Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem is beszéltek róla a képviselők a Parlamentben!

2015.11.14

Az autós devizahitelek forintosításáról szóló törvénybe belecsempészték azt, hogy devizában kelljen elszámolni akkor is a bíróságon, ha a szerződés éppen azért semmis, mert a devizakockázattal kapcsolatban a bank megtévesztette és félrevezette a fogyasztót.

 

Bővebben erről:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/gyalazatos-torvenymodositas.html

 

Miként lehetett ez?

 

Hogyan lehet a teljes nyilvánosság előtt, a Parlamentben tárgyalt törvénytervezetbe bármit is becsempészni?

 

Nézzük a folyamatot!

 

2015. szeptember 18. (péntek)

 

 

Kövér László úr részére,

az Országgyűlés elnöke

 

Tisztelt Elnök úr!

 

A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéésről szoló törvényjavaslatot, amelyet a Kormány nevében mellékelten benyújtok.

A törvényjavaslat a Bankszövetséggel egyeztetésre került.

A törvényjavaslat előadója Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

 

Tisztelettel:

 

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

 

http://www.parlament.hu/documents/10181/293051/El%C5%91terjeszt%C5%91i+beny%C3%BAjt%C3%B3+lev%C3%A9l+%28T06241%29/c9cde042-83ad-4422-a91c-dad7c56f216c

 

A benyújtott törvénytervezet általános indoklása a gyalázatos törvénymódosításról egy szót sem ejt!

 

„A devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását követően az érintettek nagy számára is tekintettel egyre nagyobb problémát jelentenek az autóhiteles bedőlések, melyekre a svájci frank 2015 januári hírtelen és váratlan emelkedése is ráerősített.

 

A 2008. és 2011. év vége is rámutatott arra, hogy a svájci frank potenciálisan jelentősen erősödhet a válság eszkalálódása idején. Ezért a még fennálló devizahitel állomány további veszélyt jelenthet a pénzügyi stabilitásra. Az árfolyamváltozásból adódó tehernövekedés a banki elszámolás pozitív hatását az esetek többségében lenullázta.

 

Az árfolyam ingadozás mintegy 200 ezer családot érint, az állomány 305 milliárd Ft (így a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatása mellett jelentős társadalmi problémának is tekintendő). A nem fizető gépjárműhitelek állománya 2014 végére már 26%-ra emelkedett. Mintegy 30 ezer olyan deviza gépjárműhiteles adós van, aki jelzáloghitellel is rendelkezik. Ezért a gépjárműhitelek emelkedő törlesztési kötelezettsége növelheti azok számát is, akik nem tudják fizetni jelzáloghitelüket sem.

 

E hitelek kezelése ezért elkerülhetetlenné vált. Ezek a körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak és jelentős mértékben túlmentek a normális változások kockázatán.

 

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyben azt a követelményt is teljesíti, hogy az érdekegyensúlyra törekedve figyelembe veszi valamennyi fél méltányos érdekeit, melyet a pénzügyi intézmények által elszenvedett veszteségek egy részének kompenzálásával is alátámaszt.”

 

 

A részletes indoklás, mely a törvénytervezet minden §-áról ad rövid tájékoztatást teljesen semmitmondó!

 

 

„A 28. és 29. §-hoz

 Az elszámolási és a forintosítási törvénynek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását érintő módosításra irányuló rendelkezés.

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény), valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: forintosítási törvény) nem rendelkeznek arról, hogy e törvények rendelkezései mennyiben érintik azokat a pereket, amelyek az e törvények hatálya alá  tartozó fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása, illetve jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt folynak, illetve indulnak.

 

E perek jelentős száma és az e körben bizonytalan jogalkalmazói gyakorlat szükségessé tette, hogy a jogalkotó e kérdésben is állást foglaljon, és normatív iránymutatást adjon arra vonatkozóan, hogy az érvénytelen fogyasztói kölcsönszerződések érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítása esetén a felek által nyújtott szolgáltatások elszámolása során a jogalkalmazó szerveknek miként kell eljárnia.”

