Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Trócsányi válasz - írásbeli parlamenti kérdésre

2017.04.25

Tisztelt Képviselő Asszony! 

 

 

Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI. törvény 42. § (9) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő „Milyen álláspontot képviselt a kormány a C-312/14. sz. devizahiteles perben?” című, K114539 . számú írásbeli kérdésére az alábbi tájékoztatást adom. 

 

trocsanyi---kep-01.png

 

A Bíróság Alapokmánya értelmében a tagállami bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásokban a tagállami bíróság előtti per felei mellett a tagállamok is jogosultak részt venni és kifejteni álláspontjukat . E joggal élve a Magyar Kormány kevés kivételtől eltekintve valamennyi magyar bíróság által kezdeményezett és számos más tagállam bírósága által kezdeményezett eljárásban kifejti álláspontját. E gyakorlatnak megfelelően és az ügy, valamint az abban felvetett jogi probléma jelentőségére figyelemmel a Magyar Kormány a szóban forgó előzetes döntéshozatali eljárásban is nyújtott be írásbeli észrevételeket. 

 

 

Tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy az írásbeli kérdéssel érintett ügyben a Ráckeve i Járásbíróság azt kérdezte a Bíróságtól, hogy a deviza alapú kölcsön nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szól ó 2004/39/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) befektetővédelmi rendelkezései. Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak. E rendelkezések alapján továbbá, amennyiben a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell. A Ráckevei Járásbíróság további kérdései arra vonatkoztak, hogy amennyiben az ilyen szerződések az Irányelv hatálya alá tartoznak, a hitelezőnek milyen kötelezettségei adódnak az Irányelv alapján és milyen következményekkel jár e kötelezettségek teljesítésének elmulasztása. 

 

 

A Bíróság 2015 . december 3-i ítéletében azt állapította meg, hogy az Irányelv 4 . cikke (1 ) bekezdésének 2. pontját akként kell értelmezni, hogy – a kérdést előterjesztő bíróság által végzendő vizsgálattól függően – nem tekinthetők e rendelkezés értelmében befektetési szolgáltatásnak vagy tevékenységnek az egy hitelintézet által az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló, devizaalapú kölcsönszerződés rendelkezései értelmében végrehajtott egyes olyan árfolyamműveletek, amelyek során a kölcsön összegét a deviza folyósítás időpontjában alkalmazandó vételi árfolyama alapján rögzítik, és a törlesztőrészletek összegét e devizának az egyes törlesztőrészletek számítása időpontjában alkalmazandó eladási árfolyama alapján határozzák meg.

 

A Magyar Kormány az eljárás folyamán benyújtott írásbeli észrevételeiben – hasonlóan a szintén észrevétellel élő Egyesült Királysághoz,  Németországhoz, Lengyelországhoz és az Európai Bizottsághoz – úgy foglalt állást, hogy a deviza alapú kölcsön nyújtása egyértelműen nem minősül befektetési szolgáltatásnak, így azokra nem kell alkalmazni az Irányelv befektetővédelmi rendelkezéseit

 

 

A Magyar Kormány írásbeli észrevételeiben először is kifejtette, hogy az előzetes döntéshozatali kérelem olyan, a tényállást és az indokolást érintő hiányosságokban szenved, amelyek nem teszik lehetővé a Bíróságnak, hogy hasznos választ adhasson a feltett kérdésekre, következésképpen, mint elfogadhatatlant el kell utasítania. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Lengyelország . Niilo Jááskinen főtanácsnok 2015 . szeptember 17-én ismertetett indítványában pedig ugyancsak erre a következtetésre jutott, amikor azt javasolta , hogy a Bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlannak az előzetes döntéshozatali kérelmet. Másodlagosan a főtanácsnok arra is kitért, hogy álláspontja szerint sem tartoznak a deviza kölcsönszerződések az Irányelv hatálya alá. 

 

 

Az ügy érdemét érintően, arra az esetre, ha a Bíróság elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet, a Magyar Kormány úgy foglalt állást, hogy az eljáró nemzeti bíróság joga és kötelesség e vizsgálni a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok figyelembevételével azt, hogy a konkrét ügyben a pénzügyi intézmény ténylegesen milyen szolgáltatást nyújtott a fogyasztónak . A Kormány képviselője kifejtette, hogy a deviza alapú hitelezés befektetési szolgáltatásnak, illetve a deviza alapú kölcsön deviza-swap ügyletnek minősítése egy ilyen vizsgálat esetén valószínűleg nem állná meg a helyét. Egy ilyen megközelítés ugyanis a kölcsönszerződés teljesítési szakaszába tartozó – tehát a felek jogviszonyában eleve technikai jellegű – ügyleteket tenné meg az ügylet jellegadó szolgáltatásává, mintha a felek szándéka elsődlegesen a deviza- és forintösszegek határidős cseréjére irányult volna és a kölcsönösszeg folyósítása devizában csak az a célt szolgálta volna, hogy a fogyasztónak a deviza-swap ügylet első szakaszához biztosítsa a devizaforrást. Ezzel szemben egy kölcsönszerződés esetében a fogyasztó nyilvánvaló célja az, hogy valamilyen cél elérése (pl . ingatlan- vagy gépjárművásárlás) érdekében pénzösszeghez jusson

 

 

Mivel az előterjesztő bíróság által feltett további kérdések azzal a prekoncepcióva l fogalmazódtak meg, hogy az első kérdésre igenlő választ kell adni, a Magyar Kormány álláspontja azt volt, hogy a további kérdések megválaszolása szükségtelen. Arra az esetre, ha a Bíróság mégis indokoltnak tartaná e kérdések megválaszolását, a Magyar Kormány kifejtette, hogy e kérdések a Bíróság esetjoga alapján egyértelműen megválaszolhatók, vagyis a befektetési szolgáltatások esetén alkalmazni kell az Irányelv befektetővédelmi rendelkezéseit és az előírt tájékoztatás elmaradása esetén a tagállamok bels ő jogának kell a jogkövetkezményeket meghatároznia, figyelemmel az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvére. 

