Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A bankok, a végrehajtás és az elévülés

2018.08.18

elevules-es-vegrehajtas---kep.png

 

Csécsei Ica ajánlott a figyelmembe két írást. Köszi Ica!

 

1.

„Az elévülés az adott jogi igény érvényesítésére nyitva álló, és jogszabályban megállapított határidő elteltét jelenti. Hozzá kell azonban tenni: elévülés esetén az adott jogi igény továbbra is fennáll, de azt már bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Most már nincs egyformán azonos határidő-megjelölés az elévülésre, hanem azt a követelés típusától teszik függővé. Általánosan 5 év, de ettől el is térhetnek. 5 évvel ezelőtt kifogásoltam, hogy a pénzintézetek érdekeit védi kizárólagosan a végrehajtási törvény. Ez, a tömérdek módosítgatás után sincs másként. Ugyanis minden más szolgáltatói követelés 5 éven belül évül el, a banki követelésnél viszont nyitva hagyták az 5 év elévülési időt.”

 

„Azt már említettem, Drágáim, hogy a banki követelések esetében nyitva hagytak 5 egész évet az elévülésre, hogy azok, húsos kamatokkal tovább növelhessék az adósok tartozásait.

A bankok ugyanis nemcsak az 5 éves elévülési idővel tudnak májerkedni a végrehajtási eljárásban, mert a közjegyzőkre vonatkozó törvény kimondja: a közjegyző által, a végrehajtási eljárásról szóló törvény szerinti, 5 éven belül kiállított Fizetési Meghagyás jogerőre emelkedésétől számítottan a végrehajtási jog 10 éves elévülési időt nyer. És ebben a formában máris 15 évet adott a jogalkotó a bankoknak arra, hogy gyönyörűen felketyegtesse a tőketartozás kamatait, az adós terhére.”

 

„Itt ki kell emelnem, amit már régóta vitatok: a bankok többsége nem a törvény szerinti késedelmi kamattal számol, hanem az eredeti, a már felmondott szerződésből, a törvény megkerülésével életben tartott, a kamat kiszámítására vonatkozó (egyébként már felmondott) szerződési ponttal, úgymint kamatszámítási móddal, mesterségesen generálva fölfelé a követelését. Ez tény. És ez ellen nincs jogorvoslat. Szóval egy felmondott szerződés egyetlen pontját életben hagyva és tartva teszik a bankok kifizethetetlenné a tőketartozást.”

 

„Az elévülési idő másik nagy csavarja az, hogy ha alapos indokkal, az elévülési idő után nyújtja be a végrehajtást kérő a követelési igényét, akkor a már lejárt elévülési idő számítása is újra kezdődik. Ezt a folyamatot a jog úgy nevezi: az elévülés nyugvása (addig tart, amíg a követelési igény előterjesztése a mentő körülmény miatt nem történt meg, tehát, amíg maga a mentő körülmény fennállt).

Az új szabályok szerint a követelés teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülési időt, így az nem kezdődik újból. Kivétel ez alól: ha a kötelezettség vállalásáról szóló szerződésbe belefoglalták, így kikötötték azt a tényt, hogy az írásbeli felszólítások megszakítják az elévülési időt.

Megszakad az elévülési idő, ha a követelés végrehajtása bíróságra kerül, és a bírósági eljárás érdemi határozat meghozatalával fejeződik be. Nyugszik az elévülési idő, ha a bírósági eljárásban a bíró szüneteltetést rendel el.”

 

„Aranyoskáim!

Fontos, hogy ne hagyjátok figyelmen kívül: az elévülési időről csak a bíróság dönthet. Akinek nem kötelessége, csak pár esetben ezt a tényt hivatalból figyelembe venni. Ugyanakkor, ha a kereseti kérelem tartalmaz erre irányuló észrevételt, akkor vizsgálja, és dönt az elévülési idő kérdésében.”

 

„Ha ugyanis az adós nem kéri egyikőjüktől sem az elévülési idő vizsgálatát, akkor nekik ezzel nem is kötelességük foglalkozni. További fontos tény az is: ha a végrehajtási eljárás ideje alatt következik be az elévülés, még ebben az esetben sem fejezheti be a végrehajtó az eljárását. Passzív cselekményt ugyanis számára a vonatkozó törvény nem engedélyez. Ebben az esetben is, csak akkor szűnik meg a végrehajtási eljárás, ha az adós, az elévülési időre vonatkozó figyelemfelhívó kérelmét előterjesztette a bíróság, és nem a végrehajtó felé – tekintve, hogy a végrehajtó nem jelezheti a bíróság részére, hogy az elvülési idő leteltével be szeretné fejezni az eljárását.