 

 

 

2015. szeptember 21. (hétfő) megszavazza a Parlament, hogy egy nap alatt lesz az általános vita és a részletes vita is, a szavazás pedig másnap.

 

"Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés idő- tartamára, a felszólalási időkeretekre az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk. Tisztelt Országgyűlés! A Házbizottság az ülést megelőzően tanácskozott. A frakciók álláspontja alapján a T/6241. számú és a T/6244. számú előterjesztések házszabálytól való eltéréssel történő megtárgyalására elnöki jogkörömben tettem javaslatot. A Házbizottság ülésén az MSZP képviselőcsoportja kezdeményezte egy további előterjesztés házszabálytól való eltéréssel történő megtárgyalását, a szükséges támogatottság hiányában ezt nem terjesztem elő.

 

Az Országgyűlés elnöke a házszabálytól való eltérésben azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló T/6241. számú előterjesztés tárgyalása során úgy térjen el a házszabálytól, hogy az előterjesztés összevont vitájára a mai napon, a határozathozatalra és a zárószavazásra pedig a holnapi napon kerülhessen sor. A házszabálytól eltérésre tett javaslatot T/6241/3. számon a honlapon megismerhetik."

 

A törvénytervezet parlamenti előterjesztője egy szót sem szól a gyalázatos törvénymódosításról!

 

 

(21.30)

 

 

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:

 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

 

A devizaalapú hitelek egyaránt jelentős kockázatot jelentenek a gazdaság, a lakosság és a pénzügyi szektor szereplői számára. Amint az Európai Rendszerkockázati Testület devizahitelezésről szóló ajánlása is rögzítette, elsősorban azokban az országokban nagy a devizahitelezés pénzügyi stabilitást övező kockázata, ahol jelentős a természetes fedezettel, azaz az adott devizával nem rendelkező kölcsönfelvevőknek, különösen a háztartásoknak nyújtott devizahitelek állománya, miután az érintettek a jövedelmüket általában helyi fizetőeszközben kapják. Mindez a közelmúltig Magyarországra különösen érvényes volt.

 

A 2014 novemberében elfogadott forintosítást szabályozó törvény biztosította mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelek forintosítását. A banki elszámolás a devizában fennmaradt nem jelzáloghiteleket is érintette, aminek következtében a devizában kimutatott hiteltartozás összege és törlesztőrészlete is csökkent. A kimutatható hatás ugyanakkor a nem jelzáloghiteleknél kisebb volt, egyrészt a magasabb kamatszint és a rövidebb futamidő miatt kevésbé csökkent a törlesztőrészlet, másrészt az érintett hitelek mintegy fele eredetileg is referenciakamathoz volt kötve. A svájci jegybank 2015. januári döntése miatt azonban a svájci frank árfolyama jelentősen erősödött, ami a törlesztési terhek oldaláról ténylegesen kioltotta az elszámolás pozitív hatását.

 

A nem fizető gépjárműhitelek állománya 2014 végére már 26 százalékra emelkedett. Mintegy 30 ezer olyan deviza-gépjárműhiteles adós van, aki jelzáloghitellel is rendelkezik, azaz a gépjárműhitelek emelkedő törlesztési kötelezettsége egyben azok számát is növelheti, akik nem tudják fizetni a jelzáloghiteleiket.

 

E hitelek kezelése ezért elkerülhetetlenné vált, amelynek kereteiről az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően a kormány és a Magyar Bankszövetség hosszas egyeztetést követően 2015. augusztus 19-én megállapodásra jutott. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a gyakorlatban ezt a megállapodást ülteti át jogszabályba, amelynek főbb elemei a következők.

