Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Parlamenti vizsgálóbizottságot követelünk ! - 2. melléklet

2015.02.08

2. számú melléklet   – 2015.02.08.

 

koveteljuk---2.-mell---kep.png

 

 

A 180 forintos CHF 2006-ot megelőzően csak egyszer fordult elő, 2001 nyarán, épp akkor amikor az első Orbán kormány lehetővé tette hazánkban a devizahitelezést, épp akkor amikor döntés született a lakosság eladósításáról. Amikor 2006 nyári 180-as CHF után a forint újra erősödött, akkor kellett volna a közgazdászoknak és a pénzügyi szakembereknek figyelmeztetni a lakosságot:  „Nem tartható fenn tartósan a forint felülértékeltsége!” vagy „Nagyobb a valószínűsége a forint gyengülésnek, mint annak hogy a forint árfolyama ezen a szinten marad.”

 

Elég lett volna egy 30-40 éves diagram is az árfolyamról: „látod, a CHF árfolyam nem emelkedett tovább, a forint felülértékelt!”

 

 

A 2006 évi PSZÁF fogyasztóvédelmi tájékoztató természetesen foglalkozik az árfolyamkockázattal is:

A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik a hitelek törlesztőrészlete, ha nő a

kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelek törlesztőrészlete azonban más okból is nőhet:

ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztőrészlet ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha

változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is.

 

Példa: Egy 5 millió forintos, tízéves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 369 svájci frank.

Ugyanez forintban különböző árfolyamok mellett:

Svájci frank árfolyama                                                    Törlesztő részlet

165 Ft                                                                           60.885 Ft

175 Ft                                                                           64.575 Ft

185 Ft                                                                           68.265 Ft

 

 

Ez csupán 12%-os forint romlást mutat be, azt is 165 Ft CHF árfolyamhoz képest.  A tájékoztató helyesen megállapítja:

A forint jelentős árfolyamgyengülésének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a devizahitel törlesztőrészlete elérje az ugyanolyan összegű forinthitel törlesztő részletét.

 

 

Azonban olyan példát mutat, ahol a devizahitel a kedvezőbb:

Svájci frank árfolyama                            Devizahitel                               Forinthitel

165 Ft                                                    60.885 Ft                                 77.625 Ft

175 Ft                                                    64.575 Ft                                 77.625 Ft

 

 

Hiányzik, hogy 210 Ft az az árfolyam, ahol elvész a deviza elszámolású kölcsön kamatelőnye!

 

 

A 210 Ft a 165 Ft-hoz képest 27%-os CHF erősödés. Ez nem is olyan elképzelhetetlen, ha tudjuk, hogy a forint 22%-os felülértékeltségben van. Akkor sem elképzelhetetlen, ha tudjuk hogy volt már a CHF árfolyam 180 forint, 2001-ben is és 2006 nyarán is.

 

Nem említi a PSZF tájékoztató, hogy a forint felülértékelt állapotban van és várható tartós forint romlás.

 

 

A tájékoztató kitér a kamatkockázatra is:

A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák irányadó kamatszintje (az adott ország nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb a forint irányadó kamatánál (a Magyar Nemzeti Bank alapkamata).

Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.

 

 

A tájékoztatóban van egy táblázat is, melynek következtetését így foglalja össze a PSZÁF:

Ha a kamatszint változatlan és az árfolyam sem gyengül, akkor a havi törlesztőrészlet

sem változik. Ha azonban a kamat 1,5 százalékponttal emelkedik a forintárfolyam

pedig 15%-ot esik, akkor a törlesztőrészlet már 26%-kal magasabb lesz, azaz több,

mint a negyedével nő.

 

 

A tájékoztatóban nincs megmutatva, hogy az elmúlt években a forint árfolyama miként változott. Nincs sem táblázat, nincs grafikon. A tájékoztatóban semmilyen módon nincs megemlítve, még utalás sincs rá, hogy a „CHF hitel” kockázatosabb lenne, mint az „EUR hitel”.

 

 

A PSZF 2006-os tájékoztató füzete teljesen természetesnek veszi, hogy a bankkölcsönnel kapcsolatban a bank mintha venne és mintha eladna devizát.

