Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Országgyűlési határozati javaslat H/13490

2014.02.03

 Az Országgyűlés

…./2014. (…) OGY

határozata

 

a hitelezésben alkalmazott hibás pénzintézeti gyakorlat feltárása, megszüntetése és a következmények enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről

 

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a hitelezésben 2001-óta alkalmazott pénzintézeti gyakorlat feltárása, a hibás hitelezési tevékenység megszüntetése és a bekövetkezett következmények enyhítése érdekében tegye meg a szükséges lépéseket a következő körben:

1. A Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), mint a pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó intézménnyel együttműködve a pénzügyi intézmények gazdasági-bankszakmai, polgári-, valamint büntetőjogi felelősségének vizsgálata 60 napon belül kerüljön lefolytatásra. A vizsgálat alapján a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának eredményét és a bírósági gyakorlatot is figyelembe véve a szükséges intézkedések történjenek meg, alkosson jogszabályt, – szükség szerint - fogalmazza meg törvényalkotásra vonatkozó javaslatait, valamint indítson közérdekű keresetet az illetékes tárcán keresztül az adósok érdekében.

2. A Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), mint a pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó intézménnyel együttműködve alkosson jogszabályt, – szükség szerint - fogalmazza meg törvényalkotásra vonatkozó javaslatait a jelen határozat kihirdetésétől számított 30 napon belül a következő szempontok érvényesítése érdekében:

  1. Külföldi devizában meghatározott, forintban folyósított kölcsön esetén a törlesztőrészlet a teljes futamidő alatt az árfolyamváltozásból, valamint a kezelési vagy egyéb banki költségek változásából eredően ne haladja meg a folyósítást követő első törlesztőrészlet összegét.
  2. Az alkalmazott ügyleti kamat mértéke a hitelszerződésben meghatározott kamatperiodusok során az adott deviza alapkamatának változását szigorúan követve módosuljon.
  3. A pénzügyi intézmény a szerződés megkötésekor alkalmazott, a devizaforrásra felszámított banki kamatfelárat egyoldalúan ne változtathassa meg.
  4. A devizaárfolyam változásából eredő kockázatok csökkentése, valamint a tőketartozás csökkentése érdekében tegyen ajánlást a pénzügyi intézményeknek a tőketartozásra fordított törlesztőrészletek egyösszegű felhalmozására biztosítás, illetőleg más kamatozó forrásgyűjtés formájában. A tőkefelhalmozás időszaka alatt az adós a felhalmozott tőketörlesztés összegét betörleszthesse a nyilvántartott tőketartozásba – deviza elszámolású kölcsön esetén előre meghatározott árfolyamszint mellett - a tőke forintra átváltásával egyidejűleg. A megoldás során kerüljön figyelembevételre az árfolyamgát már alkalmazott rendszere.
  5. Amennyiben az a)-d) pontokban írt feltételek alkalmazásával a szerződésben kikötött teljes futamidő alatt a tőke- és kamattörlesztés nem valósul meg, a megmaradó tartozás összegéig az adós kérésére legyen meghosszabbítható a futamidő, legfeljebb az utolsó havi törlesztőrészlet összegének alkalmazásával.
  6. Az a)-d) pontokban írt feltételeket a pénzügyi intézmény a hitelszerződés megkötésétől kezdődően legyen köteles alkalmazni és elszámolásában visszamenőlegesen érvényesíteni. A pénzügyi intézmény legyen köteles mindezekre tekintettel elszámolást készíteni a szerződéskötés napjától az adósok számára és ezzel helyesbíteni a fennálló követelését.
  7. A pénzügyi intézmény ne érvényesíthesse az a)-e) pontokban írt szabályoktól eltérő gyakorlata miatt az adósokra kiszabott késedelmi kamat, kötbér és egyéb hibás vagy késedelmes teljesítés alapján járó követeléseit, és ne folytathassa az ezzel összefüggésben a követelés érvényesítése körében indított eljárásait.
  8. Az a)-g) pontokban megfogalmazott szempontokat a kölcsön sajátosságaira tekintettel a forint alapú és elszámolású hitel- és kölcsönjogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.

