Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


svájci figyelmeztetés 2004-ben

2016.04.03

"A KDNP alelnöke kitért arra is, hogy Veres János akkori pénzügyminisztert és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt egyaránt terheli a felelősség, hogy nem tett semmit, többszöri felszólításra sem, ezzel végleges csapdába sodorva a magyar háztartásokat és a magyar gazdaságot.

 

Utalt arra a napokban megjelent hírre is, hogy Járai Zsigmondot már 2004-ben figyelmeztette a svájci Nemzeti Bank korábbi elnöke a magyar devizahitelek kockázataira. Az intő dokumentum tartalmát a jegybanki vezetők a pénzügyi stabilitási tanács elé tárták, amelynek tagjai voltak a pénzügyminisztérium, a bankfelügyelet és a jegybank vezető beosztású szakértői, továbbá a Nemzeti Bank éveken át rendszeresen figyelmeztette a szocialista kormányokat. Azonban a szocialista kormány semmisnek tekintette az időben érkezett külföldi figyelmeztetést, pedig akkor talán meg lehetett volna akadályozni a devizahitel-katasztrófát - mondta Rétvári Bence."

2011. október 2.

http://kdnp.hu/news/mielobb-meg-kell-nevezni-deviza-eladosodasert-felelos-politikusokat

 

tobb-fenyt---kep.png

 

"Tisztában vannak a magyar adósok a devizahitelek árfolyamának kockázataival? – tette fel a kérdést Jean-Pierre Roth, a Svájci Nemzeti Bank elnöke 2004. július 2-án Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori elnökének küldött levelében. A lapunk birtokába került dokumentumban Roth arról írt: a svájci lapokból értesült arról, hogy hazánkban egyre nagyobb arányokat ölt a frankhitelezés. Az elnök azt is megemlíti, tisztában vannak azzal, hogy a frank a legnépszerűbb a devizahitelek körében, de korábban már többször hangsúlyozták ennek a veszélyeit.

 

Auth Henrik, a nemzeti bank egykori alelnöke nemrégiben a Hír TV Bruttó című műsorában már említést tett a levélről, és azt is elmondta, hogy az óvatosságra intő dokumentum tartalmát a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elé tárták. A szocialisták véleménye azonban az volt, hogy a forinthitelek nagyobb károkat okoznak, mert visszafogják a növekedést.


A magyar jegybank éveken keresztül gyakran és rendszeresen figyelmeztette a szocialista kormányokat a veszélyekre. Az MNB 2004-es stabilitási jelentésében például, amely a Roth-levél megérkezése előtt három héttel jelent meg, az áll, hogy a hitelfelvevők általában „nincsenek tisztában az árfolyam-ingadozás tehernövelő hatásaival”, illetve a „törlesztőösszeg emelkedésének valószínűsége nem alacsony”."

2011. október 2.

http://mno.hu/migr_1834/svajc-idoben-figyelmeztetett-881033


 

 

"A Zürichben megírt levelet egy, a magyarországi autóhitelezésről szóló, Svájcban megjelent cikk ihlette, s svájci jegybank ennek kapcsán kért információkat a hazai svájcifrank-hitelezésről.

 

A Zürichből érkező levél apropóját egy Svájcban megjelent, magyarországi autóhitelezésről szóló cikk jelentette. Eszerint Ausztriában a legnépszerűbb devizafajta a svájci frank, ezzel kapcsolatban viszont felhívja a figyelmet: számos alkalommal hangsúlyozták az ilyen típusú műveletek kockázatát, különösképpen azért, mert nincs tisztázva, hogy végső soron ki viseli a devizaárfolyam-kockázatot.

Jean-Pierre Roth a levélben afelől érdeklődik a levélben Járai Zsigmond jegybankelnöktől, hogy a magyar hitelfelvevők tudatában vannak-e az árfolyamkockázatnak. Az akkori jegybanki vezetés továbbította a levelet a Pénzügyminisztériumnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Magyar Bankszövetségnek.

A levél megírása idején elsősorban gépjármű-hiteleket kínáltak frankban a bankok, ezt követően futott fel igazán a frank alapú jelzáloghitelezés."

2011. október 14.

 

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/svajc_sem_latta_elore_a_magyar_devizabuktat.498727.html

 

 

Az erélyesebb fellépést nehezítette, hogy a PSZÁF és az MNB között nézeteltérések is voltak. Úgy tudjuk, a kockázatok nagyságának megítélésében nem értett egyet a két intézmény. A vitákban a felügyelet vezetői képviselték a konzervatívabb álláspontot (egyébként ez olvasható ki a vonatkozó figyelmeztetések átolvasásából is). Ők főként azt hangsúlyozták, hogy az árfolyamok múltbeli változásai nem indokolják a túlzott aggodalmat, ráadásul azonos összegű forint- és devizahiteleket összehasonlítva látszik, hogy a devizás tartozás a jövedelem arányában kisebb terhelést jelent.

 

Bár háttérbeszélgetéseinken azt tapasztaltuk, hogy az összekülönbözés miatt a PSZÁF és az MNB hajlamos az egymásra mutogatásra, abban a megkérdezettek többsége egyetértett, hogy a hatékony beavatkozásnak távolról sem ez volt a valódi akadálya.

2011.10.18

http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/18/ki_a_felelos_a_devizahitelezesert/