Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ezért értékelődött fel a forint 2001 és 2008 között?

2018.03.15

banfi-3---kep---01.png

 

Aki megnézi pl. az elmúlt 30-50 év CHF árfolyamát, láthatja, hogy csak egy rövid időszak volt, amikor a forint nem gyengült. Ez a rövid időszak (minő véletlen) pont az volt, amikor a bankok rengeteg devizahitelt eladtak…

 

Mi történt? Miért nem gyengült a forint? Miért lett a forint felülértékelt?

 

A szerzőhármas magyarázata (részeletek) egy nem devizahiteles elemzésben található:

 

A fejlett és a feltörekvő országok kormányai és ellenzéki pártjai ciklusokban gondolkodnak. A választások előtt a szavazatmaximálás érdekében, jobbik esetben a majdani lehetséges kormányzati célok között a hangsúlyokat váltogatják, rosszabbik esetben irreális ígéreteket tesznek. Eközben a függetlennek vélt jegybank az árstabilitásnak kikiáltott számmértékhez igyekszik az inflációs rátát levinni, vagy ha már ott van, akkor ott tartani.

 

A monetáris politika az inflációs célkövetési rendszer alkalmazásával túl egyszerűvé – talán még egy ilyen jelző is megengedhető – primitívvé vált. Rosszabb esetben a jegybank meghatározza az inflációs célt (úgynevezett célfüggetlenség), jobbik esetben a kormány és a jegybank megegyezik az inflációs célban, amit a jegybank a szuverén módon választott eszközökkel igyekszik elérni (úgynevezett eszközfüggetlenség).

 

Ha a folyamatot siettetve irreális célkitűzést hirdetnek meg, évről évre be kell vallani, hogy a cél nem teljesült – nem azért nem teljesült, mert a jegybank monetáris politikája hibás volt, hanem mert a célkitűzés nem volt reális.

 

Még rosszabb is lehet a helyzet, ha a jegybank szó szerint mindenáron el akarja érni a célt. Például sorozatosan kamatot emel, hogy a növekvő kamatkülönbözet hatására a spekulációs célú rövid lejáratú pénzek beáramlása olyan mértékben erősítse a hazai valutát, hogy annak hatására az importárak látványos csökkenése következzen be. Így az irreálisnak tekinthető cél ugyan teljesül, ám a túl magasra emelt kamatszint és a túlzottan felértékelődött valuta árfolyama más irányú negatív hatásai a hazai gazdaságot terhelik.

 

 

https://www.penzugyiszemle.hu/documents/220-229-banfi-2013-2pdf_20170824225030_77.pdf

 

Mi következik mindebből?

  • Az MNB kamatemelés hatására a forintkölcsön megfizethetetlenül drága lett.
  • A devizahitel lényegesen kedvezőbbé vált az alacsony (kezdeti) törlesztőrészlet miatt.
  • Azt, hogy a forint „túlzottan felértékelődött” állapotban van, elfelejtették közölni az adósokkal.
  • A bankok azt mondták és mutatták gyakran az elmúlt pár év árfolyamai alapján, hogy milyen stabil a forint – nem kell félni a devizahiteltől.
  • Nem igaz, hogy a válság okozta a forint gyengülését (10 éve tört ki a „válság”, a forint azóta sem erősödött vissza).

 

 

Látható az alábbi ábrán, hogy nem ritkán kétszer akkor volt az MNB alapkamat, mint az infláció:

 

banfi-3---kep---02.png

 

Részletek az MNB munkatársainak a cikkéből:

 

2001 tavaszán a dezinflációs folyamatok erősítése érdekében bevezették az inflációs célkitűzés rendszerét (IT). Az IT bevezetésének kezdetén úgy tűnt, hogy a megfelelő működéshez szükséges feltételek adottak, azonban 2003-ban a dezinfláció megtört, ugyanis a fiskális fegyelem fellazulása - az adóemelésekkel ellensúlyozott, túlzó költségvetési költekezés - a gazdaság kockázati megítélésének romlásával és a forint árfolyamának leértékelődésével járt együtt.

Az MNB az árfolyam védelme miatt rövid időszakon belül két lépésben összesen 600 bázisponttal emelte az irányadó kamatot 2003 folyamán. Ezt követően a forint árfolyama viszonylag stabilan alakult és 2004 közepén markáns dezinfláció indult meg, így ismét egy óvatos kamatcsökkentési ciklus indulhatott meg. 2007 januárjától a kéthetes MNB-betét helyett a kéthetes MNB-kötvény lett az irányadó eszköz. Az új eszköz bevezetése monetáris politikai szempontból nem jelentett változást, így a futamidő mellett az irányadó kamat szintje sem változott. A változtatással az irányadó eszköz a fedezeti körbe tartozó értékpapír lett, amely szélesebb kör számára vált hozzáférhetővé, mint az MNB-betét.

 

2008 októberében, a pénzügyi válság kitörését követően 300 bázisponttal emelte a jegybank az alapkamatot, majd novemberben kamatcsökkentési ciklusba kezdett. A 2000-es évek második felében hazánk a régió egyik legsebezhetőbb országának számított a jelentős költségvetési hiány, a magas államadósság és a kockázati megítélés miatt, így a 2008. szeptember közepén kibontakozó globális pénzügyi válsággal súlyos pénzügyi stabilitási kockázatok jelentek meg. Amíg ebben az időszakban a fejlett országok jegybankjai példátlan mértékű monetáris lazításba kezdtek, addig az MNB októberben az alapkamat 300 bázispontos emeléséről döntött a bankrendszer működőképességének fenntartására és a forint elleni spekuláció megfékezésére hivatkozva.

 

https://m.portfolio.hu/gazdasag/soha-nem-volt-meg-ennyire-alacsony-alapkamat-magyarorszagon.217296.html

 

A „legsebezhetőbb ország” lakosságának adták a bankok a devizahiteleket!

 

A bankok alapvető információkat és összefüggéseket hallgattak el a lakosság elől – az MNB és a PSZÁF tétlenül nézte, hogy miként csapnak be és vezetnek félre a bankok százezreket!

 

Újabb és újabb ismereteket szerzünk arról, hogy miként lettünk átverve!

 

Ok és okozat!

 

Végül nézzétek meg a CHF árfolyam alakulását 1986-tól…

 

banfi-3---kep---03.png

 

 

Egy hír 2008 márciusából:

 

Az MNB elhatárolódik Bánfi Tamástól, a monetáris tanács tagjától

Nyílt állásfoglalásban határolódik el Bánfi Tamás cikkétől a Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanácstag írása a Népszabadság mai számában jelent meg, az írás az inflációs célkövetés és a jegybank 3 százalékos célja ellen érvel. A jegybank erre így reagált ma: "a Magyar Nemzeti Bank - ahogyan azt vezetői többször is hangsúlyozták - változatlanul elkötelezett a jegybank és a kormány által kitűzött 3 százalékos inflációs cél elérése mellett. A fönt említett írás kizárólag a szerző egyedi véleményét tükrözi."

 

https://index.hu/gazdasag/blog/2008/03/10/az_mnb_elhatarolodik_banfi_tamastol_a_monetaris_tanacs_tagjatol/