 

A törvényjavaslat hatálya fő szabályként minden olyan fogyasztóval kötött devizahitelre, valamint devizaalapú pénzügyi lízingre kiterjed, amely nem volt érintve a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításában. A fő szabály alól kivételt jelentenek a deviza-értékpapír vagy devizabetét mellett nyújtott lombardhitelek, ahol az ügyfelek oldaláról ténylegesen nincs védendő forint árfolyamkockázat, hiszen az ügyfél ellensúlyozta a kockázatát maga. A hitelkártyákhoz vagy fizetési számlákhoz kapcsolódó devizaalapú kölcsönszerződések sem részei a jelenlegi forintosítási szabályozásnak, annak jellegéből fakadóan.

 

A kormányzat szándéka ennek a problémának a végleges kezelése. Így bízunk az ügyfelek józan belátásában, és reméljük, hogy a forintosítást elfogadják, a családi költségvetések segítését célzó intézkedésünket pozitívan szemlélik, és nagyon kevesen maradnak csak a devizahiteleknél, mondjuk, akinek a fizetése svájci frankban vagy euróban van.

 

Tisztelt Országgyűlés! Eddig a még élő szerződésekről beszéltem, de szót kell ejteni a nem teljesítés miatt felmondott szerződésekről is, mivel ezek számossága jelentős mértéket öltött napjainkra. A nem teljesítés miatt felmondásra került kölcsönszerződésekből eredő és még devizában kimutatott követelések tekintetében a pénzügyi intézményeknek szintén kötelező lenne a forintra átváltást felajánlani. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a követelések már nem élő szerződésekből erednek, a kérdés külön szabályozást is igényel.

 

A törvényjavaslat ugyanakkor az ügyfelek részére kedvezményt is biztosít, a kölcsönszerződések kapcsolódó módosítása esetén ugyanis a pénzügyi intézmények elengednék a még nem esedékes követelésük azon részét, amennyivel a 2015. augusztus 19-i devizaárfolyam magasabb volt, mint a jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott árfolyam. A különbségből adódó terhek ugyanakkor fele-fele arányban megoszlásra kerülnének az állam és a bankok között. Ez tehát azt jelenti, hogy a svájci frank szerződés esetén az ügyféllel szembeni követelés 287 forint 22 filléres árfolyamon forintosításra kerül, majd egy jóváírás eredményeként az ügyfél úgy érzi, hogy minden egyes svájci franknyi tartozása csak 256 forint 47 filléres árfolyamon van vele szemben december 1-jét követően nyilvántartva.

 

Tisztelt Országgyűlés! A még élő szerződések esetén a pénzügyi intézmények legkésőbb 2015. december 15-ig lennének kötelesek a kölcsönszerződések forintra átváltáshoz kapcsolódó módosított szövegét elkészíteni, valamint a módosuló rendelkezések szövegét a fő adósoknak megküldeni, azaz az ügyfelek leveleiket 2015. december 15-ig kapják meg. A kamatok számításának módja szükségszerűen változik, ha az alapul szolgáló referenciakamat devizaalapú. A törvényjavaslat azonban kimondja, hogy ha az alkalmazott deviza referencia-kamatlábnak tartalmilag megfelelő forint referencia-kamatláb magasabb, a különbözetet a pénzügyi intézménynek a kamatfelár terhére kell érvényesítenie. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél nem tapasztalhat kamatemelkedést, a módosítás ugyanis az ügyleti kamatdíj költségmértéke tekintetében az érintett fogyasztóra nem lehet hátrányosabb, így a módosítást követő kezdeti ügyleti kamat sem lehet magasabb, mint a módosítás napját megelőző kamat.

 

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján a pénzügyi intézmények a szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatokat minden esetben egyenlő összegű törlesztő részletű kölcsönszerződésként kötelesek megtenni. Ennek oka, hogy az érintett kölcsön szerződésekhez kapcsolódó tehervállalások az ügyfelek oldaláról kiszámíthatók legyenek, különösen az autóhitelek esetében, ugyanis előfordultak olyan konstrukciók, ahol az árfolyamváltozásból adódó terhekkel az ügyfelek ténylegesen csak a futamidő végén találkoznak, ami szükségszerűen felveti a futamidők folyamatos meghosszabbítását.