Mivel tehát a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez

fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztőrészletet fizeti forintban, a bank azt deviza eladási

árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. Van bank, amelyik ezért az átváltásért külön díjat is felszámol (átváltási vagy konverziós díj).

 

 

Teljesen természetes a PSZÁF szerint, hogy a mintha átváltásért díjat kell fizetnie az adósnak. Ez a díj a PSZÁF szerint (2006-ban még) költség:

 

A vételi és eladási árfolyam különbözik, a vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál.

A különbség mértéke változó, de az Ön számára mindenképpen költséget jelent.

 

 

Van egy nagyon komoly csúsztatás, valótlan állítás is:

Amennyiben a devizahitelt nem forintban, hanem devizában veszi fel, és devizában is

törleszti, akkor nem jelentkezik az árfolyamkockázat.

 

Az árfolyamkockázat azért van, mert a jövedelem forintban van, a törlesztések pedig követik CHF árfolyam változását. Azért mert a bankkal úgy állapodok meg, hogy a törlesztéseket CHF-ben fizetem és nem forintban, még a kockázat ugyanolyan marad. Hiszen a CHF-t valahol meg kell „vennem”!

 

Egyetlen egy mondatot kellett volna írni helyette a fogyasztóvédelmi tájékoztatóba: „Annak nincs árfolyamkockázata, akinek a jövedelme CHF-ben van, nem javasoljuk a CHF elszámolású kölcsönt azoknak, akik a fizetésüket forintban kapják!”

 

A 2006-os PSZÁF kiadvány elérhető:

https://felugyelet.mnb.hu/data/cms57908/fv_kiadv_devizahitelek.pdf

 

 

A PSZÁF a fogyasztóvédelmi tájékoztató füzetét kiadta 2008 júliusában is. Ekkor már a MNB-vel közösen készítették. Ekkor volt a forint rekord erős, a CHF 145 Ft alatt volt.

 

 

A tájékoztató felépítése ugyanolyan volt mint 2 évvel korábban, az alábbi lényeges eltéréseket tartalmazza:

„Egy 5 millió forintos, húszéves futamidejű svájcifrank-alapú devizahitel havi törlesztőrészlete

278 svájci frank, 8 százalékos kamattal és 150 forintos folyósításkori árfolyammal számolva. A törlesztőrészlet forintban, különböző árfolyamok mellett, a következőképpen alakul:

Svájci frank árfolyama                                                    Törlesztő részlet

150 Ft                                                                           41.822 Ft

160 Ft                                                                           44.610 Ft

170 Ft                                                                           47.398 Ft”

 

 

2008 is csupán 13%-os forint romlást mutat be, azt is 150 Ft CHF árfolyamhoz képest. (2006-os tájékoztatóban az induló árfolyam 165 Ft volt). Nem szerepel, mint lehetőség a 185 forintos CHF árfolyam, ez még 2006-ban „realítás” volt. Nem mellesleg nem is olyan rég már volt az árfolyam 180 Ft.

 

 

Az árfolyam változásról azonban több információ van, mint 2006-ban volt:

Fontos tudni, hogy egy deviza árfolyamának jövőbeni változása kiszámíthatatlan. Miként a

következő ábra is mutatja, az árfolyam nagymértékben ingadozhat. Akár néhány

hónapon belül is igen jelentős, akár 10-15 százalékos árfolyammozgás is elképzelhető.

Az árfolyammozgástól függően változnak a fizetendő törlesztőrészletek is. Egy hosszú lejáratú – például 10 vagy 20 évre felvett – hitel esetén ezért már önmagában a tartós, kedvezőtlen árfolyam alakulás is jelentős többletterhet képviselhet.

 

 

A tájékoztató tartalmaz egy grafikont is, melyen 1996 és 2008 között mutatja a CHF, a JPY és az EUR árfolyamát. A grafikon teljes mértékben jelképes, nem lehet ugyanis megállapítani, hogy mikor mennyi volt az árfolyam, mert 11 vízszintes árfolyam érték vonalhoz, csak 10 érték tartozik!

