Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Parlamenti vizsgálóbizottságot követelünk ! - Elemzés

2015.02.08

Devizahiteles elemzés – 2015.02.08.

 

 

A Kúria 2014 nyarán kimondta (részletek a 2/2014 jogegységi határozatból):

 

„Az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli.”

 

„Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

 

„Vizsgálni szükséges tehát, hogy az adott konstrukció egyik lényegi eleme, az árfolyamkockázat fogyasztók általi viselése világos, érthető szerződési feltétel volt-e.”

 

„Azt, hogy a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése számára nem volt világos és érthető, a fogyasztónak kell bizonyítania.”

 

A jogegységi határozat után sorra születtek a „devizahiteles törvények”, úgy hogy nem volt társadalmi egyeztetés. A törvények alapja kizárólag a Bankszövetséggel történt megállapodás volt.

Már megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a bankok nem adtak tájékoztatást a várható árfolyamkockázatról, miközben a forint felülértékeltségével teljes mértékben tisztában voltak. A törvények parlamenti vitája során erről a kormánypárti képviselők nem beszéltek. A folyamatban lévő 12.000 pert évekre felfüggesztették, így kerülik el azt, hogy kimondja a magyar független bíróság az igazságot: ezek a devizához kötött bankkölcsön szerződések „részlegesen vagy teljesen érvénytelenek”.

 

A bíróságok nagy részén hosszú éveken keresztül akadályozták a devizahiteles peres eljárásokat. Igaz ez az egyéni perekre, a pertársaságokra, a közérdekű perekre. Több évbe telik, mire egy keresetet végre befogadnak és mire megállapítják, hogy mely bírói szintnek kötelessége tárgyalni. Érdemes megnézni a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület és a Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége közérdekű pereinek bukdácsolását. Nem nehéz észlelni a kormányzati szándékot, hozzunk törvényes megoldásokat a Bankszövetséggel történt megállapodás alapján, így lehetetlenné tesszük hogy a kölcsönszerződéseket a bíróságok érvénytelenné nyilvánítsák és hogy a fogyasztók számára előnyös, európai normáknak megfelelő határozatokat hozzanak a bíróságok nyilvános, független és tisztességes eljárások során.

 

Az Európai Unió bíróságán tárgyalás alatt van még a C-312/14 számú ügy, mely a kockázatismertetés elmaradását vizsgálja, kellett volna-e a bankoknak „megfelelőségi vizsgálatot” készíteniük. Elképesztő módon úgy hoztak törvényeket a Parlamentben, hogy lényeges elemeket egyáltalán nem vettek figyelembe.

 

Az Európai Unió bírósága 2014. december közepén olyan ítéletet hozott a C-449/13 számú ügyben, hogy a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy teljesítette a bankkölcsön felvevő tájékoztatására és hitelképességének ellenőrzésére vonatkozó, szerződéskötést megelőző kötelezettségeit. Mint látható, a Kúriánk döntése, miszerint a „fogyasztónak kell bizonyítania” nem felel meg az uniós előírásoknak. A nem átgondolt törvények miatt további több tízezer per indítása várható nagyon rövid időn belül.

 

Az Alkotmánybíróság 2013-ban vizsgálta, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására ( X/1769/2013. számú AB határozat).

Ez az AB határozat hivatkozik egy 1991-es határozatára:

 

Az Alkotmánybíróság a 32/1991. (VI. 6.) AB határozatban megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja. Erre különösen a hosszú távra kötött szerződések esetén kerülhet sor, e hosszú távú magánjogi jogviszonyok esetén ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan gazdasági és társadalmi változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyeknek tudatában a felek nem vagy más tartalommal kötöttek volna szerződést.

Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, és így a szerződések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé.”