Fontos szabály ugyanis: ha a végrehajtást kérő nem jelenti be a végrehajtónak az elévülési idő leteltét, ezzel együtt nem fizeti ki a végrehajtási eljárás költségeit a végrehajtónak, akkor a végrehajtási eljárás (ha az adós nem kéri a bíróságtól az elévülési idő vizsgálatát) tovább folytatódik, akkor is, ha az elévülési idő eltelt.

Ilyenek a törvényeink. A végrehajtónak ugyanis még a hivatalból figyelembe veendő elévülési idő esetében sincs jogosítványa arra, hogy az elévülést a bíróság felé jelezze.”

 

 

A teljes írás:

Létezik-e elévülés a végrehajtási eljárás alatt?

2018. július 22. 08:04 - Öreganyus

https://nadfedeles.blog.hu/2018/07/22/letezik-e_elevules_a_vegrehajtasi_eljaras_alatt?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare

Nádfedeles - Öreganyus élettapasztalatai, fiatalokhoz szóló levelek formájában. Csak értelmező olvasásra ajánlott. ...”

 

 

2.

 

„A Vht. az elévülés jogintézményét is, illetve a bíróság e körben folytatandó eljárását – álláspontom szerint – igen szűken szabályozza. Ugyanakkor nagyon körültekintő eljárást igényel az elévülés vizsgálata és megállapítása, melynek a gyakorlati eseteit és eljárásrendjét a jogszabályi rendelkezések tükrében – de talán e kontinentális jogrendszerben sem túlzóan nevezem így –, hogy a kialakult eset joggal színesítve kívánom e dolgozat keretei között bemutatni, a bírósági eljárás szemszögéből.”

 

„Ami azonnal szembetűnik, hogy a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest a korábbiban nem szerepelt az, hogy a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.”

 

„Ahogyan arra fentebb is utaltam, az elévülés – az általános jogtudományi, jogirodalmi felfogás szerint –egy adott jogi igény érvényesítésére nyitva álló, jogszabályban megállapított határidő elteltét jelenti.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy elévülése esetén is az adott jogi igény fennáll, azonban azt bírósági eljárás útján érvényesíteni már nem lehet.

Az elévülés mindezekre figyelemmel a végrehajtási jog területére úgy fordítható le, hogy eltelt az az idő, amíg a követelés állami úton való kikényszerítésének lehetősége nyitott volt."

 

„Tipikusan egy jogerős, kötelezést tartalmazó ítéletben megállapított teljesítési határidőt követő naptól kezdődik a végrehajtásához való jog, az igényérvényesítés lehetőségének állami úton való „kikényszeríthetőségi” ideje, azaz az elévülési idő, amelyre irányadó az alapul fekvő ítéletben elbírált jogviszony jellege.”

 

„Az elévülés nyugvására hivatkozás esetén a bíróságnak kell mérlegelnie, hogy a jogosult a konkrét ügyben ténylegesen és hibáján kívül volt - e akadályozva abban, hogy a jogait határidőben érvényesítse.

Az elévülés nyugvása az elévülési határidő meghosszabbodásához vezet, a nyugvás befejeztével a jogosult még a törvényben meghatározott egy év vagy három hónap határidőkön belül érvényesítheti igényét, kivéve, ha az eredeti elévülési időből több van hátra, mint a speciális határidő.”

 

„Az Új Ptk. jelentős új rendelkezése a korábbi szabályozáshoz képest, hogy csak érdemi határozattal befejeződő bírósági eljárás eredményezi az elévülés megszakítását, nem elegendő csupán a keresetlevél benyújtása, amely idézés kibocsátása nélküli elutasításhoz vezet, vagy a peres eljárásnak a szüneteléssel való megszűnése. Ezekben az esetekben az elévülés nyugszik, de nem szakad meg.”

 

„Ebből következett annak a kérdése, hogy a végrehajtást foganatosító önálló bírósági végrehajtónak vagy törvényszéki végrehajtónak van - e lehetősége arra, hogy egyáltalán vizsgálja azt, hogy végrehajtási jog elévülése ellenére elrendelt végrehajtásban jár el?”

 

"A következő kérdés azzal kapcsolatosan merült fel, hogy ha a már (jogszerűen) elrendelt végrehajtás foganatosítása alatt következik be a végrehajtási jog elévülése, akkor a végrehajtó ezt figyelembe veheti-e és hogyan van lehetősége arra, hogy a már elrendelt végrehajtást ne folytassa?"

 

 

A teljes írás és a válaszok a fenti két kérdésre:

Az elévülés mint a végrehajtás elrendelésének és foganatosításának esetleges akadálya

Szerző: dr. Molnár Klára

Szolnok, 2018. március 29.

http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/molnar_klara__elevules_mint_vegrehajtasi_akadaly[jogi_forum].pdf

 

 

Aki érintettnek érzi magát, forduljon az ügyvédjéhez – még időben!