Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


RENDKÍVÜLI parlamenti ülés lesz - 2018. március 21.

2018.03.12

rendk---kep-00.png

 

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA

AZ ORSZÁGGYŰLÉS

2018. MÁRCIUS 21-I (SZERDAI)

RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK

NAPIRENDJÉRE

 

MÁRCIUS 21. (SZERDA)

üléskezdés: 13:00 óra

határozathozatalok: legkorábban: 13:50 órától (napirend elfogadása, vita nélküli határozathozatalok) és interpellációk)

ülés befejezése: kb. 23:00 óra, illetve a napirendi pontok megtárgyalása

szünet: szükség szerint

 

 

Bővebben:

 

http://www.parlament.hu/documents/10181/56621/NR20180321_hb_utan_link.pdf/ca79b6a5-8882-a5ba-95f3-4ff82ec5fd38

 

 

 

Részletek következnek a kezdeményezésből:

 

 

rendk---kep-01.png

 

rendk---kep-02.png

rendk---kep-03.png

 

 

A rendkívüli parlamenti ülés kezdeményezésének teljes szövege:

 

http://www.parlament.hu/documents/10181/56621/rk.+%C3%BCl%C3%A9s+kezdem%C3%A9nyez%C3%A9s.pdf/f22a3378-b464-f26f-195f-36bfa8c385b0

 

 

Részletek a két törvényjavaslatból:

 

 

 

T/20124

2018. évi ..... törvény

a gyermekes családok hajléktalanságának a megelőzéséhez

szükséges egyes törvénymódosításokról

1. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. §

A települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat) köteles a területén – a megelőző 12 hónap során – legalább hat hónapon át életvitelszerűen egy lakásban élő nevelt vagy fogyatékos gyermek, közeli hozzátartozói és más egyenesági rokonai megfelelő együttes elhelyezéséről a településen gondoskodni, ha ennek hiányában megfelelő együttes lakhatásuk nem lenne biztosított.”

 

 

Általános indokolás

 

A magyar állam évtizedek óta részese az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, amelyben a „megfelelő életszínvonalhoz” való jogon belül a lakhatáshoz való jog is szerepel. Magyarország ezzel vállalta, hogy „a rendelkezésére álló valamennyi erőforrás igénybevételével, minden megfelelő eszközzel, ideértve különösen a jogszabályi intézkedéseket, fokozatosan biztosítja” a lakhatáshoz való jog teljes gyakorlását.

 

Ezzel összhangban, az Alaptörvény XXII. cikke kimondja, hogy Magyarország törekszik arra, hogy mindenki számára biztosítsa „az emberhez méltó lakhatás feltételeit”, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 10. pontja pedig kötelező helyi önkormányzati feladatként írja elő a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítását.

 

Az Alaptörvény L) cikke rendelkezik a családok védelméről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdése pedig egyértelműen kimondja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”.

 

Mindezek ellenére, sem szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.), sem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.) nem garantálja sem azt, hogy gyermekes családokat ne lehessen megfelelő elhelyezés hiányában kilakoltatni, sem a kilakoltatás által fenyegetett vagy kilakoltatott gyermekes családok elhelyezéshez való jogát. A gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának, és ily módon a hajléktalan vagy hajléktalanság által fenyegetett gyermekek családjuktól való elválasztásának a megelőzését a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 51. §-a szerint erre hivatott családok átmeneti otthonai sem tudják biztosítani.

 

Mindezek miatt, ahogyan erre az alapvető jogok biztosának az AJB-2026/2017. számú ügyben kiadott jelentése, valamint az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának több Magyarországról szóló jelentése is rámutatott, rendszeresen előfordul, hogy anyagi okból fennálló veszélyeztetettség – és ezen belül gyakran a család hajléktalanná válása, kilakoltatása, illetve megfelelő lakhatásának a hiánya – miatt kerül sor gyermekek családjukból való kiemelésére. A hajléktalanná válás megelőzése – és ezen belül különösen a gyermekes családok hajléktalanságának a megelőzése – alapvető társadalmi érdek, amely ráadásul már a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében is állami feladat.

 

A törvény célja a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának, hajléktalanná válásának és ebből következő szétszakadásának a megelőzése. Ennek érdekében egyrészt előírja, hogy a települési önkormányzatoknak kötelezettsége elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett, kilakoltatott, illetve lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak; 3 másrészt – a magánbérlemények és a magánszemély tulajdonában lévő elfoglalt lakások kivételével – megtiltja a lakáskiürítés bírósági elrendelését abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

 

 

A teljes törvényjavaslat:

http://www.parlament.hu/irom40/20124/20124.pdf

 

 

 

T/20125

2018. évi ..... törvény

Az adósságcsapdába került személyek megsegítéséről,

valamint a végrehajtási eljárásokkal járó terheik enyhítéséről

 

2. §

A Vht. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből - a törvényben foglalt szabályok szerint - általában legfeljebb 20%-ot, kivételes esetben legfeljebb 33%-ot lehet levonni.”

5. §

A Vht. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 20%-ot lehet levonni.”

 

 

Általános indokolás

 

Az elmúlt időszakban a devizakárosultak helyzete tovább romlott, a kilakoltatási hullám felerősödött, egyre több család kénytelen elhagyni a lakóhelyeként szolgáló ingatlant. A Fideszkormány magára hagyta az adósságspiráltól szabadulni képtelen magyar polgárokat, a választásokig meghosszabbított kilakoltatási moratóriumot mint „választási kampányfogást” alkalmazva, hazug módon próbálja elhitetni a kilakoltatástól való megmenekülés reményét a devizakárosult magyar polgárokkal.

 

Tízezrek hagyták el Magyarországot, ezrek kényszerültek másod-és harmadállásba, továbbá emberéleteket követelő tragédiák jelzik a pénzügyi történelem egyik legsötétebb időszakának hosszú lefolyását.

 

A Jobbik az egyetlent parlamenti párt, mely konzekvensen, 2009-től a devizakárosultak helyzetének végső megoldásán dolgozik. Több száz felszólalás, aláírásgyűjtés, megannyi szakmai egyeztetés és munkaóra bizonyítja, hogy a devizahitelesek kálváriájának végleges megoldására -kormányváltó erőként- csak a Jobbik hiteles programja képes.

 

A Jobbik eltökélt a tekintetben, hogy ezeket a hiteleket a felvétel napjának árfolyamán kell forintosítani, azaz új, tisztességes elszámolásra, új elszámolási törvényre van szükség. Azonnali hatályú kilakoltatási moratóriumot vezetnénk be, nem csak a téli hónapokra vonatkozóan vagy a választásokig, hanem a devizakárosultak helyzetének végleges rendezéséig. Ezzel párhuzamosan pedig a végrehajtói túlkapásokat teljes mértékében kiiktatnák a rendszerből. Felháborítónak tartjuk, hogy azt, akinek a végrehajtás a létfenntartását veszélyezteti, kilátástalan és teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetben hagyja egy jóléti szint elérésére törekvő állam. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy bizonyos pénzösszeg alatti összegből ne lehessen letiltani.

 

A teljes törvényjavaslat:

http://www.parlament.hu/irom40/20125/20125.pdf