Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Törvényjavaslatok a bírói önigazgatás erősítése érdekében

2018.09.27

a-biroi-onigazgatas-erdekeben---kep.png

 

Szemezgetés két törvényjavaslatból:

 

 

 

2018. évi ..... törvény

A demokrácia helyreállítása, a tiszta politikai közélet megteremtése

és a bírói önigazgatás erősítése érdekében

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény,

valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló

2011. évi CLXII. törvény módosításáról

 

T/1501

 

 

Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 77. § (2) bekezdés második mondatának alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság alkotmányos alapértékéből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az OBH elnöke azokat a személyzeti jellegű intézkedéseket tartalmazó határozatait, amelyekkel szemben jogorvoslatnak van helye, köteles okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolni.

 

 

A jogállamiság elvének a leginkább az a megoldás felel meg, ha a törvény előírja, hogy az indokolásnak tartalmaznia kell a döntéshez vezető tényeket és szempontokat is.

 

 

A jogállamiság elvének leginkább az a megoldás felel meg, ha a bírói álláshelyre kiírt pályázatnak az OBH elnöke és a Kúria elnöke általi eredménytelenné nyilvánítása mint jogintézmény   megszűnik,   mivel   nem   függhet   az   OBH   elnöke   vagy   a   Kúria   elnök   e mérlegelésétől, hogy az egyébként érvényes pályázatok eredménytelenségét pusztán az okozza, hogy nekik a pályázók egyike sem szimpatikus.

 

(részletek a törvényjavaslat részletes indoklásából)

 

http://www.parlament.hu/irom41/01501/01501.pdf

 

 

 

 

 

 

2018. évi ..... törvény

A demokrácia helyreállítása, a tiszta politikai közélet megteremtése

és a bírói önigazgatás erősítése érdekében

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény,

valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló

2011. évi CLXII. törvénymódosításáról

 

T/1512

 

 

az Európa Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) 2015. márciusi plenáris ülésén elfogadott, a korrupció megelőzését a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek körében értékelő IV. körös magyar jelentése lényegében a Velencei Bizottság megállapításaival és következtetéseivel azonos területeken tett ajánlásokat a bírósági szabályozásra vonatkozóan.

 

A GRECO azt ajánlja, hogy

felül kell vizsgálni az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogosultságát, mely alapján beavatkozhat a bírói pozíciókra pályázó jelöltek kinevezési és előléptetési eljárásaiba, s helyette olyan eljárást alakítsanak ki, amelyben az Országos Bírói Tanács erősebb szerepet kap;

 

felül kell vizsgálni a határozatlan időtartamra alkalmazott bírók értékelésének rendszerét a célból, hogy minden bíró számára egyenlő bánásmódot biztosítsanak, és ezeket az értékeléseket válasszák el az olyan következményektől, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a bírói függetlenségre és integritásra – például a fegyelmi eljárásra, az elbocsátásra és a fizetés módosítására;

 

az Országos Bírósági Hivatal elnökének a bíróknak az egyetértésük nélkül más szolgálati helyre történő rendelésére vonatkozó jogosultságát időben korlátozzák, valamint erre csak ideiglenes jelleggel, pontosan meghatározott konkrét okokból legyen lehetőség;

 

a Bírói Etikai Kódex további mérlegelés és felülvizsgálat tárgya legyen, melynek célja iránymutatást adni az összeférhetetlenség és az integritáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekben, mint az ajándékok, visszahívás, külső kapcsolatok stb.;

 

a   bírák   mentelmi   jogát   az   igazságszolgáltatásban   való   részvételükhöz   kapcsolódó cselekményeikre korlátozzák (”funkcionális mentesség”);

 

a bírók számára etikai képzést kellene bevezetni (az ülnököket is beleértve) a Bírói Etikai Kódex bevezetését követő lépésként.

 

 

A GRECO-ajánlásokra a Kormánynak 2016. szeptember 30-áig kellett volna benyújtania az azokban megfogalmazott problémákra adott válaszát, ám ez nem történt meg. Mindez abból is nyilvánvaló, hogy a fenti határidő letelte után sincs az Országgyűlés előtt olyan törvényjavaslat, amely a GRECO-ajánlásokban jelzett problémákat orvosolná.

 

 

Teljesen egyértelmű, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke visszaél a jogköreivel, a személyzeti politika szempontja a politikai lojalitás, a hatalmát a tisztségéhez méltatlan módon gyakorló igazgatási vezetőhöz fűződő személyes jó kapcsolat. A tényfeltáró újságírás legutóbbi eredményeként   született   publikációból   [http://hvg.hu/itthon/20170317_hando_tunde_obh] idézzük Handó Tünde egyes bírósági vezetők pályázatát elutasító véleményét, miszerint nem lehet bírósági vezető, aki „a stratégiai célokkal nem azonosult”. Mármint Handó Tündéjével.

 

(részletek a törvényjavaslat általános indoklásából)

 

http://www.parlament.hu/irom41/01512/01512.pdf