Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Soros program - 2009

2017.11.26

soros-program---kep.png

 

 

"A múltban, amikor a pénzügyi rendszer az összeomlás szélére került, a hatóságok a segítségére siettek. Ezt vártam 2008-ban is, de nem ez történt, hisz szeptember 15-én hétfőn az USA megfelelő előkészítés nélkül hagyta csődbe menni a Lehman Brotherst, melynek katasztrofális következményei lettek és alapvető fordulópontot jelentett a válságban.



A vállalati csődök ellen biztosítékot jelentő CDS-ek ára átszakította a plafont és mivel az AIG-nek óriási short pozíciói voltak ezekben az eszközökben, gyakorlatilag azonnal becsődölt. Másnapra az akkori pénzügyminiszter, Hank Paulson kénytelen volt változtatni álláspontján és az óriáscég megmentésére sietett.



De volt még ennél is rosszabb, ugyanis a Lehman az egyik legnagyobb árjegyző volt a kereskedelmi váltók és egyéb rövid lejáratú vállalati hitelpapírok piacán (commercial paper), valamint maga is jelentős kötvénykibocsátó volt. A Reserve Primary nevű pénzpiaci alap portfóliójában volt bőven a becsődölt Lehman kötvényeiből és mivel nem volt kihez fordulnia, kénytelen volt bejelentetni, hogy nem tudja egészében visszafizetni a befektetők pénzét. Egész Amerikában eluralkodott a pánik a betéteseken és csütörtökre már valóságos roham alakult ki a pénzpiaci alapok piacán.



A pánik a részvénypiacra is átterjedt, a pénzügyi rendszert lélegeztetőgépre kellett kapcsolni.



De hogyan hagyhatták bedőlni a Lehmant? Ennek felelőssége teljes egészében az állami pénzügyi vezetőket, a Pénzügyminisztériumot és a Fed-et teheli, a kifogás, hogy nem volt elegendő jogi eszközük a megmentésre egyszerűen csak egy béna kifogás. Vészhelyzetben megtehették volna és meg is kellett volna tenniük a szükséges lépéseket, megtették már máskor is. Egyszerűen hagyták hogy megtörténjen.

 

Ha mélyebbre ásunk, akkor beláthatjuk, hogy maguk a CDS-ek is kulcsszerepet játszottak a Lehman bukásában. Erre a magyarázatom három lábon áll:



Az első, amit meg kell értenünk,

hogy a long és a short ügyletek aszimmetrikus kockázat-hozam aránnyal rendelkeznek. Ha megveszel egy részvényt, akkor a hozamlehetőség korlátlan, veszíteni viszont maximum annyit tudsz, amennyit befektettél. A short ügylet esetében ez fordított, akár végtelen összeget is veszíthetünk, a nyereségünk viszont korlátos. Amit itt meg kell értenünk, az leginkább az, hogy ha egy long pozíción veszítünk, azzal a kockázatos eszköz felé meglévő kitettségünk csökken. Ha viszont short pozíción veszítünk, akkor egyben a kitettségünk is nő az adott kockázatos eszköz felé. Egyszerűen fogalmazva a tévedésben élő longos lehet türelmes, esetleg kiülheti a pozíciót, de a shortosra ez nem vonatkozik.



A második dolog a CDS piac megértése. 

Ha veszünk egy CDS-t (ami gyakorlatilag egy biztosítás arra az esetre, ha egy kötvénykibocsátó csődbe menne), az gyakorlatilag a kötvények shortolásának egy kényelmes módja. A fent vázolt kockázat-hozam összefüggés azonban pont fordított: ha úgy shortolunk egy kötvényt, hogy egy arra vonatkozó CDS-t veszünk, akkor a kockázatunk limitált (a CDS értéke maximum 0-ra eshet), a nyereségpotenciál viszont végtelen (a CDS értéke az egekig emelkedhet). Ez az aszimmetria serkenti a befektetők kedvét a CDS-eken keresztüli kötvény shortolásra, a befektetők rég nem azért vesznek CDS-t mert, bedőlésre számítanak, hanem egyszerűen az árfolyam-emelkedésükre spekulálnak. Ez sokszor kereskedhetetlen arbitrázslehetőségeket is teremt, az USA és az Egyesült Királyság államkötvényeinek árfolyama most is sokkal magasabb, mint amit a CDS piac implikál. Ez viszont már rácáfol a hatékony piacok elméletére, vagyis arra, hogy az árfolyamokban minden információ tükröződik.



