Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Schmuck Erzsébet az Igazságügyi Bizottság ülésén

2017.10.22

 

schmuck---kep.png

 

Részletek a 2017. október 2. –i jegyzőkönyvből:

 

Az elkövetkezendő időszakban akár több ezer devizahiteles családra is kilakoltatás vár. Én a múlt héten részt vettem egy ilyen kilakoltatáson, amikor egy kétgyermekes családot pakoltak ki az otthonukból. Ez a család 5 millió forint hitelt vett fel, és ráadásul, mondhatni azt, hogy egy bűntény áldozata is lett, mert a zálogjogot eladta a Raiffeisen Banknak az a bank, amelyiktől felvette a hitelt, és így, ahogyan korábban Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is mondta, egy 5 millió forintos hitelből több mint 30 millió forintos tartozás keletkezett - a hatszorosa! Ezek az emberek, ha életük végéig nagyon keményen dolgoznak, akkor sem tudják visszafizetni ezt a tartozást. Tehát gyakorlatilag az a törvény, amellyel, önök azt állítják, hogy a devizahitelesek problémáját megoldották, semmi más, mint hogy adósrabszolgaságba taszította az embereket. Ezen a helyzeten változatni kell.

 

Az LMP-nek ez a benyújtott javaslata arra irányul, hogy ne csak a téli időszakra vonatkozóan függesszük fel a kilakoltatásokat, hanem hogy mindaddig állítsák le a kilakoltatásokat, amíg nem születik meg egy olyan új devizahiteles törvény, amelyik figyelembe veszi azoknak a döntéshozatali eljárásoknak az eredményét, amelyek az Európai Unió Bíróságán születnek meg.

 

Amikor a javaslatunkat benyújtottuk, az akkori helyzet alapján azt mondtuk, hogy ennek a törvénynek azután kell megszületnie, amikor a magyar ügyben folyó 19 előzetes döntéshozatali eljárásban döntés születik, azonban ezt most kiegészítenénk azzal, hogy szükségesnek látjuk figyelembe venni azokat a szempontokat, amelyek a román ügyben - ez a C186/16. - folyó előzetes döntéshozatali eljárást lezáró döntésben megjelentek. Ebben az európai bírósági határozatban egyrészt a tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában adnak iránymutatást, másrészt viszont kimondja, hogy a tagállami bíróságoknak vizsgálniuk kell, nem állt-e fenn jelentős egyenlőtlenség a szerződő felek között, mármint a bankok és a hitelfelvevők között a várható hatások megítélése tárgyában.

 

A magyar ügy, a C51/17. számú, az árfolyamkockázat viselésének tehermegosztásáról szól, tehát a törvénynek, illetve majd a Kúriának erre is reagálnia kell.

 

Tehát mindenképpen a moratórium meghosszabbítását javasoljuk addig az ideig, amíg nem születik meg egy új devizahiteles törvény, amely az európai bíróság várható döntését figyelembe veszi.

 

 

A teljes jegyzőkönyv:

http://www.parlament.hu/documents/static/biz40/bizjkv40/IUB/1710021.pdf

 

 

Részletek a vitákból:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/az-igazsagugyi-bizottsagban-4-devizahiteles-javaslat-vitaja.html