3. Készítsen hatásvizsgálatot és koncepciót rögzített árfolyamon történő végtörlesztés és ehhez kapcsolódóan kedvezményes kamatozású - MNB tartalékból történő - lakossági forint kölcsön nyújtásának gazdasági hatásairól. Amennyiben az 1.-2. pontokban foglalt intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek, alkosson jogszabályt, – szükség szerint - fogalmazza meg törvényalkotásra vonatkozó javaslatait a bevezetés érdekében.

4. Haladéktalanul alkosson jogszabályt, illetve tegyen törvényjavaslatot minden végrehajtási eljárás felfüggesztése érdekében, amely az 1.-2. pont által érintett hitel-, illetve kölcsönjogviszonyon alapul.

5. Haladéktalanul alkosson jogszabályt, illetve tegyen törvényjavaslatot, annak megakadályozás érdekében, hogy a közjegyzők közokiratot állítsanak ki vagy közokiratot lássanak el végrehajtási záradékkal olyan követelés alapján, amelynek alapja olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelynek devizaneme egymástól eltérő, illetve a kölcsön összegét nem abban a devizanemben kell a szerződés alapján nyilvántartani és visszafizetni, amelyben folyósításra került.

6. Haladéktalanul gondoskodjon a pénzügyi jogok biztosa intézményének hatékony működéséről. Biztosítson költségvetési forrást ingyenes lakossági jogi segítségnyújtás érdekében, összehangolva a pénzügyi fogyasztóvédelem rendszerével.

7. Haladéktalanul fogalmazza meg törvényalkotásra vonatkozó javaslatát a természetes személyek csődhelyzetének rendezési eljárásáról, valamint a bírósági végrehajtásról szóló törvény adósok érdekében szükséges módosításáról.

8. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.


Indokolás

A hitelezésben az un. „deviza alapú” kölcsönnyújtás hatásai széles körben ismertek, mindamellett a forint alapú kölcsönt felvevő hitelesek esetében is tetten érhető a hibás pénzintézeti gyakorlat.

      A bankok által eladott devizahitelek hibás terméknek minősülnek, ami elsősorban a pénzintézetek felelősségét veti fel. A hitelnyújtáskor hatályos jogszabályok alapján is megtörténhetett volna a hibás termék PSZÁF általi felülvizsgálata, amire azonban nem került sor. A javaslat ennek megfelelően nem visszamenőleges hatályú jogszabályalkotást kíván kezdeményezni, hanem a kialakult helyzetnek az új felügyeleti struktúra által történő áttekintésére, és az értelmezést szolgáló jogalkotásra irányul. Hangsúlyozni szükséges, hogy meg kívánjuk őrizni a hazai bankrendszer stabilitást.

      A javaslat megalapozottságát támasztják alá a legutóbbi bírósági döntések eredményei: a hitelezés során a bankok jellemzően visszaéltek erőfölényükkel, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályokat nem tartották be maradéktalanul. A kamat-felárat és az egyéb költségeket egyoldalúan, az adós számára méltánytalanul, ezáltal tisztességtelenül és jóerkölcsbe ütköző módon határozták meg. A banki alapkamat csökkenését nem, az emeléseket azonban minden esetben érvényesítették. A rendelkezésre álló adatok alapján továbbá alappal állítható, hogy a magyarországi hitelintézetek nem rendelkeztek, a nemzetközi banki gyakorlatban kialakult sztenderdektől eltérően, a folyósított kölcsönhöz igazodó hosszú távú devizaforrással. A rövid távú deviza forrás előnyeire spekulálva az azzal járó kockázatokat kizárólag az adósokra hárították a szerződésekkel, olyan módon, hogy erről a körülményről és kockázatairól nem nyújtottak tájékoztatást a hitelfelvétel során.

