Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lakáshitelesek válságban - parlamenti vitanap – MSZP

2011.05.13

Immár közel több százezer család közvetlen szociális katasztrófájáról kell beszélnünk.

            Egyetlen végrehajtó sem fordul vissza az ajtóból szégyenkezve, ha hallja a rádióban, hogy ma is megígérte a kormány, hogy senki nem kerülhet az utcára.
 
            Kérem, ön azt gondolja, hogy bárki úri passzióból nem fizet? Hát ez nem így van. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: De, így van.) Ön azt gondolja - bárki -, hogy ebben az országban valaki nem akar fizetni azért, hogy a háza megmaradjon? Nézzék! Akkor önök nincsenek tisztában azzal, hogy a ma Magyarországon élő emberek döntő többsége, akikről ma vitatkozunk, azt kell, hogy eldöntsék, hogy kenyér, sárga csekk vagy hitel.
 
            Vannak olyanok, akik normál banki eszközökkel még kezelhetők, a hitelek átütemezhetők, és egy kis segítséggel elrángathatók a szociális szakadék széléről.
 
            A második csoport, ahol már direkt állami beavatkozásra van szükség. Számukra az egyik megoldás lehet, ha szociális mentorok segítségével segítenek adósságkezelési tervet készíteni.
 
            A harmadik csoport, ahol sajnos az eladósodottság olyan fokú, hogy esély sincs a lakás mint tulajdon megmentésére. Az államnak ebben az esetben is nagyon fontos feladata lenne a lakhatás biztosítása szociális vagy önkormányzati bérlakás segítségével.
 
Az vállalhatatlan, hogy valaki, aki eljut arra a holtpontra, hogy abban a tulajdonban, amit magáénak hitt, már nem tud élni és el kell hagynia, de még ezt követően olyan terheket kell cipelnie, amely már lehetetlenné teszi egy következő tulajdon, egy következő lakás feltételeinek a megteremtését.
A kilakoltatás, az árverezés területén rendet kell tenni. Elfogadhatatlan, hogy vannak, akik lakottan és áron alul veszik meg mások lakásait, és alig várják, hogy jogi és nem jogi eszközökkel kilakoltassák az ott élőket. Itt igenis ott kell állnia az államnak és kontrollálni, hogy törvényesen, emberségesen zajlódjanak le ezek a dolgok.
a vételi opciót és az értékesítés 70 százalék alatti tilalmát az előző kormányzat fogadta el
 
Annak érdekében, hogy a közüzemi tartozással rendelkezők esetében is esély maradjon az emberi életre, azonnali hatállyal be kell vezetni a kártyás fogyasztásmérőket
 TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP
 
 
 
 
 
 
 
Más eszközökkel kell annak a problémáját megoldani, akik még képesek fizetni, más eszközökkel azoknak, akik gyakorlatilag elmaradásban vannak, de még a fizetőképességük helyreállítható, és más eszközökkel azoké, akik gyakorlatilag már a kilakoltatás, az árverezés előtt állnak.
Újból és újból felvetődött a nemzeti eszközkezelő ügye. A miniszterelnök úr néhány hónappal ezelőtti felszólalása alapján tudjuk, egyszer majd lesz egy ilyen. Szeretnénk tudni, hogy ez az "egyszer lesz" valójában mikor fog megtörténni.
 
jelen pillanatban is a parlament előtt van a természetes személyek adósságkezelési eljárásának a szabályozása, Szekeres Imre képviselőtársammal együtt nyújtottuk be. Szeretnénk tudni, milyen lesz ebben az önök reagálása. Az összes szakmai szervezet, az összes érdekképviselet egyértelműen igényli ennek a jogszabálynak az elfogadását, bevezetését.
 
szeretnénk, ha az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a javaslatát, miszerint a kormány dolgozza ki a teljes hitellistás információs rendszert, illetve a lakáscélú állami támogatások hordozhatóságának a lehetőségét,
 
Azt javasoljuk, hogy eseti bizottságot hozzunk létre a Parlament falai között, egy olyan eseti bizottságot, amely a devizahitelesek, illetve a hitelválság ügyeivel foglalkozik. Ennek a bizottságnak csak néhány feladatát említenénk meg: vizsgálja meg, milyen jogszabályok szabályozzák a pénzintézetek, a végrehajtók, a behajtók működését, vagy szúrópróbaszerűen vizsgáltasson meg 20 kilakoltatással végződő hitelezést, hogy a hitelszerződés előkészítésétől kezdve a kilakoltatásnál közreműködőkön keresztül vajon minden jogszerűen, megfelelően történt-e, azután a vizsgálatok összevetésével állapítsa meg, hol vannak joghézagok, tegyen javaslatot ezen joghézagok feloldására, ugyancsak kezdeményezzen jogszabály-módosítást, illetve hivatalból tegyen feljelentést, amennyiben a kilakoltatást erőltető, visszaélésre utaló jeleket találnak.
 SIMON GÁBOR,, MSZP
 
