Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Matolcsy 5 válasz - értékelés

2018.10.15

matolcsy-5-valasz-ertekeles---kep.png

 

Öt kérdésre adott az MNB elnöke Matolcsy György választ. Íme

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/matolcsy-5-valasz.html

 

 

A válaszok lényege az volt, ha valaki kíváncsi az adatokra, akkor nézze meg a válaszban hivatkozott tanulmányt, adatbázist. Az elszámolás-forintosítás után készült (2015. október) MNB tanulmány 90 oldal, az 2018 júniusi-i állapotot tükröző Excel táblázat összesen 70 lap.

 

 

Az MNB azokat, akik nem fizetik a kölcsönök törlesztő részletét nyilvántartja. Azt nézik, hogy hányan vannak nagyobb késésben, mint 3 hónap. 2014 végére a „90 napon túl késedelmes” adósok mintegy 140 ezren voltak. Az érintett összeg közel 1.450 milliárd forint volt. Ez az összeg megközelítette az akkori GDP 5%-át!

 

A teljes állománynak több mint felét tették ki ekkor, 2014 végén a felmondott szerződések. Az adósok számára a felmondás gyakorlatilag a végrehajtást és az ingatlan elvesztését jelenti – állapítja meg a tanulmány.

 

Ekkor, 2014 végén az adósok 80 %-nál a tartozás teljes összege meghaladta a felvett kölcsön összegét!

 

Ilyen súlyos volt a helyzet az elszámolás és a forintosítás előtt!

 

Az elszámolás és a forintosítás után egy kutatást végeztek az MNB munkatársai a jelzáloghitelezés területén. 2015. április 30.-ai adatok következnek.

 

A kutatás során 14 pénzintézet 229.000 adatát vizsgálták (ebbe nem csak a 90 napon túli tartozással rendelkezők voltak).  A késedelmi kamatokat is tartalmazó teljes tartozás összeg 1.780 milliárd forintot tett ki. Ekkor, 2015 tavaszán, 80.000 felmondott szerződés volt. Ebből már 43 ezer szerződés volt végrehajtás alatt.

 

 

2015 első fél évében a teljes bankrendszer mintegy 41 milliárd forint „nemteljesítő háztartási állományt tisztított ki a mérlegekből”. Ez szám a teljes nem teljesítő állomány 8 %-a. A „tisztítás” leginkább a fedezetlen, tehát nem jelzálog hitelekre koncentrálódott.

 

Már 2015 nyarára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az elszámolás és forintosítás nem hozott megoldást a társadalmi katasztrófára.

 

Ennek oka, hogy a forintosítás piaci árfolyamon történt. Annak ellenére, hogy a fidesz frakció nem ezt ígérte!

 

Nézzük csak!

 

Rogán Antal az árfolyamkockázatról:

„ha ép ésszel csak a felét beláthatták volna annak, amivel ma számolniuk kell, akkor nyilvánvalóan nem döntöttek volna ilyen hitel mellett” (12:20 - 10:28)

 „az a meggyőződésem, hogy a piaci áron történő forintosítás, amit ma a Bankrendszer kér, az méltánytalan lenne a devizahitelesekkel szemben (11:29 – 11:37)

 „a devizahitelesek számára hozzunk egy számukra egyébként bátor döntést (13:27 – 13:32)

Rogán Antal 2014.07.01 Hír Tv

 

 

 

A kormány eleget tett a bankszektor kérésének és piaci árfolyamon forintosított! Tudták előre, hogy ez nem hoz semmilyen megoldást! Mégis ezt választotta a jelenlegi kétharmad!

 

 

Rogán Antal:

 „A frakció ragaszkodni fog ahhoz, hogy a forintosításra ne az aktuális piaci árfolyamon hanem kockázatmegosztásával kerüljön sor” (2:54 – 3:02)

 

Kósa Lajos:

„Hogy ha segíteni akarunk a devizahitel csapdába becsalt embereken, a piaci árfolyam a devizahiteleseket olyan mértékben hozná lehetetlen helyzetbe, amit adtunk eddig segítséget ellehetelenítené őket. Tehát ennek semmi értelme nem lenne, nem is ez a szándék.”  (3:17 – 3:21)

 

A DEVIZA ALAPÚ FORINTHITELEK FORINTOSÍTÁSA – válogatás (eredeti forrást és dátumot nem tudok)

 

 

 

A 2015-ben készült tanulmány megállapítja: „A végrehajtási eljárás továbbra is aránytalanul drága és a bankok számára kifejezetten veszteséges.”

 

A bankok és pénzintézetek 2015 évtől eladták a követeléseiket.  2018 június végén a háztartási hitelek 5,4%-a volt 90 napon túli késedelemben. Ez már az Excel adatbázisból derül ki.

 

 

Jöjjenek a számok! A tények!

 

 

2014 végén lakáscélú devizahitel 203 ezer volt, összességeben több mint 1.700 milliárd forint értékben, 300 milliárd forint értékben 90 napon túli késedelemben. Szabadfelhasználású jelzáloghitel 252 ezer, több mint 1.500 milliárd forint értékben, 470 milliárd forint értékben 90 napon túli késedelemben. 109 ezer gépjármű hitel volt 140 milliárd forint értékben, 19 milliárd forint értékben 90 napon túli késedelemben.

