Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Király Júlia - A devizahitelezés jegybanki megítélése 2006-2008

2018.03.18

kiraly-julia---mnb-megiteles---foto.png

 

Részletek a 2018 februári visszatekintő elemzésből:

 

A jegybankos elemzések szerint 2006. előtt a pénzügyi stabilitás szempontjából elsődleges kockázatot a fiskális pálya fenntarthatatlansága jelentette, mivel a fenntarthatatlan fiskális pálya bármikor a kockázati megítélés radikális megváltozásához, a kockázati felár megugrásához és leértékelődéshez vezethet (MNB Stabilitási jelentés 2006 április). Ilyen környezetben a devizában történő eladósodás, a háztartások devizahitelezés révén kialakuló nyitott pozíciója akut veszélyt jelentett. A jegybank a Pénzügyminisztériumhoz eljuttatott szabályozási javaslatai azonban visszhang nélkül maradtak, a jegybanki eszköztár felhasználása (kötelező tartalékráta erre a célra való alkalmazása) pedig nem tűnt kellően hatékonynak. A 2006. áprilisi stabilitási jelentés precízen előre jelezte a későbbi súlyos helyzetet:

 

„A pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából a kockázatok elsődleges forrását a gazdasági szereplők devizában történő gyors ütemű eladósodásában látjuk. …. Hiteles költségvetési kiigazítás elmaradása esetén a devizahitelezés a piac által kiváltott árfolyam- és hozamkorrekción keresztül számottevő veszteséget okozhat az ügyfeleknek, és ezen keresztül a bankoknak. Mivel a bankok az ügyfelekre hárítják az árfolyamkockázatot, ezért egy jelentősebb árfolyammozgás a fedezetlen devizaadóssággal rendelkezők törlesztési terhének számottevő emelkedéséhez vezethet. Ez egyrészt az ügyfelek hitelképességének romlásán keresztül a banki hitelveszteségek növekedésében csapódhat le, másrészt a hitelkereslet visszaesésén és a bankokba vetett bizalom esetleges csökkenésén keresztül a pénzügyi közvetítés hatékonyságát és jövőbeli fejlődési lehetőségeit korlátozza.” (MNB 2006. április 4. oldal)

 

A túlzott lakossági eladósodást azonban az akkori jegybanki elemzések nem találták reális veszélynek, a mérések azt mutatták, hogy a hitelezés felfutása a természetes felzárkózási folyamat része, az egyensúlyi pálya közelében halad (Kiss és szerzőtársai 2006). A tanulmány készítésekor azonban a legfrissebb adatok 2005. éviek voltak, azaz a devizahitelezés jelentős felfutása az egyensúlyt vizsgáló írás megszületése után ment végbe (Király 2016). A magyarországi esetleges hitelbuborék ellen szólt az is, hogy az ingatlanpiacon korántsem volt olyan mértékű reáláremelkedés, mint a hitelboomot egyértelműen detektáló országokban. Később a válság idején frissített számok már mutatták 2006-tól kezdve a hitelbuborék kialakulását – de 2007-2008-ban ezt még nem lehetett biztosan tudni. A túlzott lakossági eladósodásról folyó vitákban inkább a „felzárkózás” típusú érvelés került fölénybe.

 

A 2007. áprilisi stabilitási jelentés összefoglalójában a kiemelt kockázatok között ekkor már nem szerepel a devizahitelezés

 

 

TUDTÁK AZ MNB-NÉL,

 

HOGY VESZÉLYBEN VAGYUNK,

 

AZTÁN EGYSZER CSAK

 

"ELFELEJTKEZTEK RÓLUNK"...  !!!!

 

 

A gazdasági folyamatokat elemző és előrejelző jegybanki inflációs jelentések csak összevontan elemezték a lakossági hitelezést, nem vizsgálták külön a deviza- és a forinthitelezést, nem figyelték külön a fogyasztási és lakáshitelek alakulását. Nem ugrott ki, hogy a lakossági hiteleket már a fogyasztási célokat szolgáló szabad-felhasználású devizahitelek dominálják.

