Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lakáshitelesek válságban - parlamenti vitanap - KORMÁNY

2011.05.08

 

(2000-ben) Az otthonteremtési program lelke az állami kamattámogatási rendszer volt, amivel a kormány lényegében megteremtette a kereskedelmi bankok hozzáférését és érdekeltségét is az államilag támogatott hitelek közvetítésében. Ebben a rendszerben az új lakásoknál 5 százalékos, a használt lakásoknál pedig 6 százalékos kamatplafon került bevezetésre, a kamatmaximum hosszú távú, 20 évre való garantálásával.
2003-ban eltörölték a kamatplafont, majd további lépésekkel - mint az áfa-visszatérítés eltörlése, a kedvezményesen igénybe vehető építési hitelek nagyságának szűkítése és az szja-kedvezmények csökkentése - gyakorlatilag felszámolták az államilag támogatott forintalapú kedvezményes lakáshitelezést.
Miután a forintalapú, kamatkedvezményes lakáshitelezést gyakorlatilag megszüntették, a Gyurcsány-kormány annak pótlására teljesen szabályozatlanul elengedte a devizaalapú jelzálog-hitelezést. Engedték azt, hogy a bankok hosszú távú jelzáloghiteleket helyezzenek ki, és ezeket a lehetőségeknél kockázatosabb, rövid távú forrásbevonással fedezzék, miközben a bankok a rövid távú forrásszerzés kockázatait egyszerűen átterhelhették az ügyfelekre.
Hasonlóképpen a devizaalapú hitelezés állami szabályozása, ellenőrzése is gyenge volt, így valósággal beterelték a lakosságot a devizaalapú hitelezésbe, nem figyelmeztették a hitelfelvevőket kellő súllyal a komoly kockázatokra.
a lakosság devizahitel-adósságának állománya 2002 második negyedévében, tehát az első Orbán-kormány tevékenységének utolsó hónapjaiban 216 milliárd forint volt, 2010 második negyedévében, a második Orbán-kormány tevékenységének első napjaiban viszont már elérte a 7348 milliárd forintot, ami több mint 34-szeres növekedés, és ennek döntő hányada, több mint 90 százaléka svájci frank alapú hitel.
A nemzeti reformprogramban szereplő kimutatás szerint 2010 végére 117 ezer lakossági jelzáloghitel-szerződés volt 90 napon túli késedelemben, amelynek összértéke közel 700 milliárd forintot tett ki. A szerződések mögött mintegy 100 ezer lakóingatlan áll.
a kormány támogatta és támogatja a hitelintézeteket abban, hogy a problémás hiteleket saját eszközeikkel is kezeljék: több pénzintézet kamatcsökkentést hajtott végre, árfolyam-támogatást vezetett be, meghosszabbította a futamidőt, átmenetileg csökkentette a törlesztőrészleteket, vagy az átütemezés egyéb formáit alkalmazta.
A kormány a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó javaslatokhoz hét keretfeltételt szabott meg, és úgy gondolom, ezekről a keretfeltételekről egyetértés lehet a Parlament falai között is.
Ad 1. A probléma megoldásából mindenki arányosan vegye ki a maga részét, vagyis arányos tehermegosztásra van szükség a bankok, az állam és a hitelfelvevők között.
 
Ad 2. Mindenkinek, a bankoknak, az államnak és a hitelfelvevőknek meg kell tennie a tőle elvárható erőfeszítéseket.
Ad 3. Lakáshitel-tartozása miatt senki nem kerülhet az utcára, mindenki számára biztosítani kell, hogy fedél legyen a feje fölött.
Ad 4. Ugyanakkor nem születhet olyan megoldás, amely felelőtlen hiteltörlesztői magatartásra ösztönzi a hiteleseket, és olyan sem, amely a felelőtlen hitelfelvételt utólagosan legitimálja.
Ad 5. Nem kerülhet veszélybe az államadósság elleni fellépés, valamint az államháztartási hiánycél teljesítése, vagyis nem lehet veszélyeztetni a Széll Kálmán-tervben és az erre épülő konvergenciaprogramban megfogalmazott makropályát.
Ad 6. Nem kerülhet veszélybe a bankrendszer stabilitása,
Ad 7. …az adósok nem képeznek homogén csoportot, ezért a segítségnek célzottnak kell lenni.
 
a lakáshiteleseket három csoportra célszerű felosztani
…azok csoportjában, akik jelenleg is törlesztik hiteleiket, de különösen az árfolyam-ingadozások miatt veszélybe sodródhatnak, a cél az, hogy ne növekedjen a nem teljesítők száma és aránya. Mivel számukra a legnagyobb kockázatot az árfolyam ingadozása okozhatja, például a svájci frank néhány hónapos magas árfolyama, ezért esetükben azt kell elérni, hogy kiszámíthatóvá, tervezhetővé, kilengésektől mentessé váljon a havi törlesztőrészlet.
 
