Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MTI 2006 Bankszövetség: nem kell félni a devizaalapú konstrukcióktól

2014.10.18

 

Budapest, 2006. január 31., kedd (MTI)

 

A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók továbbra is nyugodtan választhatják a devizaalapú konstrukciókat, mert a hitel futamideje alatt valószínűleg nem lesz a törlesztési terhet jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás - állítja a Magyar Bankszövetség (MB).

 

 

 

bankszovetseg-nem-kell-felni.png

 

A teljes MTI közlemény:

 

A bankszövetség honlapján a devizaalapú lakossági hitelek kockázatairól közzétett tájékoztató megállapítja: reálisan nem lehet azzal számolni, hogy a forint/euró árfolyam 2006-2007-ben akárcsak megközelítené a 270-275 forintot (ennél a devizahitelek kamatelőnye már megszűnne, feltételezve, hogy a deviza- és a forintkamatok nem változnak).



Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi-finanszírozási) hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.



Az utóbbi hat évben - 2000. január elejétől 2005 decemberéig - átlagosan 252,15 HUF/EUR volt az árfolyam, anélkül, hogy trendszerűen akár növekedett, akár csökkent volna. Az euró a 270 forintos árfolyamot mindössze pár napig lépte át az elmúlt hat évben (2003 novemberében). Azaz a hat éve kis ingadozásokkal fennálló árfolyam folyamatosan a forint árfolyam ingadozási sáv (2001-től plusz-mínusz 15 százalék) erős sávszéléhez esett közel – állapítja meg az MB elemzése.



A forint árfolyamára több tényező együttesen hat - hívja fel a figyelmet a bankszövetség. Így mindenekelőtt a forint iránti kereslet és kínálat, amit a forintkamatok erőteljesen befolyásolnak; a fundamentális tényezők alakulása (a makrogazdasági kockázat); a világgazdasági folyamatok (a főbb világgazdasági régiókban hogyan alakul a likviditás, a gazdasági növekedés); egyes világgazdasági régiók megítélése, esetünkben a közép-kelet-európai feltörekvő országok kockázatosságának mérlegelése.


Az MB szerint hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama - legalábbis reálértelemben – folyamatosan felértékelődik. Ennek több oka van. Egyrészt a világban rendkívül jelentős volumenű likviditás keresi a befektetési lehetőségeket, ami a nagyobb kockázatú - hozamú - térségek, így a feltörekvő országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli.



 Az euró övezethez csatlakozás az azt megelőző időszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, ami folyamatos forintfelértékelődési nyomást jelent, s hasonló hatása van a hazai reál- és nominális konvergenciának is – teszi hozzá.


Ha a 2000. évi átlagot 100-nak tekintjük, akkor - akár a fogyasztói árak, akár az ipari termelői árak alapján számított - HUF/EUR reál effektív árfolyamindex 2005. októberig nagyjából 22 százalékkal erősödött. Másképp ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama 22 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a hazai és az EU-s infláció különbözetének megfelelően változott volna.


A fajlagos munkaerőköltség alapján számított HUF/EUR reál effektív árfolyam index 2005. júniusig nagyjából 16 százalékkal erősödött. Vagyis a forint 16 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a forintért vásárolható termelékeny munka mennyiségét vettük volna alapul.



Az erős - reálértelemben folyamatosan felértékelődő – hazai fizetőeszköztől sok gazdaságban azt várják, hogy fékezi a hazai inflációt azon az áron is, hogy rontja a vállalatok exporthajlandóságát. A forint inflációja valóban gyorsan csökkent az elmúlt években (hat év alatt harmadára mérséklődött), egyebek között amiatt, hogy az importcikkek az erős forint mellett kevésbé növelték a hazai árszínvonalat - állapítja meg az elemzés.



Az euróban számított export azonban ebben az időszakban nem csökkent, hanem gyorsan emelkedett. Az évi 3-4 százalékos reálfelértékelés melletti évi 14 százalékos exportnövekedést azzal magyarázza az elemzés, hogy a külföldi tulajdonú nagyvállalatok által bonyolított exportra valószínűleg kevéssé van hatással a forintárfolyam ilyen változása, kevés a hazai beszállító, a forintban fizetett bérek a költségek csekély részét teszik ki, s hiteleik döntő részét devizában veszik fel és törlesztik. A hazai kkv-k közül azok, amelyek exportálnak, nincsenek abban a helyzetben, hogy mérlegeljék, megéri-e 3-4 százaléknyi reálfelértékelést kigazdálkodni, hanem adott esetben az eredmény csökkenésének terhére is folytatják egy ideig az exporttevékenységet.



A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is. A forintárfolyam az elmúlt években leginkább akkor gyengült meg időlegesen, ha a világgazdaságban vagy a régióban valamilyen jelentős esemény (pl. 1998 őszén az orosz válság) történt. Ma a gazdaság - az államháztartás minden gondjával együtt is – gyorsan fejlődik, s erősebb, mint korábban, a befektetők hozaméhsége pedig tartósan erősnek tűnik - olvasható az MB tájékoztatójában. Mindez azt jelenti, hogy nem kell tartani a devizaalapú hitelkonstrukcióktól.

 

További információ, arról hogy miért érezte szükségesnek a bankok lobby szervezete mti közlemény kiadását:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/nem-kell-felni-a-devizahitelektol-----2006.html

 

 

 

Nyilatkozták, hogy nem kell félni, közölték hogy nem lesz tartós és jelentős forintgyengülés...

 

Azonban az MTI tartalmazza ezt is: 

 

Akár a fogyasztói árak, akár az ipari termelői árak alapján számított - HUF/EUR reál effektív árfolyamindex 2005. októberig nagyjából 22 százalékkal erősödött.

 

Másképp ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama 22 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a hazai és az EU-s infláció különbözetének megfelelően változott volna.

 

Kevésbé gyengült, mint kellett volna!

 

Vagyis számítothattak nagy eséllyel arra, hogy a gyengülés később fog bekövetkezni.

 

Pontosan tudjuk mi történt. Látjuk forint gyengülését..

 

Azért adtak ki MTI közleményt, és tették egyre könyebben elérhetővé később, 2007-ben és 2008-ban, a deviza elszámolású forintkölcsönöket, olyanoknak is, akik nem rendelkeztek megfelelő jövedelemmel, mert tudták: a forint gyengülés a bankrendszernek kedvező lesz.