 

Külön kezelést igényelnek a már felmondott kölcsönszerződésekből eredő, devizában nyilvántartott követelések, a felmondott szerződéseknél ugyanis a szerződésmódosítás nem értelmezhető, a pénzügyi intézmények legfeljebb egy új részletfizetésre vonatkozó ajánlatot tehetnek. A törvényjavaslat ezekre a követelésekre is kimondja a forintkövetelésre történő átváltást azzal, hogy ha az ügyfél az átváltást nem kifogásolja, szintén érvényesülhet a követelések egy részének az elengedése.

 

Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kell még térni arra is, hogy december 1-jéig még két hónapnyi időtartamban viselik az ügyfelek az árfolyam mozgásának a terhét. Amikor a gépjármű- és személyi hitelek tömeges forintosítását felvállaltuk az ügyfeleknek nagyon kedvező feltételek mellett, azt is láttuk, hogy a jogszabály kihirdetése és annak alkalmazási kezdő időpontja között két hónap telik el. Ezen időszak alatt a pénzügyi intézmények fejlesztenek, átvezetnek, kiszámolnak és postára adnak, az ügyfelek pedig továbbra is elszenvedik az árfolyammozgás adta helyzetet.

 

(21.40)

Mivel a családi költségvetések véleményünk szerint a továbbiakban nem tehetők ki ennek a helyenként hektikus mozgásnak, így október-november során az ügyfelek ugyan még az aktuális árfolyamon fizetik a törlesztő részletüket, azonban utólagosan elszámolja a pénzügyi intézmény részükre a túlfizetést. Ez 2-3 forintos árfolyamgyengülés esetén az ügyfélnek csak pár száz forintos törlesztőrészlet különbség, de véleményem szerint a kormány döntése által a javaslat már ezt az ingadozást sem szeretné a családok terheként látni.

 

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a devizaalapú hitelek végleges rendezése, a háztartások árfolyamkockázat alóli mentesítése, a családi költségvetések kiszámíthatóbb terhekkel való szembesítése. Jelentős terheket veszünk le a családok válláról, és hiszem, hogy a probléma rendezése megnyugtató keretek között véglegesen és mindenki számára a lehető legnagyobb pozitív szemlélettel zárul. Hosszú utat jártunk be, de a probléma 2016-ra véglegesen elfelejtésre kerülhet, és a hiteleikkel kisebb vagy nagyobb mértékben küzdő családok is pozitív fordulattal nézhetnek szembe. Kérem ezért önöket, hogy támogassák a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

 

 

Aznap az országgyűlés 12:24-kor kezdődött, tehát a képviselők már több mint 9 órája vitáztak!

 

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces keretben. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Tessék!

 

Egyetlen egy bizottság tárgyalta a törvényjavaslatot, a Törvényalkotási bizottság! Ennek a bizottságnak az ülésén civilek nem vehetnek részt. Kérdéseket írásban sem tehetnek fel, javaslatot sem tehetnek!

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom a figyelmüket, hogy a frakcióknak 20-20 perc, a független képviselőknek összesen 8 perc áll rendelkezésükre. Először az írásban jelentkezett képviselők felszólalása következik, ezek sorában László Tamás képviselő urat illeti a szó elsőként, Fidesz. Tessék!

 

Egyetlen egy képviselő sem tett említést a gyalázatos törvénymódosításról! Úgy látszik, hogy el sem olvasták a törvénytervezet szövegét.

 

Hétvégén lehetett fontosabb dolguk, hétfő este 9-kor meg valószínüleg sem kedvük, sem energiájuk nem volt rá!