 

A grafikonból így nem lehet megállapítani, hogy 2001-ben és 2006-ban a CHF árfolyama vagy 170 forint vagy 190 forint volt.

 

 

Az látszik a grafikonból, hogy mind a CHF és mind az EUR stabil 2000 óta, a CHF kevesebbet ingadozást mutat. A japán jen (YPN) árfolyamán látszik, hogy nagyon változik, 1996 és 2001 között 130-ról felment a JPN árfolyama 290-re, majd 2001 és 2008 között csökkent 170-re.

 

 

A tájékoztató kiemelten foglalkozik  a JPN árfolyam kockázatával:

„A japánjen-alapú hitelekről külön is érdemes szólni. A japán jegybanki alapkamat a világon az egyik legalacsonyabb, ezért a jenalapú hiteleket csábítóan olcsón nyújtják. Ugyanakkor extra kockázatot jelent, hogy a japán jent sokkal nagyobb árfolyam-ingadozások jellemzik, mint a többi devizát. Az alacsony hitelkamat ugyan előnyt jelent, amit csak egy nagymértékű, körülbelül 15 százalékos forintgyengülés ellentételez.”

 

Számpélda nincs az „ellentételezésre”. Még olyan példa sincs, mely 2006-ban szerepelt.

 

Van viszont ebben a  tájékoztatóban egy táblázat, melyben a kamatváltozás és a forintgyengülés együttes hatását mutatják meg: A korábbi tájékoztatóhoz képest kétszer akkora, 3%-os kamatemelkedéssel számolnak és 2008-ban is csak 15%-os forintgyengüléssel. Amennyiben mindkettő egyszerre következik be, akkor a törlesztő részlet 47%-kal nő.

 

 

A 2008-as tájékoztatóból teljes mértékben kihagyták az alábbi megállapítást:„a devizák irányadó kamatszintje az adott ország nemzeti bankjának alapkamata”.

 

 

Megismétlem, mert fontos: A devizák irányadó kamatszintje az adott ország nemzeti bankjának alapkamata!

 

 

Hat év távlatából annak, hogy ez a lényeges tényközlés kimaradt a tájékoztatóból egyetlen egy oka van. 2007-ben elkezdték a hazai bankok emelni a kamatokat, mert emelkedett a svájci alapkamat. 2008-ban aztán tovább emelték, annak ellenére, hogy az „adott ország nemzeti bankjának az alapkamata” elkezdett enyhén csökkenni. Aztán 2008 őszén zuhant,  szinte nullára csökkent a CHF kamata Svájcban. Itthon meg nem hogy csökkentették volna, tovább emelték a bankok a svájci frank elszámolású kölcsönök kamatát.

 

Tény adatok a cikkek második felében:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/mit-jelent-par-szazalek-kamat-valtozas--nezd-a-chf-libort-.html

 

és

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/level-a-kuria-elnokenek---2014.05.19..html

 

 

Egyértelmű, a  PSZÁF és az MNB közös tájékoztatásába 2008-ban már nem illett bele, hogy mi az irányadó kamatszint!

 

 

Semmi jelzés a 2008-as tájékoztatóban sem arról, hogy a forint felülértékelt. Nem említi, hogy 22%-kal felül volt értékelve már 2006-ban is, azóta ez tovább növekedett, mivel a forint erősödött. Felülértékelt, mivel az erősödésnek nem voltak meg a gazdasági alapjai.

 

 

A 2008-as kiadvány itt olvasható:

 

http://www.akontroll.hu/userfiles/file/ujsag/200905_Devizahitelek.pdf

 

 

2008 novemberében a CHF árfolyama meghaladta a 180 forintot. Ez 20%-os forintgyengülés 150-hez képest. 2009 februárjában a CHF árfolyama meghaladta a 2000 forintot. Ez 33%-os forintgyengülés.

 

Az a forint felülértékeltség, melyet a Bankszövetség 2006-os tájékoztatása tartalmazott, villámgyorsan megszűnt.

 

 

 

Részlet Szabó József – Devizahitel Hol az (i)gazság című könyvéből