelenleg 4,2% / 0,8 =  5,25%.

A lakossági megtakarításokért folytatott versenyben a pénzintézetek ennél a minimális betéti kamatnál maximum 20%-kal magasabb kamatot kínálhassanak.

Ez jelenleg 5,25% x 1,2 =  6,3 % lenne.

 Azokat a pénzelhelyezéseket, melyek ennél magasabb kamatot kínálnak és kockázatot jelentenek az Ügyfélnek, befektetésnek és nem megtakarításnak kell nevezni.

 A lakosság számára jól láthatóan szét kell választani, hogy a pénzét megtakarításként vagy befektetésként kívánja elhelyezni.

 A lakosság számára nyújtott a hiteleknél a megtakarítási betéti kamatokból kell kiindulni.

A hitel mértéke ne haladhassa meg a minimális betéti kamat másfélszeresét ingatlan fedezetű hiteleknél.

Ez jelenleg 5,25% x 1,5 =  7,88 % lenne.


A pénzintézet kamatkülönbsége (kamat marzs) jelenleg így maximum 2,63% lehetne.

Ez megfelel annak a 2007-2009-es adatoknak, amikor 2-2,5% CHF LIBOR-nál a bankok 4-4,5%-on helyeztek ki hiteleket. Ez az érték nem tekinthető így méltánytalannak a bankokkal szemben.

 Nem ingatlan fedezetű hiteleknél lehet esetleg  2-3%-al magasabb hitelt felszámolni, mivel a pénzintézetnek nagyobbak lehetnek a költségei.

 Hasonlóan, mint a megtakarításoknál, a hiteleknél is szét kell választani a (hazai) megtakarításon alapuló „biztonságos” hiteleket és a különféle (hosszú távra kiadott, de rövid távon finanszírozott, swap stb) ügyletekből származó „kockázatos” hiteleket.

A törvénytervezetben szereplő 24% és 39% kamat marzs elfogadhatatlanul magas.

 

(2) „…. magánszemélyek egymás közötti viszonyában a kikötött késedelmi kamat — ha jogszabály másként nem rendelkezik —a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét összegében meghaladó részében semmis .”

 Előre nem várt élethelyzet bekövetkezte esetén (munkanélküliség, haláleset, tartós betegség stb) a pénzintézet ne számíthasson fel egy évig késedelmi kamatot, ha az adós Ügyfél 5 munkanapon belül bejelentette a kedvezőtlen változást a pénzintézetnek.

Más esetben a büntető kamat ne haladhassa meg a minimális betéti kamat másfélszeresét.

A törvénytervezetben szereplő 24% büntető kamat marzs elfogadhatatlan.


4. §

(2) Jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot.

(3) A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:

a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy

b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott legalább 3 éves, 5 éves vagy

10 éves kamatperiódusok alatt rögzített.

(4) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény

évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti .

 A javaslatokkal teljes mértékben egyetértünk. Javasoljuk kiterjeszteni a meglévő szerződésekre is.

Kiegészítés a (4) ponthoz, ezeket a költségeket deviza elszámolású hiteleknél is forintban kell meghatározni.

 

(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat bázispontban kifejezett különbsége (a felár) a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosítható:

a) a fogyasztó egyhavi törlesztő részlettel – vagy a Magyar Nemzeti Bank által

megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján számított ennek megfelelő összeggel – 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy

b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.

 Előre nem várt élethelyzet bekövetkezte esetén (munkanélküliség, haláleset, tartós betegség stb) a pénzintézet ne élhessen a fenti lehetőséggel, ha az adós Ügyfél 5 munkanapon belül bejelentette a kedvezőtlen változást a pénzintézetnek.

A pénzintézeti visszaélések elkerülése miatt a „módosítás” mértékét és időtartamát is meg kell határozni.

 

 (7) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a referencia-kamatláb

a) forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam,

b) euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR,

c) svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.

 

(8) Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb kamatperiódusának megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia kamatlábhoz igazítani.

 

Javasoljuk mindegyik esetben a 3 havi mértéket mivel ez a legáltalánosabban elterjedt.