 

A Monetáris Tanács kamatdöntő ülésein gyakorlatilag szóba se került a devizahitelezés, illetve egy esetlegesen éppen kialakuló hitelbuborék makrogazdasági hatása, az ország sérülékenységét növelő jellege.

 

A hitelkínálat növekedés a lakosság esetében egyrészt azért következett be, mert az erősödő árfolyam és a növekvő kamatdifferencia hitelképesnek mutatta azokat a háztartásokat is, akik forintban nem lettek volna hitelképesek, így nőtt a devizában eladósodott háztartások száma, másrészt, a „törlesztőrészlethez hitelösszeget” választók esetében egyre nagyobb hitelösszeget tett lehetővé, így nőtt, az egy adósra jutó hitelösszeg a forintban eladósodó háztartásokhoz képest. Akárcsak az Egyesült Államokban a másodrendű jelzálogpiaci válság esetében Magyarországon is hitelkínálati buborék alakul ki (Király 2016).

 

A jegybanki összkép azonban még 2008. október elején is inkább optimista volt. A jegybanki elemzők, úgy vélték „hazánkat csak viszonylag mérsékelten érintették a fejlett piacok eseményei: a forint az euróval szemben csak kisebb mértékben gyengült.

 

 

A teljes elemzés:

 

Király Júlia : Monetáris politikai dilemmák a 2008. októberi likviditási válságot megelőzően

 

http://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/01/Kiraly_Julia_Monetaris_politikai_dilemmak_2018-02-01.pdf

 

Király Júlia nagyon pontosan tudja mi és hogyan történt. Olvasd! 

 

"Amennyiben az éves leértékelődés éppen a fedezetlen kamatparitásnak felel meg, úgy az adósnak már a 8. évtől a hasonló nagyságú forinthitel törlesztőrészleteit meghaladó kifizetésekkel kell számolnia.

 

Ha a devizaadós olyan hitelt vett fel, amelynek törlesztőrészletét jövedelméből csak változatlan árfolyam mellett tudta volna fizetni, akkor a futamidő során likviditási válságba került, hiszen az ugyanolyan forintadóssághoz képest jelentősen megnőttek a törlesztőrészletei.

 

Ha pedig ráadásul a hitelnagyságot a forinthitel induló törlesztőrészletéhez igazította, és akkora hitelt vett fel, amelynek terheit, ha forintban veszi fel, már nem tudta volna induláskor sem vállalni, akkor már kis leértékelődés mellett is súlyos fizetési nehézségekkel számolhatott."

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/ez-lett-volna-a-valodi-arfolyamkockazat-tajekoztatas----.html

 

 

 

------------------

 

Király Júlia az IBS tanszékvezető főiskolai tanára, MTKA KRTK külső kutatója. A szerző 2007-2013 az MNB pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke, a Monetáris Tanács tagja volt.

 

------------------

 

1997-ben a sikeres intézményi akkreditációt követően az IBS államilag elismert magánfőiskola lett, s egyben jogosulttá vált az angol diploma mellett magyar főiskolai (ma Bachelor, azaz alapképzési) oklevél kiadására.

Az intézmény folyamatos és tudatos fejlesztésének köszönhetően a kezdetben meglévő egyetlen szakot (BA in Business Studies) tartalmazó kínálat helyett ma már öt magyar alapképzési és két magyar mesterképzési oklevelet eredményező szakot, valamit nyolc szakterületen brit Bachelors és négy szakon brit Masters diplomát adó képzést nyújtunk.

Az első diplomákat 1995-ben adtuk ki, a 2017-ig végzettjeink száma már meghaladta a 4500 főt.

http://www.ibs-b.hu/ibs_h/ibs-tortenet

 

 

------------------

 

Király Júlia, a monetáris közgazdaságtan és a pénzügytan professzora, az IBS Budapest tanszékvezetője. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt 2007-2013 között. Ezt megelőzően vezérigazgatója és tulajdonosa volt Magyarország egyik legelismertebb banki oktató és tanácsadó cégének, a Nemzetközi Bankárképző Központnak. Számos bank privatizációjában vett részt. Hazai és nemzetközi folyóiratokban egyaránt jelentek meg publikációi.

 

http://www.mtakti.hu/kutatok/kiraly-julia/131/