Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálata

2018.11.04

hivatalboli---kep.png

 

Részletek:

 

…a 93/13/EGK irányelv által meghirdetett fogyasztóvédelmi politika milyen törékenyen ágyazódott be a tagállami magánjogba. Ez leginkább azokban az országokban volt jellemző, amelyeket jelentősen sújtott a lakossági eladósodás, úgymint Görögország, Magyarország, Románia, Spanyolország és Portugália. A későbbiekben kiderült az is, hogy a szabályozási kérdéseken túlmutató, jóval mélyebb, az uniós irányelv szabályozási tárgyához tartozó kérdéseket meghaladó, rendszerszintű hatásai lehetnek a tagállami magánjogban az uniós jogrend által behatárolt, a szerződési tisztesség belső-piaci értékek által meghatározott értelmezésének és alkalmazásának.”

 

„Az irányelv előírja, és azt főszabályként alkalmazza is, hogy a tagállamoknak kell gondoskodni arról, hogy az eladók és szolgáltatók ne alkalmazzanak a fogyasztókkal kötött szerződésekben tisztességtelen feltételeket, de ha mégis alkalmaznak ilyen feltételeket, akkor azok ne legyenek kötelező érvényűek a fogyasztókra nézve, és ugyanakkor a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is alkalmazható, a szerződés továbbra is kötelezze a feleket.”

 

„…2008 decemberében a lakossági devizahitelek állománya 6552,2 milliárd forintra rúgott, amely megközelítőleg az összes lakossági hitel 68 százalékát tette ki. Az ilyen mértékű és volumenű eladósodás még ha a lakosság részéről történt is, vélhetően kihat a mindenkori államháztartásra is. Ez azonban csak akkor bír igazán jelentőséggel, ha bármiféle krízis következik be. Ez következett be a 2008. évben, amely óhatatlanul a devizában felvett hitelek költségeinek jelentős megnövekedését eredményezte.”

 

„A pénzügyi intézmények pedig a hitelszerződések megkötése során általános szerződési feltételeket alkalmaztak, azaz az ún. nevezett blankettaszerződéseket. Az ilyen típusú szerződések sajátossága, hogy az egyik szerződő fél (aki gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytat) előre meghatározza a szerződés rendelkezéseit, és egyben a másik fél elfogadása esetén az az adott tartalommal létre is jön. A régi Ptk. 685. § e) pontja definiálja a fogyasztói szerződés fogalmát. Az új Ptk.-ba ez már nem került bele, kizárólag a fogyasztó fogalma lelhető fel [8:1. § (1) bekezdés 3. pont].”

 

„A kúria már a BH 2000.554. számú eseti döntésében úgy foglalt állást az 1997. évi CLV. tv. alkalmazása körében, hogy az egyéb törvényi feltételek megvalósulása esetén – nemcsak természetes személy, hanem adott esetben gazdasági társaság is fogyasztónak minősül. A Legfelsőbb Bíróság helytállónak találta az elsőfokú ítélet azon megállapításait, miszerint a régi Ptk. rendszeréből, illetőleg a fogyasztóvédelmi törvény szóhasználatából az következik, hogy a fogyasztó nemcsak természetes személy, hanem egyéb feltételek fennállta esetén jogi személy is lehet. Az egyéb feltétel pedig az, hogy a vásárolt áru, illetőleg az igényelt szolgáltatás az adott személy gazdasági, vagy szakmai tevékenysége körén kívül essék.

Megállapítható, hogy jogalkotásunk nem követte ezt az irányt az új Ptk. megalkotása során, hiszen a fogyasztó fogalmának kizárólag természetes személyként történő definiálása miatt a gazdasági társaságok ebből a körből kiszorultak.”

 

„Az Európai Unió Bírósága ezt követően két ügyben is indokoltnak látta a magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásokban a szerződéses kikötések tisztességtelenségének hivatalbóli vizsgálata vonatkozásában a nemzeti bíróság által felvetett kérdésekben az állásfoglalást. A C-243/08. számú ítéletében (2009. június 4.) kimondta, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek. Álláspontja szerint vizsgálni kell az olyan feltételt, amely egyedileg nem került megtárgyalásra, és amely az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki. Megerősítette ezt az állásfoglalását a C-137/08. számú ítéletében is (2010. november 9.), amely szerint a nemzeti bíróságnak hivatalból kell bizonyítást lefolytatnia annak érdekében, hogy a kizárólagos illetékességi kikötés a 93/13/EGK irányelv hatálya alá tartozik-e, és hivatalból kell értékelnie az ilyen kikötés esetlegesen tisztességtelen jellegét. Mindezen ítéletek hatására következett be a régi Polgári Perrendtartásunk 41. § (5) bekezdésének módosítása 2009. június 30-i hatállyal.”

