Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Parlament Fogyasztóvédelmi bizottság 2011.09.13.

2011.09.13

 

Elhangzott a bizottság ülésén, a Hiteles Mozgalom alapítói és támogatói által összeállított kérdés sor, kiegészítéseként a szeptember 6.-án, a bizottsághoz elküldött írásos anyaghoz:
 
1.       Kellett-e a PSZÁF engedélye ahhoz, hogy egy bank deviza elszámolású hitelt nyújtson?
2.       Szükséges volt-e hogy a PSZÁF ellenőrizze a bank üzletszabályzatát, az ÁSZF-ket?
3.       Feltétel volt-e minden egyes hitelszerződés változat szövegének jóváhagyatása a PSZÁF-nél?
4.       Folytatott-e részletes vizsgálatot 2009-2011 között a PSZÁF kamatemeléssel, szerződés felmondással kapcsolatban?
5.       Milyen vizsgálatra, vizsgálatokra alapozza a PSZÁF és a MNB hogy az összes deviza elszámolású hitellel foglalkozó pénzintézet összes szerződése és a bankok eljárási gyakorlata megfelel a hazai és uniós előírásoknak?
6.       Szükséges-e a MNB szerint akkora CHF, JPY illetve EUR állománnyal rendelkezni (betét+bankközi kölcsön) a bankoknak, amennyi hitelt az adott deviza elszámolásban nyújtottak? Vagyis, ha egy bank 100 milliárd Forint hitelt nyújtott CHF elszámolásban, akkor a banknak előtte be kellett szereznie 100 milliárd Forint értékben CHF-t.
7.       Volt-e a hitel nyújtásakor, illetve most törlesztéskor van-e deviza átváltási kötelezettsége a bankoknak?
8.       Elégedett-e a PSZÁF a jelenlegi hatáskörével, jogosultságával?
9.       Van-e belső ellenőrzés a PSZÁF-nél, mely ellenőrzi, hogy érdemben kivizsgálják-e a beadvány kérdéseit, időben végeznek-e a vizsgálattal és válaszolnak-e minden felvetésre?
10.         Van-e a Bankszövetségnek olyan irányelve, melyben a bankokat ösztönzi méltányos eljárásra, ha a hitelfelvevő családjában egy kereső személyt lerokkantosítanak, vagy egy gyermek tartósan súlyos beteg, pl agydaganatos, rákos lesz?
11.         Miért értékesíthetik a bankok a fedezetül felajánlott ingatlant a szerződéskötéskor meghatározott hitelbiztosítéki érték alatt?
12.   Vizsgálhatja-e az MNB, vagy PSZÁF, hogy valós-e bankok forrásköltségeinek a növekedése, nem lehet-e, hogy csak a külföldi anyabank adja magasabb kamattal a kölcsönt?
13.   Megtehetik-e a bankok, hogy üzleti (bank-) titokra hivatkozva, megtagadják az Ügyfél kérését a kamatemelés indokára vonatkozóan vagy a saját korábbi hitel elbírálatára és kockázatelemzésére vonatkozóan?
14.   A kombinált termékeknél, az életbiztosításra és lakástakarék pénztárba fizetett Ft összegek elértéktelenedtek, több százezer embert milliós kár fog hamarosan érni. Folyt-e ilyen jellegű vizsgálat a PSZÁF-nél, a Bankszövetségnél vagy a MNB-nál?
Javasoljuk, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság hallgassa meg a MNB két felügyelőbizottsági tagját, dr. Róna Pétert és Varga Istvánt.
 
Három rövid észrevételem volt a vitában elhangzott hozzászólásokhoz:
PSZÁF – az általuk kiadott körlevelek, állásfoglalások nem kötelezőek a bankok számára
PSZÁF – a beadványokra válaszul a mai napig is a hitelfelvevőknek polgári pert javasol, érdemi vizsgálat helyett
NGM – a minisztérium hónapokkal ezelőtt szakmai vitairatot kezdeményezett, semmi hír azóta arról, hogy milyen észrevételek érkeztek, hogy mi lett a konzultáció eredménye. A Hiteles Mozgalom elküldte észrevételeit, javaslatait – semmi választ nem kaptunk.
 

- Szabó József -