      Szükséges ezért a kölcsönnyújtás gyakorlatának bankszakmai felülvizsgálata, amelyet az október 1-óta a felügyeleti funkciókat is ellátó Magyar Nemzeti Bank várhatóan az elkülönült pénzügyi felügyeletnél hatékonyabban tud elvégezni, közvetlen információval rendelkezik ugyanis a magyarországi pénzintézetek deviza tartalékairól és műveleteiről. A megoldás érdekében - hazai piaci gyakorlat hiányában - a Nyugat-Európában meghonosodott banki megoldások alkalmazását kell megkövetelni, ezáltal biztosítva egyben az EU konform rendezést. Mindenekelőtt az egyoldalú szerződésmódosítások felülvizsgálatát és utólagos korrekcióját kell elvégezni. Biztosítani kell, hogy a szerződéskötéskor meghatározott feltételek alkalmazása mellett a törlesztőrészlet ne lehessen magasabb a kamat és költségek változása miatt, mint az induló részlet. Továbbá kötelező ajánlás formájában arról kell gondoskodni, hogy az adósoknak lehetőségük legyen a nyugati piacon bevett és a hitelfelvétel során általában felkínált kamatozó forrásgyűjtési konstrukciók utólagos alkalmazását kérni a bankjuktól. Az árfolyamkockázat részleges kezelése érdekében az utóbbi lehetőség biztosítani képes, hogy a tőketörlesztésre a forrásgyűjtő számlán kamatozó összegből kerülhessen sor egy előre meghatározott célárfolyam alkalmazásával, a tőkeösszeg forintosításával egyidejűleg. Ez a megoldás lehetőséget teremt arra is, hogy a tőketörlesztésre elszámolt törlesztések nagyobb arányt képviseljenek az adott, már teljesített és jövőbeni törlesztésekből, ezzel is csökkentve a fennálló tőketartozást. Amennyiben a futamidő végéig a tőketörlesztésre az előbbi feltétek mentén részben vagy egészben nem kerül sor, úgy a futamidő automatikus meghosszabbításával a korábbi feltételekkel tovább törlesztve lehessen a szerződést teljesíteni. A javaslatban lévő megoldás összhangban van az európai hitelezési gyakorlattal és az utóbbi időszak bírósági döntéseiben megfogalmazott elvekkel. Rendelkezni kell arról is, hogy a felsorolt szempontok szerint a kölcsönszerződéseknek a megkötésüktől kezdve a helyes újraértelmezésére kerüljön sor, a sajátosságaiból adódó eltérésekkel a forint alapú hitelekre is kiterjedően. Ezzel összhangban a meghatározott szempontok figyelembevételével az adósok kapjanak teljes körű elszámolást, és szükség szerint választási alternatívát is tartalmazó ajánlatot a bankjuktól. Az elszámolást havi bontásban, a teljes eltelt futamidőre a 41/1997. (III.5.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében található THM képlet összes elemét bemutatva, közérthető formában kell biztosítani. A pénzintézetek ne követelhessék tovább a hibás gyakorlatuk nyomán kivetett késedelemi kamat, kötbér és ezzel összefüggésben bármilyen egyéb jogcímen érvényesíteni kívánt követeléseiket.

      Hangsúlyozni kell, hogy a javaslat nem kíván visszamenőleges jogalkotást megvalósítani, továbbá alkalmazása nem igényel állami forrást, tehát az adófizetők pénzét.

      A vizsgálat során nem kerülhető meg az esetleges polgári-, valamint büntetőjogi felelősség kérdésnek vizsgálata sem. A javaslattal összhangban a kormánynak biztosítani kell a végrehajtási eljárások felfüggesztését, továbbá legalább a deviza alapú hitelezés körében a közvetlenül végrehajtható okiratok kiállításának megakadályozását.

      Szükséges biztosítani az adósoknak hatékony, ingyenes jogsegélyt egyedi jogérvényesítés körében, ennek fedezetére a költségvetési forrást első sorban a pénzügyi intézményekre kivetett felügyeleti bírságok jelenthetik.

      A folyamat eredményeképpen jelentős lakossági teher csökkenés következik be, ami a hitelfelvevők szociális sajátosságaira figyelemmel, döntően a belföldi fogyasztást fogja élénkíteni, ezen keresztül jótékonyan hat a költségvetésre is adóbevételeken keresztül, valamint a vállalkozói szférában aktivitást eredményez.

      A munkanélküli vagy bármilyen egyéb okból fizetésképtelen, a kölcsönöket törleszteni képtelen tömegek helyzetének javítása érdekében a végrehajtási törvény módosítására irányuló és a természetes személyek adósságrendezési eljárásról szóló törvény magalkotása elengedhetetlenül szükséges, amelyekre magam is tettem indítványokat.

 

hat-jav-kep-ivady-szili.png