Magyarázatom harmadik pillére a reflexivitás ,

vagyis hogy a pénzügyi eszközök félreárazása visszahat azokra a fundamentumokra, amelyeket a pénzügyi eszközök árazásának tükröznie kellene. Sehol máshol nem ütközik ez ki jobban, mint a pénzügyi társaságok területén, ahol a hit és a bizalom a legfontosabb: ha a shortosok spekulációs támadást indítanak egy bank vagy brókercég ellen, akkor akik látják az adott cég zuhanó részvényeit nem fognak üzletelni a céggel, mert azt gondolják, hogy valami baj van vele. Ha viszont senki nem üzletel vele, akkor a jóslat beteljesíti önmagát és valóban tönkremegy az adott cég. Ez már direkt cáfolata a hatékony piacok elméletének.

 

Ha ezt a három pillért összerakjuk, már látjuk is, hogy a Lehman és az AIG olyan shortosok spekulációs támadásának áldozatává vált, akik egyszerre shortolták a részvényeket és vásárolták a CDS-eket. A CDS árak emelkedése és a részvények árfolyamzuhanása kölcsönösen igazolta és erősítette egymást.



A gyilkos kombinációt az adta, hogy kötvényeket a CDS-eken keresztül eleve korlátlan mértékben lehetett shortolni, miközben az "uptick szabály" 2007-es eltörlése után ez már a részvényekre is igaz volt (az uptick szabály képes volt elejét venni a shortosok spekulációs támadásának, hiszen a shortos részvényeit nem "önthette a piacra", hanem a limitáras megbízással kellett "beállnia" a kereskedési könyvbe, azaz akkor tudott, shortolni, ha az árfolyam emelkedőben volt).

Ez az, amit a világ egyik legsikeresebb biztosító társasága, az AIG nem tudott megérteni. Az alaptevékenysége az volt, hogy biztosítson és amikor a CDS piacon félreárazott kockázatot látott, akkor rohant, hogy biztosítsa azt. Azt hitte vagyonokat keres majd hosszú távon, ehelyett tönkrement rövid távon.

Érvelésem felvet néhány érdekes kérdést, mint például hogy
mi lett volna, ha az uptick szabályt nem törlik el, de a fedezetlen, vagy meztelen short ügyleteket (ahol a shortoló úgy ad el részvényt, hogy az nincs is a tulajdonában), valamint a CDS ügyleteket betiltják. A Lehman csődje így valószínűleg elkerülhető lett volna, de mi lett volna a nagy eszközár-buborékkal, ami az egész válságot kiváltotta? Csak találgatni tudunk, de én azt gondolom, hogy sokkal lassabban, sokkal kevesebb katasztrofális mellékhatással eresztett volna le, miközben a mellékhatások időben sokkal inkább elhúzódtak volna, mint annak idején Japánban.

 

Mi a shortolás helyes módja? 

Ez az ügylet egyértelműen nagyobb likviditást, mélységet, folytonosságot, ellenállóságot ad a piacnak, de nem veszély nélküli. Mivel látjuk, hogy a short-támadások önbeteljesítők lehetnek, ezért azokat kordában kell tartani: az uptick szabályt vissza kellene hozni és csak akkor szabadna engedélyezni a shortot, ha valódi kölcsönkért részvények vannak mögötte.



Mi a helyzet a CDS-ekkel? 

A piac nagy része szerint szabályozott tőzsdéken kellene kereskedni velük, de én ebben a tekintetben radikálisabb álláspontot mondhatok magaménak. Szerintem mérgező eszközök, amiket csak engedéllyel lehetne használni. Használják őket biztosításra, de ne arra, hogy cégek és országok ellen spekulálnak velük! Ugyanez érvényes a CDO-kra és egyéb szintetikus eszközökre is. A cégek részvénykibocsátását a legszigorúbban szabályozzák a hatóságok, akkor pont a derivatívákat és a strukturált termékeket ne kellene?