 

 

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):

(részlet) Tehát nyilvánvaló, hogy minden hitelkárosult joggal fel lesz háborodva azt követően, hogyha esetleg keresztül tudják verni ezt a csomagot. Nézzük egy-két részletét! Nagyon jó elemzések jelentek meg egyébként róla, tehát amellett, hogy a mi fogadóóráinkra is nyilván bejárnak számosan, rengetegen a károsultak közül, a Jobbik által életre hívott devizahiteles-kerekasztal mellett is rengeteg tapasztalatot kaphatunk tőlük és cserélhetünk velük, azért most nem volt olyan nehéz dolgunk, hiszen a szaksajtó is hemzseg azon típushibák feltárásától, amelyek az önök megoldási csomagjában vannak.

 

Egy szóra azért itt megállnék egy zárójel erejéig. A devizahiteles-kerekasztalt nem azért hívtuk össze, hogy ezt a jobbikosok mindig elmondják magukról, hogy mi mennyire pengék vagyunk, miközben önök nem azok; a helyzet az, hogy mi csak egy résztvevő vagyunk ennél az asztalnál több mint 20 civil szervezet között. Olyan civil szerveződések vannak ott, akik típusonként védik a károsultakat, tehát van autóhiteles civil szervezet, lakáshiteles, szabad felhasználású hitelekkel foglalkozó. Megtisztelnek bennünket azzal, hogy a Jobbik is ott lehet egyrészt véleménynyilvánító erőként, de nyilvánvaló módon olyan erőként is, amelyik képes artikulálni az ő jogos elvárásaikat és behozni ide a parlamentbe. A problémát az jelenti, hogy Vona Gábor meghívására létrejött ez a szerveződés, ide meghívást kapott minden alkalommal nemcsak a politikai pártok vezető garnitúrája, de bizony Magyarország kormánya, a Bankszövetség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, és ezen alkalmakra önök egyetlen alkalommal sem tetszettek eljönni, én pedig nehezen hiszem el azt, hogy két év alatt ne lett volna erre legalább egyetlen alkalmuk. Egyvalaki jött el egy alkalommal, az a pénzügyi biztos, akinek azóta a posztját is megszüntették és sóval hintették be.

 

Tehát látható, hogy talán többet kellene konzultálni az érintettekkel, és talán akkor az ő tárgyalótermi és terepen szerzett tapasztalataik beépítésével nem követnének el ilyen hibákat, mint amelyek előttünk tornyosulnak.

 

 

Ezzel a törvénnyel kapcsolatban nem történt egyeztetés a Devizahiteles-kerekasztalnál!

 

Nem is történhetett, mivel péntek és hétfő között képtelenség lett volna megszervezni!

 

 

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így az összevont vitát lezárom. Megkérdezem Tállai államtitkár urat, hogy kíván-e felszólalni. (Jelzésre:) Öné a szó, államtitkár úr.

 

A vita lezárást követően a törvény előterjesztője nem említette meg a gyalázatos törvénymódosítást!

 

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr.

 

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a legfontosabb szavazás a mai napon már megtörtént, mégpedig az, hogy a holnapi napon az Országgyűlés el tudja fogadni ezt a törvényjavaslatot és törvénnyé válik, azaz a kivételes eljárás szavazása. Ezt szeretném megköszönni két frakciónak. Az egyik frakció a Magyar Szocialista Párt. Köszönjük nekik. Valószínűleg lelkiismereti szavazás volt. Megszólalt a lelkiismeretük, mert ezeket az embereket alapvetően mégiscsak ők vitték bele ebbe a devizahitelbe. Ez az ő idejükben történt, most rendeződik. Ennyit köszönünk.

 

Azt nem vártuk el, hogy a parlamenti vitában támogatni fogják, ez meg is történt. Nem tudom értékelni, hogy milyen kritikákat kapott a kormány a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert kevés konkrétum hangzott el, mi több, talán semmi. Szeretném megköszönni az LMP-nek is, bár már nincs a teremben (Sallai R. Benedek: Hát én ki vagyok?), ők ki is mondták, hogy támogatják a forintosítást, és kemény kritikát kapott a Magyar Nemzeti Bank a kérdésben, holott ha valaki jó szándékkal állt ehhez a megoldáshoz és kezdeményező volt, az pontosan a Magyar Nemzeti Bank, de az LMP-től pontosan a Magyar Nemzeti Bank kapta meg a kritikát.

