Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


videó hozzászólás - Tisztelt Törvényalkotási bizottság!

2014.09.21

 Tisztelt Elnök úr!

     Tisztelt képviselő hölgyek!

           Tisztelt képviselő urak!

 

Szabó József vagyok a Hiteles Mozgalom vezetője.

Három éve veszek már részt parlamenti bizottságok munkájában, devizahiteles ügyekben, civil szakértőként.

 

A Törvényalkotási bizottság nem tette lehetővé, hogy részt vegyek a szeptember 22.-i bizottsági ülésen.  

Nem csak én, más civil érdekvédők sem kaptak erre lehetőséget.

A bizottság javasolta, hogy az interneten keresztül nézzük a bizottsági vita közvetítését..

 

Most egy hasonló megoldást javaslok.

 

Ezzel a videó hozzászólással teszem lehetővé a bizottság tagjainak, hogy megismerjék álláspontunkat.

 

Hogyan látjuk a tárgyalás alatt lévő elszámolás szabályait?

Mi a véleményünk azokról a lényeges pontokról, melyeket az egyéb rendelkezések mögött rejtettek?

 

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=7_v44ak0e_0&list=UU4vFzPMT2sMuWsEEcVpwXBA

 

Szükséges megállapítanunk, hogy a  törvény előkészítésébe nem vonták be bennünket.  Nem volt társadalmi egyeztetés.

 

Több alkalommal is jeleztük, hogy készen állunk az egyeztetésre, de mindig elutasítást kaptunk.

 

Mi is és a többi civil érdekvédő is.

 

A kormány kizárólag csak a másik féllel, a bankszövetséggel, a tisztességtelen bankok lobby szervezetével tárgyalt.

 

A bizottsághoz írt levelünkben mi öt-öt percnyi hozzászólást kértünk, azonban azt sem tették lehetővé, hogy részt vegyünk a bizottság ülésén.

 

 

Ennyi bevezető után jöjjenek  főbb észrevételeink:

 

Semmis az a kölcsönszerződés, mely nem tartalmazza a kölcsön tárgyát.

 

A bankok, a pénzintézetek  által nyújtott pénzkölcsönt  a törvény bankkölcsönnek nevezi. Bankkölcsön tárgya szerint kétféle lehet, forint kölcsön illetve deviza kölcsön.

 

A kölcsön tárgya semmiképpen sem lehet kérdéses egy kölcsönszerződésben. Amennyiben valamiért mégis kétség merülne fel ezzel kapcsolatban, akkor a kölcsönszerződés teljes egészében semmis, mivel nem tartalmazza a szerződés tárgyát.

 

A törvényjavaslat az eddigi, éveken keresztül használt devizahitel és deviza alapú hitel kifejezéseken túl, váratlanul bevezet két új kategóriát, az egyéb devizahitelt és a deviza-deviza hitelt.

 

Miért nem a törvény szerinti kifejezéseket használják?

 

Miért nem azt nézik, hogy mi a kölcsön tárgya?

 

Miért úgy vezetnek be új fogalmakat, hogy azok pontos jelentését nem határozzák meg?

 

Önök alkotják a törvényeket, mondják meg végre, hányféle devizahitel létezik?

 

Ki fogja megállapítani a több százezer kölcsönszerződésről, egyesével, hogy a fenti kategóriák melyikébe tartozik?

 

A törvényjavaslat a kölcsönszerződés teljesítéseivel kapcsolatban hol az átváltás, hol az átszámolás szavakat használja.

 

Önök úgy döntöttek nemrég, hogy átszámolás esetén az árfolyamrés tisztességtelen.

 

Mi az álláspontjuk, átváltás esetén is tisztességtelen az árfolyamrés?

 

Az árfolyamrés költség.  Ez tény, matematikai tény. Jogi érvelés nem írhatja felül a matematika szabályait.

 

A kölcsönszerződésnek minden költséget tartalmaznia kell. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz minden költséget, akkor a szerződés semmis!

 

Akár tisztességes, akár tisztességtelen az árfolyamrés, a szerződések semmisek, mert a bankok egy jelentős költséget nem ismertettek az adósokkal, kihagyták a szerződésből, hogy a kölcsön kedvezőbbnek tűnjön.

 

Miért veszik ki önkényesen, akaratunk ellenére, a semmiséget okozó pontokat a szerződésekből?

 

A törvény arról rendelkezik, hogy az adósnak azt az összeget kell visszafizetni, amit a bank a rendelkezésére bocsát.

 

Ez az összeg nem lehet értelemszerűen más, mint a kölcsön tárgya.

 

Önök szerint egy bank követelhet más összeget az adóstól, mint amit a rendelkezésére bocsátott?

 

A bank követelhet forint helyett svájci frankot?

 

Miért nem foglalkoznak ezekkel a lényeges kérdésekkel?

