Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Trócsányi mellébeszél és csúsztat!

2015.02.08

Fodor Gábor képviselő úr részére

Magyar Országgyűlés

Budapest

Tisztelt Képviselő úr!

 

Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI. törvény 42 . § (9) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő „Miért állnak a devizahiteles perek” című, K/2811. számú kérdésére az alábbi tájékoztatást adom.

 

A Kúria a 2/2014. Polgári jogegységi határozatban iránymutató döntést hozott a fogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek (árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége) tisztességtelenségéről. Annak érdekében, hogy a Kúria döntésében kifejtett elvek ne csak a folyamatban lévő perekben, hanem a nem peresített fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos igények vonatkozásában is közvetlenül érvényre jussanak, az Országgyűlés elfogadta a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: jogegységi törvény), amely jogszabályi szintre emelte a Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket. A jogegységi törvény ezen túlmenően a pénzügyi intézmények kötelezettségévé teszi a felállított vélelem alapján a tisztességtelennek minősülő szerződéses kikötések tisztességességének bizonyítását peres eljárás keretében, azaz a pénzügyi intézmények a Magyar Állammal szemben indított perükben bizonyíthatják, hogy szerződéses kikötéseik tisztességesek voltak. Mindez azt a célt szolgálja, hogy ne a fogyasztóknak kelljen egyesével pert indítaniuk, vagy ne a folyamatban lévő perükben kelljen bizonyítaniuk a pénzügyi intézménnyel szemben a szerződéses rendelkezések tisztességtelenségét.

 

A devizahitelekkel kapcsolatos problémák rendezésének következő állomása a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) elfogadása volt, mely a jogegységi törvénnyel szervesen összefügg. Az elszámolási törvény azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti új alapokon nyugvó elszámolás — azok után, hogy az egyes szerződések rendelkezéseinek tisztessége, vagy tisztességtelensége az előbb kifejtettek szerint már nem képezi vita tárgyát — a jogszabályban rögzített alapvető elvek mentén megtörténjen.

 

A fogyasztói kölcsönszerződések tárgyában korábban megindított perek felfüggesztése ezért egyrészt azt a célt szolgálja, hogy a konkrét ügyben hozott ítélet meghozatala előtt eldőljön, hogy a pénzügyi intézmény mely szerződéses feltételei minősülnek tisztességtelennek, és ezt ne egyesével az adott perben a fogyasztónak kelljen bizonyítnia a pénzügyi intézménnyel szemben, hanem a pénzügyi intézménynek a Magyar Állammal szemben indított perben. Másrészt a perek felfüggesztése azt az alapvető célt is szolgálja, hogy a fogyasztó és a pénzügyi intézmény közötti, az elszámolási törvényben új alapokra helyezett elszámolás is megvalósulhasson. Ha mindez a szerződésben részes felek, azaz a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között korrekten, a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével lezajlik, akkor nincs szükség a felfüggesztett per folytatására, vagy nem peresített igény esetén a hosszadalmas per megindítására. Ha pedig a folyamatban lévő perben továbbra is maradna fenn jogvita a felek között, akkor az érintett perben az új, a fogyasztónak kedvezőbb elszámolási szabályok is érvényre juthatnak. Mindez elősegíti az érintett jogviszonyok mielőbbi, megnyugtató rendezését.

 

Felhívnom Képviselő Úr figyelmét arra, hogy jelenleg mintegy 180.000 polgári és gazdasági elsőfokú bírósági ügy indul évente, ugyanakkor még most is 640.000 fogyasztói kölcsönszerződést érint a tárgyalt probléma. Könnyen elképzelhető, hogy ha valamennyi érintett fogyasztó külön-külön indítana pert joga érvényesítése érdekében a bíróságon, annak milyen hatása lenne a bírósági szervezetrendszer leterheltségére, az ügyek elintézési határidejére. A jogalkotó ugyanakkor olyan szabályozást alakított ki, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztók jogait tekintetbe vevő jogszerű elszámolás lehetőleg perindítás nélkül, a körülményekhez képest legrövidebb idő alatt megvalósulhasson, a folyamatban lévő perek pedig okafogyottá váljanak az előírt elszámolási szabályokra tekintettel, megérje azokat a perben érintett feleknek befejeznie.

 

A fentieket a jogalkotó a maga eszközeivel elő is kívánja segíteni. Az elszámolási törvény 40. §-a alapján ha a peres felek legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon egyezséget kötnek, vagy a per megszüntetését közösen kérik, a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit, a bíróság e kérdésekről hivatalból határoz. Akkor is az állam viseli a peres eljárás illetékét, ha a felperes legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon eláll a keresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. E rendelkezések is azt a célt szolgálják tehát, hogy a feleknek megérje a perek lezárása.

 

A felfüggesztett perek tehát a felek számára jogszabályban előírt, új alapokra helyezett elszámolás megvalósulását követően folytatódhatnak, azaz főszabály szerint a felülvizsgált elszámolás bíróság részére történt bejelentését követően. Mindez elsősorban az adósok, de ezzel együtt a bankok és az igazságszolgáltatás érdekét is szolgálja, mert a végleges elszámolás lehetőségét biztosítja, amely a folyamatban lévő perek befejezését, a felek közötti jogviták végleges rendezését segíti elő, megelőzve a további pereskedés szükségességét.

 

Budapest, 2015. február 5.

Tisztelettel :

Dr. Trócsányi László

http://www.parlament.hu/irom40/02811/02811-0001.pdf

 

trocsanyi-igazsagugyi-miniszterium---kep.png

 

Nézzük a kérdést, válaszolt-e valójában az Igazságügyi (!) miniszter úr?

 

 

Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42§(8) bekezdése alapján írásbeli kérdést kívánok intézni az Igazságügyi Minisztériumot vezető miniszterhez, mintatárgyban illetékes minisztérium vezetőjéhez:

 

Miért állnak а devizahiteles perek?

 

címmel.

 

 

Tisztelt Miniszter Úr !

 

Az állam és а hitelintézetek között rekordidő alatt, 2014 végére jogerősen lezárultak azok а perek, melyeket а hitelintézetek indítottak annak érdekében, hogy jogszerű szerződéskötési gyakorlatukat bizonyítsák. Ugyanakkor azok а perek, melyeket az adósok índítottak pénzintézeteikkel szemben állnak, mivel а 2014. évi XL. törvény azok felfüggesztését 2015. december 31-ig elrendelte.

 

  1. Mi indokolja а devizahiteles perek felfüggesztését 2015. december 31-ig, különös tekintettel az autóhiteles perekre, ahol nincs forintosítás, amit meg kellene várni?

 

  1. Kinek az érdekét szolgálja а perek, különös tekintettel az autóhiteles perek közel másfél éves felfüggesztése? A bankokét? Az adósokét? А bíróságokét? Az államét?

 

  1. Miért avatkozik bele а kormány а perek felfüggesztésével а független bíróságok munkájába, polgári peres eljárásokba? Mi ért nem hagyták meg а mérlegelés és az esetleges felfüggesztés jogát а bírónak, aki ismeri az adott ügyet?

 

  1. Ki vállalja а felelősséget, illetve az esetleges kártérítést azért, mert а törvény által elrendelt felfüggesztés ideje alatt а per tárgyát képez ő autók, ingóságok jelentős értékcsökkenést szenvednek?

 

 

Várom megtisztelő válaszát!

 

Budapest, 2015 . január 20.

 

Fodor Gábor

Magyar Liberális Párt

 

 

http://www.parlament.hu/irom40/02811/02811.pdf