 
 
 
a devizaalapú hitelezés Magyarországon egy 2000-ben született fideszes kormányrendelet alapján indult el. Normálisan működött ez a hitelrendszer 2008-ig, mindaddig, amíg a valutaválság be nem következett, és gyakorlatilag ellehetetlenült az árfolyamok változása miatt.
a magáncsőd intézményét a KDNP-s képviselők emlegették, hogy ők ezt már két vagy három évvel ezelőtt kezdeményezték. Tisztelt képviselőtársaim, egy éve kormányon vannak kétharmados többséggel. Ha ezt önök tényleg ilyen nagyon fontosnak tartották a probléma kezeléséhez vagy részbeni kezeléséhez, miért nem nyújtották be? Egyébként már régen elfogadhatták volna ezt a törvényjavaslatot, ha ezt valóban komolyan gondolják.
 
a devizahitelezés 2000-ben a 250/2000-es kormányrendelettel indult el Magyarországon. Kezdetben fogyasztásieszköz-vásárlásra és gépkocsivásárlásra használták az emberek, és 2004-től kezdődött az a folyamat, amely a devizaalapú lakáshitelezés irányába mozdult el. Utaltunk arra, hogy ez itt a kormányzatnak egy kényszerű lépése volt. Az akkori kormány azért volt kénytelen megváltoztatni azt a Fidesz által elfogadott lakástámogatási rendszert, mert a költségvetés számára elviselhetetlen terhet jelentett volna. Négy év alatt több mint 1000 milliárd forintos többletkiadást jelentett volna a költségvetés számára, ezért kellett a felelősen működő kormánynak annak idején ezt megváltoztatnia.
Tudjuk, hogy a végrehajtásnak milyen anomáliái vannak, és milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a lakástulajdonosok, ha ilyen helyzetbe kerülnek. Azt mondtuk, hogy az erre vonatkozó jogszabályt már réges-régen lehetett volna pontosítani és javítani, de van egy konkrét javaslatunk. Azt mondtuk, hogy az APEH-nek van egy számítógépes árverezési rendszere, amely teljesen zártan, áttekinthető módon működik. Tessék ebbe a rendszerbe belevinni az árverezett lakásokat, és akkor mindenki számára egyértelművé válik a folyamat, a visszaélések nagy számban elkerülhetőek lennének
KOVÁCS TIBOR, MSZP
 
Ezt elmondtuk már a 2004-es költségvetésnél is, hogy a lakástámogatás rendszere, a 30 millió forintig történő támogatás nem tartható fenn az adott költségvetési helyzetben, és nem tartható fenn az az adókedvezmény-rendszer, amelyet önök a választás előtt másfél hónappal vezettek be, nem törvényben, csak kormányrendeletben. Tehát tudta az akkori Orbán-kormány, hogy ezt nem fogja tudni finanszírozni. Ez egy választási trükk volt.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hitelező jusson a pénzéhez, ne veszélyeztesse ez a megoldás a magyar bankrendszert. Az adósok, a hiteltörlesztők képességének helyreállítása ma Magyarországon minden gazdasági szereplő számára fontos, tehát közös érdek. És azért a végére csak oda kell tennem, hogy olyan megoldást kell találnunk, amely nem rontja a fizetési morált a többi hitelező esetében, ezért fontos az, hogy differenciált megoldás legyen, és lehetőleg hosszú távú megoldás is, a most sürgető problémák mellett. Valójában mit veszíthetnek ezek a szerencsétlenül járt hitelesek vagy bajba jutott adósok? Elveszíthetik a saját erőt, elveszíthetik az eddigi hiteltörlesztést, elveszíthetik a jelzáloggal megterhelt ingatlanukat is, és ehhez még hozzájárul, hogy életük végéig hurcolják ezt a terhet, sőt még az örököseik is megszenvedik.
GÖNDÖR ISTVÁN, MSZP
 
2000-ben született kormányrendelet indította el, teremtett rá lehetőséget. Nyilván akkor valószínűleg még nem látszódott ennyire súlyosnak a lehetséges következmények köre, de mégiscsak így van. Azt gondolom, hogy az a lakáshitelezési rendszer, ami az Orbán-kormány idején kialakult, forinttámogatott, kamattámogatott lakáshitelezési rendszer, olyanoknak is lehetőséget biztosított, akik nyilván rászorultak és máshogy nem tehették ezt meg, de tömegével biztosított olyan embereknek is ilyen lehetőséget, akik a sokadik lakásukat vásárolták meg, befektetési célzattal adott esetben, ezeket súlyos adóforintokkal támogatta a költségvetés. Ez fenntarthatatlan volt.
Nagyon határozottan mondanám: ha a hitel folyósításakor elég volt fedezetnek az ingatlan, akkor a kialakult helyzetben is legyen elég fedezet az ingatlan,
: parlamenti bizottságot hozzunk létre, egy állandó bizottságot ebben a tekintetben, és fogjuk össze ezeket az ötleteket. Mert mutogathatunk egymásra, csak szerintem az a 117 ezer adós ma nem ezt várja tőlünk, hanem azt, hogy fogjunk össze, és oldjuk meg az ő problémájukat.
DR. VARGA LÁSZLÓ, MSZP