 

„Az uniós jog elsőbbségének elve tette az uniós jogot – a közvetlen hatály elvével együtt – speciális jogrenddé. Az elv értelmében az uniós jog előírásai elsőbbséget élveznek a nemzeti szabályokhoz képest, azaz az uniós joggal ellentétes nemzeti szabályokat nem lehet alkalmazni. Az elsőbbség elvét először a Simmenthal-ügybenfogalmazta meg az EUB. Az ítéletben a luxemburgi bíróság kimondta:

Minden – hatáskörében eljáró – bíróságnak kötelessége a közösségi jog teljes egészében történő alkalmazása és azon jogok védelme, amelyet az a magánszemélyek számára biztosít, adott esetben eltekintve a nemzeti jog mindazon – akár a közösségi szabályt megelőző, akár azt követő – rendelkezéseinek alkalmazásától, amelyek esetlegesen ellentétesek azzal. […] A közösségi jogi rendelkezéseket hatáskörének keretei között alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – eltekintve a nemzeti jogszabályok e normákkal ellentétes rendelkezéseinek alkalmazásától, akár utólagosan is, anélkül hogy kérelmeznie vagy várnia kellene azok jogalkotói vagy bármilyen egyéb alkotmányos úton történő megsemmisítésére.”

 

„Elsőként azt kell definiálnunk, hogy mit tekinthetünk tisztességtelen szerződési feltételnek.

A régi Ptk. 209. § (1) bekezdése szerint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Külön jogszabályban lehetővé tette egyben azon feltételek meghatározását, amelyek tisztességtelennek minősülnek. Ezen külön jogszabály a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet. Rögzítette azt is, hogy nem minősülhet tisztességtelennek az a feltétel, amelyet jogszabály állapít meg, vagy amely előírásai szerint határozták meg azokat.

A 2009. évi XXXI. tv. 1. § (2) bekezdése módosította a régi Ptk.-t akként, hogy a tisztességtelenség körében további feltételeket határozott meg, így került bele a 209. §-ba a (4) bekezdés, amely szerint az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Az (5) bekezdés alapján a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.

Az új Ptk. megfogalmazása alapján a 6:102. § (1) bekezdésének megfelelően tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A fogyasztói szerződésben lévő tisztességtelen szerződési feltételre az új Ptk. 6:103. § (1) és (2) bekezdése írja elő, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű. A (3) bekezdés szerint a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

A szabályozás tartalma egyebekben maradt, csupán annyiban változott a régi Ptk.-hoz képest, hogy a korábban külön jogszabályban [18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet] lévő tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek helyett kaptak az új Ptk.-ban (6:104. §).”

 

„A Kúria által a jogegységesítés érdekében meghozható határozatok közül a polgári jogegységi határozatok bírnak jelentőséggel igazán, mivel azok az alsóbb bíróságokra kötelezőek.

PJE 3/2013 Polgári Jogegységi Határozat – Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. A bíróság e kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de annak semmisségét csak akkor állapíthatja meg, ha a fogyasztó – a bíróság felhívására – arra hivatkozik.

Egyes pénzintézetek által használt blanketták visszatérő kikötése, mely szerint a felek megállapodnak, hogy amennyiben közöttük jogvita merül fel a jelen szerződésben összefüggésben, az ilyen jogviták esetére – a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen szerződés a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szempontjából egyben választottbírósági szerződésnek is minősül. Bank előzetesen tájékoztatást nyújtott a választottbíróság és a rendes bíróság eljárási szabályainak lényeges különbségeiről. Bank jelen szerződés aláírásával külön is felhívja a figyelmet arra, hogy (i) a választottbírósági eljárás egyfokú eljárás, tehát a fellebbezés lehetősége nem biztosított a felek számára, (ii) a választottbírósági eljárás megindítása, illetve lefolytatása során felmerülő költségek várhatóan meghaladják a rendes bírósági eljárás megindítása, illetve lefolytatása során felmerülő költségeket.”

„A semmisség hivatalból történő észlelése a másodfokú eljárásban is kötelezettség. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az elsőfokú eljárás adatai alapján a semmisség egyértelműen megállapítható. Új tények, illetve új bizonyítékok figyelembevételével a semmisség a fél kérelmére akkor állapítható meg, ha fennállnak a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek. A másodfokú bíróság esetében is irányadó, hogy a semmisségi ok hivatalból történő észlelése körében a felek kérelmeihez nincs kötve, és a másodfokú eljárásban is érvényesül az az elv, hogy a hivatalból észlelni vélt semmisségi ok megalapozottságára a bíróság bizonyítást nem vehet fel.”

