Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan gyarapodott a lakosság az elmúlt évtizedekben?

2017.11.26

lak-pu-vagyon---kep-00.png

 

Elsőként nézzünk meg egy összefoglalót 2006-ból (tudjátok, ekkor már javában tombolt a devizahitelezés hazánkban).

 

Az összes pénzügyi vagyontárgyból (pénzügyi eszközök), amivel a lakosság rendelkezik, le vonják a hiteleket, kölcsönöket, adósságokat.

 

lak-pu-vagyon---kep-01.png

 

A legjelentősebb pénzügyi eszközök:

  • készpénz
  • bankbetétek
  • állampapírok
  • vállalti kötvények és részvények
  • élet és nyugdíjbiztosítás

 

A KSH 2006-os megállapításai:

 

 

1995-ig a nagymértékű forintleértékelési várakozások a devizabetétek emelkedéséhez vezettek, majd az előre bejelentett csúszó leértékelési rendszer, különösen pedig a forint konvertibilitásának 2001. évi bevezetésétől csökkent e forma jelentősége.

 

Ugyanakkor a lakosság bővülő pénzügyi eszközeiben a készpénz aránya a korábbi csökkenés után az utóbbi néhány évben lényegében nem változott, majd 2004-től ismét mérséklődött. A tőzsdei részvények növekedése 1998–99-ben megtört, a lakosság nagy mennyiségű részvényt adott el, helyette állampapírokat és befektetési jegyeket vásárolt.

 

Töretlenül emelkedett a biztosítási díjtartalék, valamint 1994-től az önkéntes, 1998-tól pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári megtakarítások összege és aránya.

 

A háztartások tartozásállománya a régi lakáshitelek egy részének elengedése következtében 1991-ben nagymértékben csökkent, és utána 1999-ig – a magas (30%-ot meghaladó) hitelkamatok és a kereslet visszafogására tett intézkedések következtében – igen lassan, tíz év alatt folyó áron nem egészen kétszeresére – emelkedett. 2000-től megkezdődött a hitelezés dinamikus bővülése, 2005 végére közel meghétszereződött az állomány.

 

Ez eleinte a fogyasztási (áruvásárlási, személyi- és gépkocsi-vásárlási, szabad felhasználású jelzáloghitelek), majd később a – főként az államilag támogatott, kedvezményes – lakáshiteleket érintette. A kínálat bővítéséhez hozzájárult a hazainál alacsonyabb kamatozású deviza-, ezen belül is főként a svájci frankalapú hitelek, valamint a kártyás termékek, továbbá a nem monetáris intézmények által nyújtott hitelek megjelenése is.

 

http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk_tak.html

 

Adatok:

 

lak-pu-vagyon---kep-02.png

 

 

Nézzétek!

 

ELKÉPESZTŐ MÓDON NÖVEKEDETT A PÉNZÜGYI VAGYON A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN – 2006-IG!!!

 

Észrevetted, hogy a rendszerváltozást követő első 10 évben alig nőtt a lakosság adóssága (tartozás)?

 

Az eladósításunk 2000-ben kezdődött!

 

Csak épp az állami pénzügyi fogyasztóvédelmet felejtették el létrehozni és működtetni! Oda dobtak bennünket koncnak a bankrendszernek. Mi a bankoknál nem partnerek voltunk, hanem préda.

 

 

Most nézzük a jelenlegi állapotot, hol tartunk bő 10 év elteltével, hogyan hatott a Nagy Válság a lakosság pénzügyi helyzetére?

 

lak-pu-vagyon---kep-03.png

 

A saját készítésű ábra adatainak forrása:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse008a.html

 

 

A lakosság nettó pénzügyi vagyon már meghaladja a 37.000 milliárd forintot!

 

MI DEVIZAHITELESEK AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK HATALMAS VESZTESEI VAGYUNK!!!

 

MAGYARÁN MONDVA KIFOSZTOTTAK BENNÜNKET.

 

TE, kedves devizahiteles barátom, a BORDÓ SÁVBAN VAGY!

 

A BANKOD KÖVETELÉSE, NEM CSAK A PÉNZÜGYI ESZKÖZEIDET HALADJA MEG, HANEM NAGY VALÓSZÍNÜSÉGGEL AZ INGATLANOD ÉRTÉKÉT IS.

 

A VÉGREHAJTÓD PEDIG MAJD VISZ MINDEN MOZDÍTHATÓT!!!

 

 Azonban van ennél egy szélesebb körű probléma is!

 

A megtermelt javakat nem jól osztjuk el!

 

Túl kevés jut azoknak akik munkajövedelemből (fizetés, bér) élnek és túl sok jut azoknak akik tőkejövedelemből élnek.

 

Rendkívül torz lett az arány.

 

 

Ebben a riportban ezt magyarázza el Róna Péter közgazdász:

 

https://hirtv.hu/video/195413