 

A bankok akkor adták el a legtöbb devizakölcsönt, amikor tudták, hogy a forint erős pozícióban van, a forint felértékelődött helyzetben van.

 

Egy pénzintézet nagyon pontosan tudja, hogyha egy ország pénzneme a főbb devizákhoz képest felülértékelt, akkor várható egy korrekció.

 

A bankok elhallgatták ügyfeleik elől, hogy a forint gyengülése várható és elhallgatták azt is, hogy a forint gyengülés milyen mértékben  növeli majd a havi törlesztő részleteket.

 

A törvény szerint egy szerződésnek minden lényeges körülményt tartalmaznia kell.

 

Önök szerint, a várható forintgyengülés, lényeges körülmény?

 

Miért nem foglalkoznak ezzel az ismert problémával még mindig?

 

Már közel 3 éve hoztak arról törvényt, hogy a nem fix kamatozású jelzálogkölcsönök esetén, kizárólag a referencia-kamatlábhoz kötött kamat a tisztességes.

 

CHF bankkölcsön esetén CHF Libor, EUR bankkölcsön esetén EUR LIBOR.

 

Most a törvényjavaslat a szerződésbe írt kamatot rögzíti a futamidő teljes idejére.

 

Ezzel nem teszik lehetővé a kamat csökkentését, a tényleges bekövetkezett CHF LIBOR csökkenésnek megfelelően.

 

A változó kamatozású kölcsönöket miért alakítják ezzel a törvénnyel fix kamatozású kölcsönökké?

 

Miért fosztják meg a fogyasztókat a kamatcsökkenés jelentős előnyétől?

 

Bankkölcsön megkötésekor a kölcsön felvevője, az adós arra vállal kötelezettséget, hogy a kapott kölcsönt visszafizeti és a kölcsön használatának díját megfizeti.

 

Mikor a bank a kölcsön összegét átutalja, akkor az adósnak adóssága keletkezik.

 

Általában a kölcsön visszafizetése havi részletekben történik. A havi törlesztés egy része költség, ez a bankkölcsön díja.  A hiteldíj. Amit a THM mutat.

 

A havi törlesztés másik része csökkenti az adósságot.

 

A törvényjavaslat több helyen a tartozás szót használja. Ez téves és félrevezető megfogalmazás.

 

Törvény határozza meg, hogy mit kell érteni tartozás szó alatt.

 

Tartozás akkor keletkezik, ha valaki nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. Például, ha nem fizeti be a sárga csekken, időben a villanyszámláját.

 

Próbálják ki az a következőt Tisztelt képviselő hölgyek és urak!

 

A következő hónapban 1 napos késéssel fizessék be a villanyszámlájukat. 

Meglátják, tartozásuk lesz. Tartozni fognak az elektromos műveknek 1 napig a havi számla összegével.

 

A törvény szerint a tartozás után késedelmi kamatot kell fizetni. Az 1 napos tartozás miatt az elektromos művek  fel fog számolni Önöknek nagyjából 2-3 Ft késedelmi kamatot.

 

 

Az adósnak nem keletkezik tartozása sem a kölcsönszerződés megkötésekor, sem amikor a bank átutalja a kölcsön összegét.

 

Amennyiben az adós pontosan fizet minden hónapban, soha nem lesz tartozása, mint hogy Önöknek sem, ha pontosan fizetik ki a villanyszámlát.

 

A Javaslatban szerepel a lejárt tartozás kifejezés.

 

Ennek nincs semmi értelme. A tartozás szó önmagában jelenti azt, hogy az adós nem tett eleget határidőre  a fizetési kötelezettségének.

Lejárt a fizetési határidő és még sem fizetett.

 

Mit értenek Önök lejárt tartozás alatt?

 

Miért nem tesznek lépéséket azért, hogy jogilag pontos szövegezésű törvényt hozzanak?

 

A deviza kölcsönszerződések egy részénél az árfolyamrés valóban tisztességtelen.

 

A költség és kamatemelés valóban tisztességtelen, mert nem volt pontosan leírva ennek lehetősége, sem a szerződésekben, sem az általános szerződési feltételekben.

 

Az adósok valóban többet fizettek a jogosnál a bankoknak.  A bankoknak valóban vissza kell fizetniük a túlfizetést.  

 

Ezekkel a megállapításokkal egyetértünk.

 

Az adósoknak a túlfizetéssel szemben azonban nem az adóssága áll, hanem az éppen fizetendő havi törlesztése.

 

A bank ugyanis nem követelheti a meglévő adósság visszafizetését, míg élő a kölcsönszerződés.

 

Javasoljuk a törvény ezen részének pontosítását és a bankok jogalapnélküli gazdagodásának újragondolását.