 

A most hozott devizahiteles törvények megállapítják, hogy a szerződések tisztességtelenek. A tisztességtelenség egyik ismérve, hogy annak már a szerződéskötéskor fenn kell állnia. Az árfolyamrés mértékének elhallgatása és a kamatláb emelés lehetősége, a kölcsönszerződés szövegének, tartalmának pénzintézet általi, egyoldalú módosítása mind-mind a szerződéskötés óta fennállnak. Tehát ezekben a kérdésekben nem beszélhetünk „előre nem látott gazdasági és társadalmi változásokról”. Nincs meg tehát az alkotmányos alapja a törvény általi szerződésmódosításoknak.

 

Az alkotmánybíróság a bankkölcsönnel rendelkező adósok, az ügyvédeik által, az érdekvédő szervezetek által beadott alkotmányjogi panaszokat csak elvétve fogadja be. Az Alkotmánybíróság úgy hoz döntéseket, hogy csak a bíróságok (banki kezdeményezésre) és a bankok beadványát veszi figyelembe. Követi ezzel a Kúria döntési eljárását, mely szintén lehetetlenné tette, hogy az adósok véleményt nyilvánítsanak. Amennyiben összevetjük a legfontosabb kérdésekben, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla vagy a Bankszövetség véleményét teszi-e magáévá, azt tapasztaljuk, hogy a Bankszövetsége álláspontját. Ennek megvitatása szintén elmaradt a parlamenti vitában.

 

A bankok által indított végrehajtások gyors lefolyásának alapvető feltétele, hogy legyen közjegyző által, a szerződéskötéskor kiállított közokirat. A szerződéskötéskor a közjegyzők részére törvényben előírt feladat, hogy vizsgálják a kölcsönszerződés szövegét törvényesség és tisztességtelenség szempontjából. Mint a Kúria és a meghozott devizahiteles törvények bizonyítják, ezek a kölcsönszerződések törvénytelenek, tisztességtelenek. Ezt alátámasztja az is, hogy a pénzintézetek az állam ellen indított pereket elvesztették. Megállapítható, hogy a kölcsönszerződés idején közjegyzők által írt papírok nem közokiratok! Az Európai Unió bíróságán tárgyalás alatt van még a C-32/14 számú ügy, mely ezt a kérdést vizsgálja.

 

 

Az árfolyamváltozás problémájára a magyar törvényhozás három megoldást hozott, a CHF kapcsolatú bankkölcsönök esetén az érintettek egy részének lehetővé tette, hogy 180 CHF árfolyamon végtörlesszenek, egy másik részének törvénnyel forintosítják  256,50 árfolyammal szerződését, a harmadik rész tovább viseli „az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a kedvezőbb kamatérték ellenében”.

 

Beszélhetünk-e 2014 végén előre nem látható CHF árfolyam emelkedésről, amikor ugyanannyi az árfolyam, mint 2011 végén a végtörlesztés idején?

 

A svájci mértékadó kamat nagymértékű csökkenését csak hazánkban nem „hárították” az adósokra a pénzintézetek, a környező országokban igen. A végtörlesztés idején a lépés szükségességét azzal indokolta a kormány, hogy a bankok megtéveszttették és becsapták a magyar lakosságot. Milyen megoldás az, hogy a becsapott és megtévesztett lakosságnak három eltérő „megoldást” biztosít a törvényhozás?

 

E rövid, korántsem teljes összefoglaló talán érzékelteti Önökben, Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak, hogy mekkora presztízs veszteség fogja érni Magyarországot, ha az Európai Bíróságon a szokásuknak megfelelően fogyasztóbarát és nem bankmentő döntéseket hoznak, ha a be nem fogadott alkotmányjogi panaszok mind-mind kikerülnek az Európai Unióba.

 

Önök ott ülnek a Parlamentben, igaz nem a kormányoldalon, de így is meg van a felelősségük. Megtettek-e mindent, hogy a századunk legnagyobb társadalmi problémáját megismerjék és századunk legnagyobb társadalmi katasztrófáját megelőzzék.

 

koveteljuk---elemzes---kep.png