Javasoljuk a korábban említett mértékű maximális kamat marzsot előírni.

 

(9) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően fizetendő törlesztő részletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell.

 Egyetértünk a postai úton történő értesítés előírásával.

 

6. §

(A pénzintézetnek)…fogyasztó számára 2012 . május 31-ig egy alkalommal lehetővé kell tennie a szerződés módosítását vagy újrakötését, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi . . . . törvény 4. §-ával megállapított 210/B . § rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel

a) forinthitel lehet, ha az eredeti hitel forinthitel,

b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más – a c) pontban meg nem határozott – devizahitel,

c) svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel.

 

Legyen lehetőség más pénzintézet kedvezőbb ajánlatát elfogadni.

Mi az oka, hogy egyedül a CHF hitel nem alakítható át Ft hitellé?

 

(2) A pénzügyi intézmény a szerződés (1) bekezdésben meghatározott módosításáért vagy újrakötéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel."

 

Pénzintézet ne írhasson elő költséggel járó kötelezettséget sem (pl közjegyző, értékbecslés).


 2011. évi . . . törvény

Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításról - T4831

  

1 . A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII . törvény módosításáról – T4831

3. §

[A Felügyelet a KHR kezelésére vonatkozó engedélyt a Hpt . 29 . 5V-ában foglalt eseteken kívül

akkor is visszavonhatja, ha]

„b) a pénzügyi vállalkozás - az arra jogosult szerv határozatával megállapított módon - súlyosan vagy ismételten megsérti az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásait,”

 

A javaslattal teljes mértékben egyetértünk.

 

4. §

 (2) A Khrtv. 5. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép .

„(3) A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a (7) bekezdés szerinti - átvételéhez.

Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél – az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt – bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11-13 . § alapján kezelt adatok átvételéhez .

Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a melléklet II. fejezetének 1.1 pontja és 1.2 pont a)-d) alpontjai, valamint az 1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza."

 

A javaslattal teljes mértékben egyetértünk.

 

2. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII . törvény módosítása

 

21. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII. törvény (a

továbbiakban : Hpt.) 200/B § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy a Magyar

Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés, illetve a fogyasztóval kötött deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló teljes finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése (a továbbiakban : végtörlesztés) esetén a kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: kölcsönszerződés) eredő pénzkölcsön nyújtásból vagy pénzügyi lízingből eredő követeléssel (a továbbiakban : kölcsön) rendelkező pénzügyi intézmény - amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek - a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz .”

 

Támogatjuk a lízinges szerződésekre vonatkozó kiterjesztést.

 

(4) A Hpt. 200/B . §-a a (7) bekezdést követően a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált deviza

alapú kölcsön végtörlesztése esetén a lakás-előtakarékossági szerződés alapján járó megtakarítást, illetve felvett áthidaló vagy lakáskölcsönt, továbbá az életbiztosítási szerződés alapján járó megtakarítást a végtörlesztésnél az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.”

 

Támogatjuk a kombinált szerződésekre vonatkozó kiterjesztést.

 

(5) A Hpt. 200/B . § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„(8) E alkalmazásában

a) deviza alapú kölcsönszerződésnek minősül az a kölcsön is, ahol a törlesztés is devizában történik azzal, hogy ebben az esetben a végtörlesztést a fogyasztó forintban teljesítheti;

b) lakóingatlannak min ősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóépület,

lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró épület ,

továbbá építési engedéllyel épült, de még használatba vételi engedéllyel nem rendelkező

lakóépület, lakóház vagy lakás, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyahelyként, tanyaként feltüntetett lakás céljára szolgáló épület.”

 

Támogatjuk a kiterjesztést.

A törvény hatályának kiterjesztése miatt a korábban 2011.december 31.-ében meghatározott határidőt javasoljuk meghosszabbítani 2012. március 31.-ig.

 

3. Az illetékekről szóló 1990. évi törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

 

(32/C. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes:)

„a) a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történ ő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján.

 

Támogatjuk a javaslatot.