Most, hogy a Lehman csőd már megtette hatását, mint annak idején 1930-ban a bankcsődök, barack Obama feladata még nagyobb, mint Franklin D. Roosevelt-é volt.
A buborékok kidurranása hitelproblémákat okoz, kényszerű eszközértékesítésekhez, deflációhoz és olyan vagyonpusztuláshoz vezet, ami katasztrofális méreteket ölthet. A jelenlegi kibocsátott hitelmennyiség mellett a defláció maga alá temetheti a bankrendszert és depresszióba taszíthatja a gazdaságot, amit mindenáron el kell kerülni.

 

Ezt igenis meg lehet tenni - úgy, ha olyan mennyiségű pénzt teremtünk, ami ellensúlyozza a hitelveszteségeket és újratőkésíti a bankrendszert, majd a hitellufit szépen leereszti. Radikális és nem ortodox gazdaságpolitikai lépésekre van szükség, a legjobb eredmény érdekében a három lépést kombinálni kell.



Ha az intézkedések sikeresek és a hitelezés újra beindul, akkor a plusz pénzmennyiséget ugyanolyan gyorsan kell kiszippantani a gazdaságból, ahogyan bepumpáltuk, ugyanis az inflációt nem engedhetjük szabadjára. Nincs olyan megoldás, amellyel egyensúlyhoz egy kicsit is közeli állapottal úszhatjuk meg a depressziót.



Hogy a depressziót elkerüljük, Barack Obamának a már előrehaladott állapotban lévő fiskális élénkítő csomagon túl rendszerszintű és kötelező újratőkésítést kell keresztülvinnie a bankrendszeren, valamint meg kell reformálnia a jelzálogrendszert.
 


Az energiapolitika szintén kulcskérdés mind a depresszió, mind a defláció elkerülésében. Az amerikai fogyasztó nem lehet többé a világgazdasági növekedés motorja, az alternatív energiaforrások, valamint az energiatakarékos megoldások fejlesztése elengedhetetlen. A konvencionális energiahordozók árát ugyanakkor magasan kell tartani, hogy megérje ezekbe a technológiákba invesztálni: anyagilag büntetni kell a széndioxid kibocsátást és import vámot kell kivetni az olajra, hogy a belföldi árat az USA-ban mondjuk 70 dollár fölött tartsuk.



Végül, de nem utolsó sorban a nemzetközi pénzügyi rendszer reformra szorul.

Jelenleg a rendszer távol áll az egyenlőségtől, azoknak az országoknak a kezében van, akik a nemzetközi pénzügyi intézményeket irányítják (leginkább az USA-éban), miközben a periféria országokat magukra hagyja. Hogy a rendszer milyen igazságtalan az leginkább azon látszik, hogy az egész krízis az USA-ból indult de végül más országokban okozta a legnagyobb károkat. Segítenünk kell megmenteni a periféria országok pénzügyi rendszereit, kereskedelmi kapcsolatait, pénzügyi segítséget kell nyújtatnunk ezek kormányainak a gazdaságélénkítéshez.



A bankrendszer szabályozását nemzetközi, globális szintre kell emelni, de még a makrogazdasági fiskális élénkítő intézkedéseiket is össze kell hangolniuk az országoknak, hogy a devizaárfolyam-ingadozásokat és egyéb zavarokat elkerüljük.



Ez egy sűrített, vázlatszerű leírása a világgazdasági trend megfordításához szükséges lépéseknek. Arra hivatott, hogy megmutassa, milyen bonyolult is ez."

 


Személyesen Soros György értekezik a mai Financial Times hasábjain egy egész oldalas nagy exkluzív írásban arról, hogy milyen lépéseket kellene tennie az USA-nak a világgazdasági tendencia megfordítása érdekében.

A gondolatok abból a publikációból származnak, amelyet a magyar-amerikai üzletember kiegészítésként írt ahhoz a könyvhöz, amelyet tavaly jelentett meg a jelenlegi válság analógiájáról. Új írásával az előző kötetet bővíti a Lehman Brothers csődje utáni eseményekkel, illetve javaslatokat is tesz a válság megoldására vonatkozóan.

Portfolio 2009. január 29., 14:23

 

http://m.portfolio.hu/vallalatok/itt-van-soros-gyorgy-reszletes-programja.109314.html

 

 

Aki nem érti, hogy miről van szó, az nézze meg figyelmesen az alábbi filmet:

 

 

http://indavideo.hu/video/Bennfentesek_1

 

 

 

Aki tudja miről van szó, az is nézze meg a Bennfentesek c.  filmet. A film előzetese:

 

 

 

 

a reflexivitás - ról

 

A valóság tapasztalati érzékelését (percepció) és a valóságot kétirányú, reflexív kapcsolat köti össze. Ez kezdetben önerősítő, majd végül önpusztító fellendülés/hanyatlás folyamatok, illetve buborékok kialakulását eredményezheti.

