Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ez lett volna a valódi árfolyamkockázat tájékoztatás !!!

2017.05.27

A devizaalapú hitelek vonzerejét hazánkban és számos más kelet-közép-európai EU-tagállamban fokozta az a várakozás, hogy az euró csatlakozásig hátralévő időben nem lesz jelentős változás sem a devizakamatlábakban, sem az árfolyamokban, azaz a csatlakozásig hátralévő – sokak meggyőződése szerint rövid – időben nem teljesül a fedezetlen kamatparitás.

 

kiraly---torlresz---kep-01.png

 

A 8. ábrán jól látható, mit jelent az árfolyam leértékelődése a devizaalapú adós „mindennapjaiban”: bár a devizaalapú hitel törlesztőrészlete a forint hitelénél alacsonyabbról indul, az idő előre haladtával hamarosan felülmúlja azt.

 

Nagyon alacsony, egyenletes éves leértékelődés mellett a forinthiteleshez képest meglévő kezdeti törlesztőrészletbeli előny szinte végig megmarad, de a fizetendő részlet így is közel 50 százalékkal megemelkedik.

 

Amennyiben az éves leértékelődés éppen a fedezetlen kamatparitásnak felel meg, úgy az adósnak már a 8. évtől a hasonló nagyságú forinthitel törlesztőrészleteit meghaladó kifizetésekkel kell számolnia.

 

Ha a devizaadós olyan hitelt vett fel, amelynek törlesztőrészletét jövedelméből csak változatlan árfolyam mellett tudta volna fizetni, akkor a futamidő során likviditási válságba került, hiszen az ugyanolyan forintadóssághoz képest jelentősen megnőttek a törlesztőrészletei.

 

Ha pedig ráadásul a hitelnagyságot a forinthitel induló törlesztőrészletéhez igazította, és akkora hitelt vett fel, amelynek terheit, ha forintban veszi fel, már nem tudta volna induláskor sem vállalni, akkor már kis leértékelődés mellett is súlyos fizetési nehézségekkel számolhatott.

 

Ne felejtsük el, hogy devizahitelezés meghatározóan azokban az országokban alakult ki, ahol magas és változékony volt az infláció, ezért magas volt a nominálkamatláb más, alacsony inflációs környezettel jellemezhető országokhoz képest (mint például Svájc).

 

A devizaalapú hitelek felvételekor az adós ezt a kedvező a helyzetet vetítette ki a jövőre, és a forinthitelek törlesztőrészleteinek reálértékeihez hasonló csökkenő, ráadásul alacsonyabb szintről induló reálpályára számított. Ex post ezzel szemben jelentős forintleértékelődéssel és dezinflációval szembesült. (megj: ex post – az eseményt követően utólagosan).

 

A 2005–2008 között devizaalapon eladósodott hitelfelvevők a törlesztési időszak első (kinek rövidebb, kinek hosszabb) szakaszában a kamatparitásnál alacsonyabb leértékelődést, bizonyos időszakokban felértékelődést „élveztek”, a válságot követően azonban a legtöbb évjárat – ki már 2008-tól kezdődően, ki csak a 2010. évi, illetve a 2011. évi leértékelődési hullámtól kezdve – a kamatparitásnak megfelelőnél súlyosabb leértékelődést szenvedett el.

 

A BANKOKBAN NEM KELLETT VOLNA

EGYEBET MESÉLNI AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATRÓL,

MINT AZ IDÉZET FENT IDÉZETT PÁR SOR ÉS AZ ÁBRA!

 

 

ÉRTI, LÁTJA?

A TÖRLESZTŐ RÉSZLET MAGASABB LESZ,

MINTHA MOST FORINTKÖLCSÖNT VENNE FEL!!!!

 

 

A teljes cikk itt érhető el:

 

http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1531

 

 

KIRÁLY JÚLIA–SIMONOVITS ANDRÁS

 Jelzáloghitel-törlesztés

forintban és devizában – egyszerű modellek

KÖZGAZDASÁGI SZEMLE,

LXII. ÉVF., 2015. JANUÁR (1–26. o.)

 

 

Király Júlia munkássága:


Modellezéssel és táblázatkészítéssel foglalkozott a Központi Statisztikai Hivatalnál 1980-1982 között. Ezt követően az Országos Tervhivatalnál hét évig makromodellezés, gazdasági előrejelzési és háztartási modellek készítése volt a feladata.
1989-ben került a Bankárképző központhoz, ahol témavezető, majd oktatási igazgató, vezérigazgató-helyettes, végül vezérigazgató lett. A monetáris politika, lakossági bankműveletek, likviditásmenedzselés, banküzemtan területekkel foglalkozott.
1993-1998 között a Láthatatlan Kollégium tanára volt. Ebben az időszakban Hannah Arendt díjat nyert.


Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadója volt 1990-1991-ig. 1990-1992 között a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője, főleg nyugdíjpolitikai kérdésekben.
Félállásban docensként tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékén 1994-től. Ezután a befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszék címzetes egyetemi tanára.

 

1995-1996 között a Magyar Hitel Bank, 1997-1999-ig az Eximbank, 1999-2000-ig a K&H igazgatósági tagja, 2002-2003 között a Postabank és Takarékpénztár elnöke. Az ő keze alatt ment végbe a Postabank privatizációja. 1997-2000 között az Állami Pénztárfelügyelet, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöki tanácsadó testületének a tagja.
1999-től a Közgazdasági Szemle, 2000-től az Acta Oeconomica, 2002-től pedig a Hitelintézeti Szemle nevű szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának a tagja.

 

Tagja az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának és a Magyar Közgazdasági Társaság Felügyelő Bizottságának.
2006-tól a pécsi Tudományegyetem Gazdasági Tanács tagja.
2007-től a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke.
2007 óta a Rendőrtiszti Főiskola címzetes tanára.

 

Kitüntetései:
1999: Káldor Miklós díj
2002: Popovics díj
2005: Magyar Köztársaság lovagkeresztje

 

http://ecopedia.hu/kiraly-julia

 

 

Simonovits András 1946-ban születtem Budapesten. Az ELTE TTK matematikus szakát 1970-ben végeztem el. 1976-ban ugyanitt matematikai egyetemi doktori címet szereztem "Prioritásos sorban állási modellek" című értekezésemmel. 1982-ben az MKKE-n megvédtem a "Teljesen decentralizált szabályozás" című közgazdaságtudomány kandidátusi értekezésemet. 1991-ben a BKE-n megszereztem a közgazdaság-tudományok doktora címét a "Ciklus és stagnálás a szocialista gazdaságban: Makronövekedési modellcsalád" című értekezésemmel. 1999-ben habilitáltam a BKÁE-n "Az együttélő korosztályok modelljei" c. előadásommal. 1970 óta folyamatosan az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében dolgozom, 1992 óta tudományos tanácsadóként. Többször kutattam és oktattam nyugati egyetemeken és kutatóintézetekben. 1996. óta a Közép-Európai Egyetem Közgazdasági Tanszékén rendszeres vendégtanárként oktatok. 1999. szeptember óta félállásban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézete Differenciálegyenletek Tanszékén dolgozom egyetemi tanárként. Az évek során több társadalmi szervezetben dolgoztam, 2008-ban megválasztottak az MTA Közgazdasági Bizottsági elnökének és az MTA Társadalomtudományi Kuratóriuma tagjává. 1974-ben a Farkas Gyula díjat kaptam a matematika közgazdasági alkalmazásáért. 2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével tüntettek ki.

http://econ.core.hu/intezet/simonov.html

 

 

A kamatparitás elmélete nem egy új dolog, nem olyan, amire most a „nagy pénzügyi válság”után jöttek rá a közgazdászok.

Már a Bokros csomag kúszó leértékelődésénél is vizsgálták magyar közgazdászok, hogy mennyire érvényesült ebben az időben a kamatparitás. Pl:

 

 

DARVAS ZSOLT

Kamatkülönbség és árfolyam-várakozások az előre bejelentett kúszó árfolyamrendszerben

http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=115

 

 

BARABÁS GYULA

Kamatparitás lebegő és csúszó leértékeléses árfolyamrendszerben

http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=121

 

 

Ez tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy tudták a bankok, hogy a CHF erősödni fog (vagyis a forint gyengülni).

 

 

TANULJÁTOK MEG

 

A KAMATPARITÁST ÉS A JELENTŐSÉGÉT !!!