  

Kiegészítések

 

A fenti törvényjavaslatok jelentős előrelépést jelentenek a korábbi kormányzati állásponthoz képest. Meggyőződésünk, hogy ha a kormány nem csak a bankok érdekvédelmi szervezetével tárgyalna, hanem az érintettekkel is, akkor ezek a jogszabályok már 1,5 éve megszülethettek volna.

Javasoljuk további jogszabályok meghozatalát, mivel az eddigiek sajnos még nem elegendőek a probléma megoldásához.

 

1.

A devizahiteleknél alaposan vélelmezhető, hogy a bankok két nyilvántartást vezetnek.
Egyet a fogyasztóval szembeni követeléskor melynek összege magasabb, mint a tőke konverziók során keletkezett valódi tartozás nyilvántartás. Javasoljuk a nyilvántartások törvényi szabályzását.

Ha a pénzügyi intézmény a deviza hitelek vonatkozásában annak deviza fedezetének forrását, a fogyasztó tudta és tájékoztatása nélkül nem az adott (szerződés szerinti) devizában tartja nyilván, hanem tőkevédelem szempontjából vagy magasabb haszon érdekében változtatott ezen, azaz a nyilvántartási tőke cseréjét végezte el, akkor károkozó és szándékos magatartásának büntetőjogi következményeit legyen köteles vállalni.

 

2.

Az adósok megtévesztésén, jogi és pénzügyi tudatlanságát kihasználó, adós hátrányára, egyoldalú kockázat viselésére, a bankok által gazdasági erőfölénnyel köttetett hitelszerződéseket jogszabályi háttér alapján (akár bedőltek már, akár nem), azokat törvényekbe ütköző mivoltukból fakadóan újra kelljen tárgyalni.

Az új szerződések kidolgozása során ne csak a hitelintézetek, hanem az adósok alkotmányos, törvényes jogait is figyelembe véve. Hasznosítsák a hitelezés körében született uniós irányelveket.

Vonatkozzon ez természetesen minden típusú hitelszerződésre (szabad felhasználású hitelek, gépjármű hitelek, lízingek stb.).

 

3.

Tehermentesítsék az adósokat a soha fel nem vett, ilyen-olyan címen (büntető kamatok, adósvédelmi programok, teljes "árfolyam kockázat", továbbá átstruktuált, -újrakezdési , -hitel kiváltásos uzsora hitelek) felszámított összegtől.
Vonatkozik ez a már felmondott, és élő szerződésekre is, ellenkező esetben több százezer hitel fog folyamatosan bedőlni, mivel már az is késve fizeti, aki eddig még tudta a törlesztését fizetni

 

4.

A banki szerződések tisztességtelensége, uzsora jellege miatt szükségesnek tartunk olyan jogszabályokat, melyek kártérítést tesznek lehetővé. Azon családoknak, akiknek már ingatlanát elárverezték, személygépkocsiját elvitték, fizessenek kártérítést a bankok a zálogtárgy piaci értékének megfelelően.

 

5.

Azonnal állítsák le a kilakoltatásokat, végrehajtásokat és az árverezéseket, addig, amíg nem hozzák létre a Magáncsőd intézményét és nem szabályozzák a végrehajtók díjazását valamint nem biztosítják az árverezések tisztaságát. A törvényi jogszabályi előkészítésben a Bankszövetségen és a Kormányon kívül vonják be a civil szervezeteket is.

A fentiek teljesülése esetén is csak olyan településen, település részen lehessen árverezni, ahol a kilakoltatott család részére üres állami vagy önkormányzati lakás áll a rendelkezésére.

 

6.

Törvény írja elő a pénzintézeteknek, hogy a kockázatos hitele termékeknél, a bekövetkezett terhek nagyobb részét a bankok viseljék. Egyedül a bankok felelősek az ilyen termékek létrehozásáért és forgalmazásáért.

  

 

Reméljük sikerül összeállításunkkal elősegíteni munkájukat és hozzá tudunk járulni a társadalmunkat érintő egyik legnagyobb probléma megoldásához.

2011.11.06.