 

Nagyon érdekes a viselkedése a Jobbikfrakciónak. A Jobbik frakciója alapvetően nem támogatta, csak egyetlenegy képviselőjük, Novák Előd. Neki köszönjük, hogy lehetővé tette a holnapi szavazást, az elfogadást és a gyors hatálybalépést. Így aztán nem is csoda, hogy a Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel kínos magyarázkodásba kezdett, hogy egyébként 300 ezer embernek jót tevő, 205 ezer szerződést érintő kérdésben miért is nem támogatja ezt a Jobbik, miért nem támogatja, amikor maga elismeri, hogy törlesztőrészlet csökkenés lesz ebből, miért nem támogatja, amikor azt mondja, hogy a piaci ár… - illetve bocsánat, attól kedvezőbben fogja ezt az Országgyűlés, illetve a kormány rendezni, úgyhogy egy városi legendának tűnik az, hogy a Jobbik minden olyan megoldást támogat a parlamentben, ami az embereknek jó.

 

Semmi más, mint egy városi legenda, tehát nem igaz. Az sem igaz egyébként, hogy az EBRD-vel a kormány milyen megállapodást kötött. Figyelni kell a sajtót, ha már nem olvassa el a megállapodást, egyébként az is nyilvános, nem arról szól a dolog, hogy a bankokra nem lehet terhet hárítani tovább, terhet rakni, hiszen ha ez igaz lenne, akkor ez a törvényjavaslat sem került volna a parlament elé, hiszen ebben a terhek felét, a 31 milliárd forint felét a bankok vállalják közvetlenül.

 

Azt is a figyelmébe ajánlom, aki kedvezőbb árfolyamkockázatot szeretne, hogy a Kúria döntéséhez kell igazítani nemcsak a jelzálog-, devizahitelek végső megoldását, hanem a fogyasztási és az autóhitelekét. Összességében köszönöm a felszólalásokat. Azt látom, azt érzem, hogy holnap nem lesz akadálya annak, hogy a parlament elfogadja ezt a jó szándékú, segítőkész és valóban végleges megoldást jelentő törvényjavaslatot, ami lezárja a devizahitelek korának rémálom korszakát Magyarországon. Bízom benne, hogy holnap az Országgyűlés nagy többséggel fogja ezt a törvényjavaslatot elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. Ezzel mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk.

 

 

Másnap, 2015. szeptember 22.-én kedden a Parlament elfogadta a törvényt, benne a gyalázatos törvénymódosítást!

 

 

Tisztelt Országgyűlés! A zárószavazás következik.

 

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/6241. számú törvényjavaslat összegző módosító javaslattal módosított szövegét. Kérem, szavazzanak!

 

(Szavazás.)

 

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosult törvényjavaslatot 115 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett elfogadta.

 

 

Farkas Gábor (Jobbik) és Fodor Gábor (független liberális) szavazott nemmel.

 

A Fidesz és a KDNP szavazta meg a törvényt, valamint a független Kész Zoltán.

 

Az MSZP, a Jobbik, az LMP képviselők, valamint az összes többi független tartózkodott.

 

 

 

NEVEZHETJÜK EZT DEMOKRÁCIÁNAK?

 

 

NEVEZHETJÜK EZT

 

TISZTESSÉGES ELJÁRÁSNAK?

 

 

 

ALAPJAIBAN HAZUG AZ EGÉSZ,

 

HISZEN NEM IS LEHET

 

bizonytalan jogalkalmazói gyakorlat

 

MIVEL A PEREK,

 

12.000 PER,

 

FEL LETT FÜGGESZTVE

 

ÉS EL SEM INDUKTAK MÉG

 

A BÍRÓSÁGOKON

 

A TÁRGYALÁSOK!