 

A reflexivitás elmélete jellegében eltér az egyensúlyelmélettől, mely a popperi tudományos módszer szerint a tudományos elméletek közé sorolja magát. A természettudományokhoz hasonlóan egyetemes érvényességű megállapításokat kínál. Ezzel szemben a reflexivitás elmélete tagadja azt, hogy a pénzpiacok működésével kapcsolatosan természettudományos jellegű megállapításokat lehetne tenni. A tudományos elméletek szokásos jellegétől eltérően a reflexivitás elmélete nagyobb biztonsággal tudja magyarázni a már megtörtént eseményeket, mint ahogy ezen elmélet alapján az eseményeket előre lehetne jelezni. Így ennek a felismerésnek a birtokában a társadalomtudósoknak, ezen belül a közgazdászok gyökeresen meg kellene változtassák módszertanaikat. Minden kialakuló buborék egy valóságon alapuló trendre, illetve a trendhez kapcsolódó téveszmére bontható. Ez a két elem pedig reflexív kölcsönhatásban áll egymással.

 

Soros György az elmélet megalapozása kapcsán megkülönbözteti a világ megértésére, megismerésére irányuló észlelő (kognitív) és a világ befolyásolására, megváltoztatására irányuló cselekvő (manipulatív) funkciót. Fontos meglátása szerint a két funkció elszigeteltségéből nem indulhatunk ki. A megfigyelt társadalmi jelenségek – így a pénzpiacokon részt vevők – személyére semmiképpen sem érvényes a két funkció elszigeteltsége. Ha ez igaz, akkor a két funkció kölcsönhatásra lép egymással. Így a szereplők döntéseiket nem alapozhatják kizárólag ismeretekre, a tudásra, hanem a jövőbeli eshetőségekkel is számolniuk kell. Ezen a ponton Soros György reflexivitás elmélete lényegében a játékelmélet gyakorlati alkalmazhatóságának felfedezését jelenti a társadalomtudományok általános módszertana kérdésében. Soros hangsúlyozza, hogy a pénzpiacon domináns szerepet játszó szintetikus eszközök és értékelési modellek a racionális elvárások téves elméletén alapulnak. A reflexivitás elméletének alkalmazása elől elzárkózó, a tudományos kutatás egységességét valló közgazdaságtan azonban lehetetlenné teszi a társadalmi események természeti eseményektől lényegükben eltérő jellegzetességeinek kutatását.

 

Soros tétele szerint a tévedés elkerülhetetlen. A végső igazság az emberi elme számára elérhetetlen, azok az ideológiák, amelyek ilyet ígérnek törvényszerűen tévednek.

 

Soros György szerint a fősodrú közgazdaságtan, számos ellentartó érdek fogságában, nem képes jelenleg befogadni és alkalmazni ezeket a felismeréseket. A globalitás irányában változó világunk új jelenségei szerinte újfajta szemlélet, új vizsgálati módszerek alkalmazását tennék szükségessé; ezek alkalmazása pedig sérti a már kialakult érdekviszonyokat. Annak feltételezése, hogy a piacok egyensúlyra törekszenek, Soros meglátása szerint olyan politikák igazolására szolgál, melyek szabad kezet akarnak adni a pénzpiacoknak. Amennyiben a közgazdászok hajlandóak lennének elfogadni a reflexivitás elméletét, ezzel saját jelentőségüket is leértékelnék és egyben a valóság manipulálásának lehetőségét is akadályoznák.

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Reflexivit%C3%A1s_(k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan)

 

 

…ha nem látjuk be a valóság megismerésének korlátait, az könnyen elvezethet az olyan végső igazságot hirdető társadalmi berendezkedésekhez is, mint a kommunizmus, a fasizmus vagy a nemzeti szocializmus. A filantróp szerint kételkedés nélkül nem juthatunk el a bizonyossághoz. Az ideológiák ugyanis abban a hamis szerepben tetszelegnek, hogy birtokukban van az egyedüli üdvözítő, végső igazság, de ez nem így van

 

…a válság kialakulása természetes következménye annak, hogy a szereplők nem a megfelelő megközelítést alkalmazzák a piacokra. A mai uralkodó közgazdaságtan tévedése, hogy a piacok egyensúlyra törekednek, ez ugyanis egy szélsőséges és ritka esete bármely rendszernek, így a pénzpiacoknak is. A rendszerek egészen másként viselkednek az egyensúlyhoz közeli állapotban, mint attól távol

 

…a közgazdászok nem hajlandók kellő fontosságot tulajdonítani az emberi bizonytalanságnak sem, az egyensúly hamis látszata pedig hozzájárul a pénzügyi "buborékok" kialakulásához. Ráadásul a pénzügyi jelenségek magyarázata általában olyanoktól származik, akik érdekeltek benne, ezért szubjektív szempontból tekintenek a vizsgált eseményekre

 

…az emberek arra törekednek, hogy megértsék és megváltoztassák a világot, e két nézőpont azonban ellentmond egymásnak. Ha például azzal a szándékkal közelítünk a világhoz, hogy megváltoztassuk, akkor nem tudunk róla elfogulatlanul objektív képet alkotni... 

- hangzottak el a Magyar Tudományos Akadémián 2009-ben -

 

http://hvg.hu/gazdasag/20091026_soros_gyorgy_refelxivitas_elmelete

 

 

A reflexivitás elmélete számomra mindent elárul Sorosról. Ez az elmélet élesen ellentmond a piacgazdaság egyensúlyi elméletének, vagyis annak, hogy a pénzpiac mindig egyensúlyra törekszik. Soros szerint a piaci szereplők szubjektív döntései és a piaci alapok egymást folyamatosan befolyásolják. Mivel két funkcióban hisz: a világ megismerésében és a világ befolyásolásában, így számomra egyértelmű, hogy az ő életében a manipuláció játssza a főszerepet. Azt is vallja, hogy a hamis feltevésre alapozott ideológiák alapjaiban megváltoztathatják/megváltoztatják a valóságot.   Mit is nyilatkozott? „…ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. … alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.” Az én egyszerű nyelvemre lefordítva az ő üzenete azt jelenti, hogy a több ezer éves, Isten adta természeti törvényekkel szembe kell fordulni, és manipulálni kell az embereket, a társadalmakat, ha kell, és lehet, az egész világot. Természetesen a saját jól felfogott érdekünknek megfelelően. De mi van, ha több ezer Soros él egyszerre? Soros szerint egyébként nincs végső igazság, így azok az ideológiák, amelyek mégis erre az elvre hivatkoznak, mint a kommunizmus és a nácizmus, kizárólag erőszakkal valósíthatók meg. És a globalizmus? A nyitott társadalom? Soros és ideológiai társai szavaiból és tetteiből egyértelműen az következik, hogy az ő igazságuk mégiscsak végső igazság. Vagyis az eléréséhez – az előbbiek alapján – erőszak kell. 

http://civilosszefogas.hu/megis-ki-az-a-soros/

 

 

…a pénzpiacokat szabályozó és felügyelő hatóságoknak nem a piac mindenhatóságából és az általános egyensúlyelméletből kellene kiindulniuk. A piaci szereplők világlátása, tudása és információval való ellátottsága ugyanis mindig torz és részleges. A téves nézetek pedig helytelen cselekvést szülnek, ez aztán visszahat és befolyásolja magát a piaci helyzetet is. Ez a reflexivitás lényege.


A reflexivitás következménye, hogy a pénzpiacok hajlamosak a túlárazásra, a buborékok kialakulására. Ezért a szabályozó és felügyeleti hatóságoknak kell beavatkozniuk a stabilitást veszélyeztető buborékok kialakulásának megakadályozása érdekében. 


A pénzügyi rendszer stabilitása érdekében közép- és hoszszú távon olyan reformokat és szabályozási előírásokat kell bevezetni világszerte, amelyek csökkentik a bankok nyereségét.

 

Bizonyos derivatív értékpapírokat a pénzügyi rendszer egészének stabilitása érdekében igen erősen szabályozni kell. Azoknak a bankoknak pedig, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek (mert az állam úgyis megmenti őket), ezért cserébe le kell mondaniuk bizonyos típusú ügyletekről.

 

https://www.vg.hu/gazdasag/soros-a-krizis-oka-a-fel-nem-ismert-reflexivitas-293849/