Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Törvényjavaslat a végrehajtások felfüggesztésére

2017.08.01

t16758-kep-01.png

 

Részletek:

 

t16758-kep-02.png

 

Általános indokolás

 

Magyarország az elmúlt években több intézkedést tett mind a deviza, mind pedig a forint kölcsönnel rendelkező adósok helyzetének javítása érdekében és Magyarország számára kiemelten fontos a jogbiztonság.

 

 

Annak érdekében, hogy a legkiszolgáltatottabb tartozással rendelkezők helyzete minden kétséget kizáróan, a magyar és a közösségi jog alapján dőljenek el, elengedhetetlenül fontos, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt folyó előzetes döntéshozatali eljárásokban (EDE) döntések legyenek.

 

Az előzetes döntéshozatali eljárásokban (EDE) a bírók olyan kérdéseket fogalmazhatnak meg az Európai Unió Bírósága (EUB) felé, mely az ítélkezésben való döntésüket segíti elő úgy, hogy az jogállami és európai közösségi normáknak is megfelel majd.

 

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a végrehajtási eljárások tovább folytatódjanak és kilakoltatások és árverések történjenek úgy, hogy ezek a visszafordíthatatlan folyamatok annak tudatában történnek, hogy az ezekkel kapcsolatos jogkérdésekben az Európai Unió Bírósága (EUB) még nem hozott döntést, de már tudomásunk van ezekről.

 

A törvényjavaslat célja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglalt végrehajtási eljárások felfüggesztése az Európai Unió Bírósága (EUB) döntéseinek meghozatalig.

 

 Azok az ügyek, melyeket az Európai Bíróság befogadott, C-vel kezdődő ügyszámot kapnak.

 

Az általunk ismert eljárások:

 

EDE I. C-483/16 (Sziber ügy, elszámolásra vonatkozik) 2016.08.29

EDE II. C-38/17 (1/2016 PJE miatt) 2016.12.14.

EDE III. C-118/17 (DH törvények, PJE-k és Kúriai eljárások miatt) 2017.01.09.

EDE IV. C-51/17 (árfolyamkockázat miatt) 2017.01.17.

EDE V. C-126/17 (Czakó ügy) (Hpt.213.§ (1) a.) miatt)

EDE VI. C-232/17 (Hpt. helyetti tisztességtelenség)

EDE VII. C-259/17 (árfolyamkockázat, tisztességtelenség, jogkövetkezmények)

EDE nyilvános javaslat 1.: PITEE-Jogegysegi Döntesek ellen (angol is) 2016.11.28. (Az EDE III. egyezik)

EDE nyilvános javaslat 2.: dr. Bárdos Gergely ügyvéd (angol is) 2017.01.27.

EDE nyilvános javaslat 3.: dr. Bárdos Gergely ügyvéd 2017.03.02.

 

Fenti ügyek ítéletei a Lisszaboni nyilatkozat rendelkezései alapján az uniós jog elsőbbségét biztosítják.

 

Fentiek szerint, annak érdekében, hogy a végrehajtások tovább folytatása miatt ne legyen több visszafordíthatatlan árverés és kilakoltatás, mindenképpen szükséges ezen eljárások felfüggesztése minimálisan azon esetekben, ahol a végrehajtási eljárásban olyan követelés található ami a 2014. évi XXXVIII. XL. és LXXVII. törvények hatálya alá tartozott. Lényeges kiemelni ehhez kapcsolódóan, hogy itt nem csak a deviza, hanem a forinthiteles adósokról is szó van.

 

Természetesen a végrehajtási eljárás felfüggesztése nem jelenti azt, hogy ezen időszak alatt a követelés jogosultja és az adós megállapodást kössenek a fennálló tartozás kiegyenlítéséről.

 

A végrehajtói munkadíjak 100%-ban történő megelőlegezése teljes mértékben elfogadhatatlan, illetőleg a végrehajtó lényegesen jogszabálysértő eljárásának szankcionálásának mértékét és megfizetésének határidejét is módosításra javasoljuk.

 

Bármely előleg megfizetése, már a szó értelméből következően sem lehet a teljes összeg 100%- a, hiszen előlegről beszélünk, így a végrehajtói munkadíj és költségátalány sem lehet ez alól kivétel.

 

A végrehajtó lényeges jogszabálysértő eljárásához fűződő szankció pedig csak akkor éri el a kívánt hatást, amennyiben annak mértéke jelentős és a további hasonló cselekmény elkövetésétől visszatartó erővel bír.

 

A Magyar Nemzeti Bank 2016. év végi adatai szerint a lakossági bruttó hitelállomány összege 5.353,4 milliárd forint, ebből lakáscélú kölcsön 2.921,8 milliárd forint, késedelembe esett mintegy 1.250 milliárd forintot érő kölcsönszerződés, mely nagyjából a teljes lakossági hitelállomány közel egynegyede (23,43%-a). A kényszerértékesített ingatlanok száma 2015-ben 9.469 db-ra tehető, ebből a Nemzeti Eszközkezelőhöz került 6.881 db ingatlan. 2016-ban már 10.020 db lakáscélú ingatlan vált kényszerértékesítés tárgyává, ebből 6.184 db került a NET Zrt.-hez, a többi végrehajtásra vár, melynek végső fázisa a kilakoltatás. 2017-ben 2.342 db lakás áll kényszerértékesítés alatt, ebből 1.281 db került NET Zrt.-hez. A Bírósági Végrehajtási Kar adatai szerint jelenleg mintegy 17.000 db lakás áll végrehajtás alatt, azaz végső soron vár kilakoltatásra.

 

 

A teljes iromány:

 

http://www.parlament.hu/irom40/16758/16758.pdf

 

Párbeszéd szerint felháborító, hogy a deviza adósok tragédiáján akarnak néhányan nagyot szakítani, ezért a párt törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlament elé a devizahitelesek megmentésére. Csökkennének a végrehajtói munkadíjak és egy évre minden kilakoltatást fel kellene függeszteni.

 

Az előző évekhez képest jóval több deviza adósra vár idén a kilakoltatás. A Bírói Végrehajtási Kar mintegy 17 ezer otthonból tenné ki a lakókat nem fizetett, lejárt, devizaalapú, lakáscélú hitelük miatt. Jelenleg is 20 ezer devizahiteles per van a bíróságok előtt és még 150 ezer jelzáloghiteles ügye kerülhet hamarosan a végrehajtók és a bírák elé.

Párbeszéd szerint éppen itt az ideje, hogy a kormány tegyen valamit a több tízezer bajba került magyar családért és mentse meg, kárpótolja a devizahiteleseket! A párt ezért egy törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlament elé, amelyben határozatlan időre, de legkésőbb 2018. augusztus 1-ig felfüggesztené a kölcsöntartozás miatti kilakoltatásokat. A javaslat szerint a végrehajtói munkadíjak 100 százalékos mértéke is 30 százalékra csökkenne és súlyos bírsággal számolhatna, aki törvénytelenül hajt végre kilakoltatásokat.

 

https://parbeszedmagyarorszagert.hu/hu/hir/kilakoltatasi-tilalmat-es-valodi-megoldast-devizahiteleseknek