 

A törvényjavaslat úgy véli, hogy az adósnak az a kedvező, ha a hónapról hónapra jelentkező túlfizetést a bank előtörlesztésként levonja. Így csökken ugyan hónapról hónapra a fennálló adósság, csökkeni fog majd valamennyire a havi törlesztés azonban készpénzt a becsapott adós nem kap.

 

Nem kap készpénzt, bármekkora anyagi gondokkal is küzd, a tisztességtelen bankok miatt.

 

Mi alapján döntötték el, hogy az adósnak ez a legjobb megoldás?

 

A bankok elképesztően magas késedelmi kamatokat terhelnek az adósokra, akkor ha fizetési késedelembe esnek, akkor ha tartozásuk keletkezik.

 

A törvényjavaslat jegybanki alapkamattal történő elszámolást ír elő. Ez teljesen aránytalan!

 

Ha az adós késik a törlesztő részlet fizetésével, akkor magas kamatlábbal kiszámolt, nagy kamatösszeget fizet.

 

Ha egy bank saját tisztességtelensége miatt tartozik az adósnak, akkor viszont az adós alacsony kamatlábbal kiszámolt, kicsi kamatösszeget kap.

 

Ez a tisztességtelen, ez nem felel meg a szimmetria elvének.A tisztességtelen bankoknak kedvez és károsult fogyasztóknak hátrányos.

 

Miért ezt a megoldást tervezik?

 

Pert indítani elég költséges dolog.

 

Főleg annak, aki már anyagilag teljesen a nullán van. Akinek már tartozásai vannak, akinek már gyűlnek a sárga csekkek a fiókban.

 

Önök nemrég törvény alkotásával, több mint 12.000 per tárgyalását függesztették fel.

 

Most ezzel az elszámolási törvénnyel, azt szeretnék elérni, hogy az adósok szüntessék meg önként az általuk indított pereket.

 

Miért akadályozzák, hogy a bíróságokon keressük az Igazságot?

 

Miért fosztanak meg bennünket alkotmányos jogainktól?

 

Miért nem adtak anyagi támogatást a bíróságoknak, hogy gyorsabban haladjanak a perek?

 

Miért nem módosították a jogszabályokat, hogy könnyebben perelhessük a tisztességtelen bankokat?

 

Miért nem képezték a bírókat, hogy szakszerűbb, megalapozottabb döntéseket szülessenek?

 

A törvényjavaslat szerint, per megszüntetése esetén az állam átvállalja a perilleték megfizetését.

 

A perilleték 10 millió forint összegű kölcsönszerződés esetén 600.000 Ft.

 

Normál peres eljárás esetén, az fizeti a perilletéket a bíróságnak, aki elveszti a pert.

 

A pereket a bankok elvesztették!

 

Miért mentesíti az állam mégis a tisztességtelen bankokat  a perilleték megfizetése alól?

 

A pereskedés másik nagy költsége az ügyvédi díj.

 

Normál esetben a vesztes fél fizeti a másik fél, a pernyertes ügyvédi költségeit.

 

A törvény javaslat úgy rendelkezik, hogy mindkét fél állja a saját ügyvédjének költségét.

 

A pert a bankok vesztették el!

 

Miért mentesíti a javaslat a bankokat a pernyertes adós ügyvédi költségének megfizetése alól?

 

Ha tekintünk két adós családot, akik egyformán pontosan fizették a törlesztő részletüket. Akik ugyanattól a banktól egy időben ugyanakkora összegű kölcsönt vettek fel, akkor mindkét család azonos összegű visszatérítést fog kapni.

 

Az egyik család azonban beperelte még évekkel ezelőtt  a bankját.

 

A törvénytervezet szerint ő fizeti a saját ügyvédjének több százezer forintos költségét!

 

Miért büntetik azokat a bátor magyar állampolgárokat, akik szembe mertek szállni a nemzetközi pénzügyi világgal,akik  bíztak a független magyar bíróság szakértelmében, elfogulatlanságában  és gyorsaságában?

 

 

Az ismertetett probléma felsorolás nem teljes. Nagyon sok kérdés van még.

 

Öt perc hozzászólást kértem, ezt már rég túlléptem, nincs lehetőségem a felsorolást folytatni.

 

Kíváncsiak Önök a kérdésekre és a válaszokra?

 

Igazságos megoldást szeretnének hozni?

 

Javaslom a probléma nagysága, társadalmi hatása miatt, külön parlamenti bizottság létrehozását, civilek érdekvédők bevonásával, a problémák feltárása és a megoldás kidolgozása érdekében.

 

Köszönöm figyelmüket.

 

Kérem, hogy hozzászólásomat csatolják a bizottság ülés jegyzőkönyvéhez.

 

 

 

- előzmény-

 

 

 

levelunk-2014.09.16..png

 

valasz-2014.09.17.png

 

 

levelunk-2014.09.17..png

 

- erre már nem jött a bizottságtól válasz -