 

2014-ben 22,4 millárd forintnyi deviza lakáshitel tartozást adtak el a bankok 11,2 milliárd forintért. Vagyis 50%-on. 22,1 millárd forintnyi deviza szabadfelhasználású jelzálog tartozást adtak el a bankok 9,1 milliárd forintért. Vagyis 41%-on. 1,6 millárd forintnyi deviza személyi hitel tartozást adtak el a bankok 0,4 milliárd forintért. Vagyis 25%-on.

 

A deviza gepjárműhiteleknél 2012 utolsó negyedévében volt nagyobb követelés eladás. 3,36 millárd forintnyi deviza gépjárműhitel tartozást adtak el a bankok 0,186 milliárd forintért. Vagyis 6%-on.

 

 

Ha teljes egészében nézzük 2014-ben az összes aladott követelést, akkor 111,2 milliárd tartozást adtak el 41 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 37%.

 

 

Az előzőekből tudjuk, hogy a jelzálog hitelek esetében 2015-öt követően kezdték el a bankok eladni a követeléseiket. Mivel már túl vagyunk a forintosításon, nincs elkülönítve az állományon belül a volt devizás és az eredetileg is forintos kölcsön.

 

 

A forint lakáskölcsönök esetében a legtöbb követelést 2016-ban adták el. 146,2 milliárd tartozást adtak el 92,5 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 63%. (2014-ben az arány kisebb volt, 50%. Feltehetőleg a jobb arány annak köszönhető, hogy az ingatlanok ára az elmúlt években szárnyal…).

2017-ben és 2018 első félévében 67,3 milliárd tartozást adtak el 34,65 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 51%. (úgy tűnik a jobb helyen, könnyebben értékesíthető ingatlanoktól szabadultak meg a bankok 2016-ban.)

 

 

A forint szabadfelhasználású jelzálog kölcsönök esetében is a legtöbb követelést 2016-ban adták el. 220,9 milliárd tartozást adtak el 137,9 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 62%. (2014-ben az arány jóval kisebb volt, 41%. Feltehetőleg a jobb arány annak köszönhető, hogy az ingatlanok ára az elmúlt években szárnyal…).

2017-ben és 2018 első félévében 110,3 milliárd tartozást adtak el 53,34 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 48%. (úgy tűnik a jobb helyen, könnyebben értékesíthető ingatlanoktól szabadultak meg a bankok 2016-ban.)

 

 

Most jön a lényeg!

 

Mennyi jelzálog követelést adtak el a bankok 2015 óta összesen?

 

584 milliárd tartozást adtak el 332 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 57%.

 

 

 

Meg vannak mentve a devizahitelesek?

 

Nem lenne ilyen borzalmas a helyzet, ha nem piaci árfolyamon forintosítanak!!!

 

 

Sőt! Sokkal jobb lenne a helyzet, ha 2011-ben gondoskodnak arról, hogy MINDENKI tudjon kedvezményes árfolyammal végtörleszteni !!!!!

 

Akkor amikor kimondták, hogy a bankok „becsapták és megtévesztették” az embereket!

 

 

A bankok tehát eladták a követeléseiket, megtisztították a mérlegüket és a követeléskezelők fognak végrehajtásokat indítani. A követeléskezelők bevétele az amennyivel többért el tudják adni az ingatlanokat, mint 332 milliárd forint + amit be tudnak hajtani az adósokon a végrehajtásokkal.

 

Az adósoktól a követeléskezelők a teljes tartozást követelik az 584 milliárd forintot.

 

Hány ingatlanról lehet szó?

 

Ha egy ingatlan átlag 10 millió forint, akkor 584 milliárd forint hány ingatlan?

 

584 milliárd Ft= 584.000 millió Ft

 

Osztom 10-el.

 

58 ezer lakás nagyjából.

 

Ez egy magyarországi nagyváros teljes lakásállománya és teljes lakossága.

 

 

Visszatérve a gépjárműhitelekre.

 

Mennyi gépjármű követelést adtak el a bankok 2015 óta összesen?

 

28,3 milliárd tartozást adtak el 1,66 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 6%.

 

 

 

Utolsó szám következik. Az összes értékesítés 2015 óta.

 

803 milliárd tartozást adtak el 439 milliárd forintért a bankok. Vagyis az átlag 55%.

(Ez a szám a 2014 előtti  követelés értékesítéseket nem tartalmazza).

 

Ez hatalmas biznisz!

 

Több száz milliárd forint nyereség érhető el, ha ügyesen csinálják és van hozzá politikai támogatás. Mint látjuk ez utóbbi az Orbán kormány oldaláról biztosított. Igaz, Rogán és Kósa urak?

 

 

Az MNB elnöke nem véletlenül nem adott egyenes választ a feltett kérdésekre! Ezekkel a számokkal, ezekkel a tényekkel egyáltalán nem lehet dicsekedni.

 

A kormány devizahiteles „megmentő csomagja” megbukott!

 

A kétharmad vágóhídra küldi a magyar állampolgárokat, kiszolgáltatja őket a bankrendszernek, végrehajtóknak, követeléskezelőknek!