 

„Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.

Fogyasztói szerződésben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, valamint az általános szerződési feltétel tisztességtelenségét a bíróság – a szerződés teljes feltételrendszerének a mérlegelése alapján – akkor állapíthatja meg, ha az a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a sérelmével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg a szerződésből fakadó jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyát.”

 

„A 3/2011. PK vélemény a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseire vonatkozik. E szerint „Közérdekű kereset­indítás esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés – a tisztességtelenségtől eltérő, egyéb okból – semmis. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az 1/1983. GKT–PKT állásfoglalást meghaladottnak tekinti. A 2006. március 1-je előtt, de 2004. május 1-je után megkötött fogyasztói szerződésekben alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt, illetve általános szerződési feltétel tisztességtelenségének is a semmisség a jogkövetkezménye. Ebből következik, hogy a 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké. II.) 5. §-a szerinti közérdekű keresettel határidő nélkül lehet kérni az ebben az időszakban megkötött fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását, amely ítélet hatálya az addig megkötött fogyasztói szerződésekre is kiterjed. A közérdekű kereset megindítására a Ptké. II. 5. §-ában feljogosított szervezetek nem hivatkozhatnak sem a Pp. 36. §-ának (2) bekezdése, sem a Pp. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti illetékességre.”

 

„Összefoglalva a három előzetes döntéshozatali eljárásban született ítélet (C-472/2011, C:397/11, C-567/11) lényegét:

Az elsőfokú eljárás során annak érdekében, hogy a fogyasztót ne terhelje kötelezettség a tisztességtelen szerződési feltételből fakadóan, hivatalból észleli a tisztességtelen szerződési feltételt, amelyről tájékoztatja a feleket, illetve nyilatkoztatja a fogyasztót, hogy kéri-e figyelembe venni. Ha kéri a fogyasztó a tisztességtelenség megállapítását, a feleknek lehetőséget kell adni az észrevételeik megtételére. Ennek függvényében vonhatja le a semmisség jogkövetkezményeit.

A másodfokú eljárás során a már rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok alapján van lehetőség a tisztességtelenség megállapítására azon esetben is, ha a fogyasztó követelése, fellebbezése jogalapjaként ezt a hivatkozást nem jelölte meg. Ezt követően a felek nyilatkoztatása tekintetében hasonlóképpen kell eljárnia, mint az elsőfokú eljárás során.”

 

„Az új Polgári Perrendtartás jó lehetőséget teremthetett volna arra, hogy ez a hivatalbóli vizsgálat megvalósulhasson, és ne csupán a bírói gyakorlat szintjén, hanem jogszabály által rendezve jelenjen meg jogrendünkben.”

 

„Ha a jelen kor kihívásainak való megfelelés és a modern, hatékony, észszerű időn belül lezajló eljárásjogi rendelkezések lebegnek a szemünk előtt, akkor hangsúlyt kell kapjon az is, hogy ezen eljárások eredményeként valóban az anyagi jog rendelkezéseinek megfelelő ítéletek szülessenek. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekből ne származzon kötelezettség a fogyasztóra nézve. Ennek ugyanis fogyasztóvédelmi jelentősége is van, de ezen túlmutatóan versenyjogi alapjai: az egységes belső piac keretein belül nem elfogadható, hogy a fogyasztók számára szolgáltatást nyújtó vállalkozás, a piac egyik szegmensében tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásával előnyre tehessen szert, míg ugyanazon piac másik szegmensében ez nem megengedett.”

 

Juhász Krisztina
PPKE JÁK Doktori Iskola

 

 

A teljes elemzés:

 

http://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-tisztessegtelen-szerzodesi-feltetelek-hivatalboli-vizsgalata/

 

Köszönöm a figyelemfelhívást dr. Kilin Juditnak!

 

„A szakfolyóirat terveink szerint egy minőségorientált fóruma lehet az elméleti és gyakorlati szakemberek közötti párbeszédnek, így olvasótáborában várhatóan ott lesznek a bírói, az ügyészi, az ügyvédi hivatás képviselő, a közigazgatás szakemberei is. A színvonal biztosítása érdekében fontos szerepe van az anonim lektorálásnak, amely a szakterület elismert szakembereinek bevonásával történik.”

http://eljarasjog.hu/bemutatkozas/