 

 

A fentiek alapján elmondható, hogy az, eljárásban résztvevő több tagállam, illetve a Bíróságot független jogi szakvéleményével segítő főtanácsnok is megfogalmazta az előzetes döntéshozatali kérelem kapcsán, hogy az esetleg elfogadhatatlan. Ennek indoka elsősorban az volt, hogy kétségesnek tűnt, hogy a magyar bíróság kérelme lehetővé teszi-e a Bíróság számára, hogy érdemben megítélje az elé tárt jogkérdést. Mivel az előzetes döntéshozatali eljárás alapját és kiindulópontját a nemzeti bíró kérelme jelenti, kiemelt fontosságú, hogy abban valamennyi olyan információ rendelkezésre álljon, amely szükséges az unió s jogértelmezési kérdés tisztázásához. Ezen az alapon a Bíróság számos előzetes döntéshozatali kérelmet elutasít, ugyanakkor a konkrét ügyben a Bíróság az erre vonatkozó felvetésekkel ellentétben úgy vélte, hogy a kérelem kell ő információt nyújt számára ahhoz, hogy megválaszolhassa a felmerült uniós jogkérdést

 

 

A Bíróság egyértelműen megerősítette azt az eljárásban résztvevő tagállamok — köztük Magyarország — és az Európai Bizottság által is kifejtett jogi álláspontot, mely szerint az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződések főszabály szerint nem tartoznak az Irányelv hatálya alá. 

 

 

Tisztelettel, Dr. Trócsányi László

 

 

 

Szabó Tímea független országgyűlési képviselő (Párbeszéd) írásbeli kérdése:

 

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/ket-irasbeli-kerdes-az-orszaggyulesben.html

 

 

Az, hogy ez az írásbeli kérdés elhangzott, a Hiteles Mozgalom és a Párbeszéd együttműködésének első eredménye.

 

 

 

A második:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/a-parlament-ben/matolcsy-valasz---es-elemzesek.html

 

 

 

A Kossuth téri sátras rendezvényen több aktivistánk is találkozott, beszélgetett Hegyesi Beátával a Párbeszéd elnökségi tagjával.

 

„Szolidaritásunkat fejeztük ki a devizakárosultakat felkaroló szervezetek felé és támogatásunkról biztosítottuk őket, hogy a károsultak ügyeiről jogszerű eljárásokban döntsenek.
A kormány siker kommunikációs szinten kezeli a devizahitelesek problémáját. Elsősorban azoknak a bankoknak az érdekeit helyezi előtérbe, amelyben az állam is tulajdonos, illetve aki az átváltás nagy nyertese az Magyar Nemzet Bank. Több a devizahitelesek érdekében működő szervezet is megkeresett, februári sajtótájékoztatóm után. Csak megerősíteni tudták a médiában elhangzottakat és elmondták, hogy civilként sem a bankok, sem más pénzügyi és kormányzati szervek nem kezelik őket partnerként. Kérdéseikre kitérő, nem kielégítő válaszokat adnak. Az általános panasz, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület munkája törvényileg nehezített, nem adós barát.
A Párbeszéd a Hiteles Mozgalom megkeresése alapján két írásbeli kérdést adott be az Országgyűlésnek Trócsányi László Igazságügy Miniszternek és Matolcsy György MNB elnöknek címezve.

A konkrét kérdéseken felül, továbbra is várjuk a tájékoztatást tényekkel és számokkal alátámasztva a devizahiteles ügyek jelenlegi állásával kapcsolatban valamint, hogy valójában hány családnak stabilizálódott, rendeződött a helyzete, hány család otthona menekült meg?

A Párbeszéd szerint nem kirakat intézkedésekre van szükség, hanem valós segítségnyújtásra és átgondolt lakhatási, otthonteremtési politikára.

 

bea-01.jpg

 

 

bea-02.jpg

 

Már 6 éve, hogy elkezdtük keresni a kapcsolatot a parlamenti pártokkal, parlamenti képviselőkkel:

 

 

 

Pár évig a Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságában mondhattuk el a véleményünket, véleményezhettünk törvényjavaslatokat. A Bizottság tagjait meghívtuk egy kötetlen beszélgetésre:

 

 

 

 

Egy ideig voltak a Képviselői Irodaházban egyeztetések...

 

 

Aztán megszűnt a Fogyasztóvédelmi Bizottság, megszüntek az egyeztetések - így teljesen kiszorultunk a törvényalkotási munkából. Az életünkre, a jövőnkre ható törvényeket társadalmi vita nélkül hozták meg a parlamentben. A videó hozzászólás természetesen pótcselekvés, semmi értelme – csupán egy jelzés…

 

 

 

 

Örülünk tehát annak, hogy végre együtt tudunk működni egy parlamenti párttal, a Párbeszéddel.

 

 

Természetesen annak örülnénk a legjobban, ha minden parlamenti képviselő, minden parlamentbe készülő párt foglalkozna azokkal a problémákkal, melyekkel mi devizaadósok nap mint nap találkozunk. 

 

Egy év múlva választások. A devizaadósok 10-14 éves története , a jogállamiság, az állampolgári alapjogok, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, a pénzügyi fogyasztóvédelem helyzete - mind mind olyan kérdés, melyeknek ott a helye a közbeszédben, a pártok közti vitákban, a kortesrendezvényeken.