….. beragadt az ingatlanba, vagyis az adósság már meghaladja a fedezetül szolgáló ingatlan értékét, ezért hiába is adná el az ingatlant, tartozása java része megmaradna. A megoldás eszköze itt az adósságkonszolidáció. Ezért a kormány a kidolgozás alatt lévő konstrukcióban azt javasolja: amennyiben a nem fizető adós értékesíti ingatlanát, akkor számára a bank engedje el a követelés ingatlanfedezet feletti részét, és a bank korlátozott időre nyújtson átmeneti lakástámogatást.
 
…akik szociális helyzetük miatt tartósan fizetésképtelenek, a cél, hogy lakhatásuk biztosítva legyen, és ennek eszköze a legrászorultabb családok ingatlanának az adóssal és a hitelezővel történő megállapodással vagy árverezésen keresztüli értékesítése után állami, illetve önkormányzati tulajdonba vétele, majd annak bérleti díj fejében történő bérbeadása az adósnak. Ez az eszköz kizárólag és csakis a szociálpolitikai állami szerepvállalás körében értelmezhető
 
A konkrét lakáspolitikai eszközök alkalmazása abból a nemzetközi tapasztalati tényből indul ki, hogy a lakáspiacon a legeslegtehetősebbek kivételével egyetlen társadalmi és jövedelmi csoport sem képes külső segítség nélküli lakásépítésre vagy lakásvásárlására. A társadalom többségnél csakis külső eszközök, állami támogatási és banki, pénzpiaci eszközök segíthetnek.
 
 
 
 
 
 
----------- zárszó ------------
 
Bevallom őszintén, én ritkán hallottam a Parlament falai között ennyire józan vitát, ami valóban a problémára próbál koncentrálni. Ez valóban jól jelzi, hogy minden képviselő tisztában van a helyzet komolyságával; tisztában van az emberek sorsával is, és tisztában van azzal is, hogy mennyire fontos ennek a helyzetnek a megoldása.
 
Én azt hiszem, abban van egyetértés, amit a kormány a szakpolitikai javaslat megvalósításához keretfeltételként, politikai keretfeltételeként meghatározott. Nevezetesen: tehermegosztásra van szükség, a bankok, az állam és a hitelfelvevő között. A segítségnek célzottnak kell lenni. Nem engedhetjük meg azt, hogy bárki is az utcára kerüljön, tehát fedél legyen a feje fölött, ez fontos cél. A költségvetés és az államháztartás helyzetét messzemenően figyelembe kell venni, az adósságcsökkentés célját is. A bankrendszer stabilitását szintén nagyon fontos elemnek tekintjük. Egy olyan bankrendszerre van szükségünk, amely képes a gazdaságot finanszírozni, és mindenkinek, mindegyik szereplőnek a tőle elvárható, lehetőség szerinti tevékenységet meg kell tennie. Úgy gondolom, hogy ebben volt egyetértés, és ez az, amin tovább lehet menni.
Úgy érzékeltem, hogy van egyfajta egyetértés abban is, hogy bizonyos szabályozási területen finomításokra van szükség, ilyen az árverés, a kilakoltatás, a bírósági végrehajtás. Ezen a területen nagyon sok képviselő vetett fel olyan megfontolásra érdemes javaslatot, ami, úgy gondolom, hogy a későbbiekben szabályozási változtatást igényel.
hirtelen fejben kiszámolta, hogy ez közel 900 milliárd forint. Én is próbáltam számolni, de valószínűleg ugyanerre az eredményre jutottunk volna, hogyha még pontosabban kiszámoljuk. Nyilvánvalóan mindannyian tudjuk, hogy ekkora terhet a magyar költségvetés nem tud elviselni, ennyi pénz nincs.
 
Az nyilvánvaló alapprobléma, hogy elmulasztották a megfelelő szabályozást.
 
Én úgy gondolom, azzal tisztában kell lennünk, hogy az állam nem adhat olyan jelzéseket, hogy egyéni felelősségeket, egyéni kockázatvállalásokat vagy akár szintén banki kockázatvállalásokat, akár felelőtlen banki magatartásokat legalizál, tehát az állam nem adhat ez alól felmentést, ugyanakkor az államnak felelőssége a szociális helyzet és a szociális probléma kezelése, tehát az, hogy ebben a kérdéskörben kell megtalálni a megfelelő megoldást.
 
 
 
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár