Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan jártak a szomszéd országok devizahitelesei?

2017.11.08

hogyan---00.png

 

10 éve, 2007-ben tombolt hazánkban a devizahitel – a bankok mindent, de mindent elkövettek, hogy a lehető legtöbben vegyenek fel CHF-es kölcsönt.

 

Nézzük, 10 év alatt a környező országokban miként változott az árfolyam?

 

 

Nálunk a CHF 70-80%-kal, míg az EUR 20%-kal emelkedett:

 

hogyan---magyar---kep.png

 

 

 

A lengyelek kissé lemaradtak tőlünk:

 

hogyan---lengyel---kep.png

 

 

 

A csehek jártak a legjobban – igaz ott nem is volt nagyon devizahitelezés:

 

hogyan---cseh---kep.png

 

 

A románok jártak a legrosszabbul:

 

hogyan---roman---kep.png

 

 

A középmezőnyben a horvátok:

 

hogyan---horvat---kep.png

 

Mi a tanulság?

 

 

Töredéke lenne minden országban a devizahiteles probléma, ha nem engedik a CHF-es kölcsönöket!

 

 

Az EUR-os kölcsönnek alig volt nagyobb a kamatlába, mint a CHF-es kölcsöné, viszont (mint tapasztaljuk) lényegesen jobban emelkedett a CHF árfolyama mindegyik országban.

 

 

Tényleg van még olyan, aki úgy gondolja, hogy azért tereltek bennünket a CHF-es kölcsön felé (és nem az EUR felé), mert a bankok azt akarták, hogy jobb legyen nekünk?

 

 

Az Erste pl. úgy terelt, hogy a CHF-es kezelési költsége fele volt, mint az EUR-sé (vagy a forintosé).

 

 

 

Miért volt kisebb az EUR emelkedése minden országban?

 

 

Azért, mert az euró kamatszintje magasabb, mint a svájci. A mi kamatszintünk mindkettőnél lényegesen magasabb:

 

kamatszint.png

 

https://www.mnb.hu/letoltes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2017-majus-hun.pdf

(89. oldal)

 

A kamatparitás elve miatt így a CHF-nek jobban kell emelkedni, mint az EUR-nak. Nagyobb a kamatkülönbség. Ezt persze a bankok tudták. Ezért tereltek bennünket a CHF felé.