Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Sargentini jelentés, a perek elhúzódása és a kormány tervei

2018.09.16

level-trocsanyinak---2018.09.16.png

 

Tisztelt Trócsányi László Igazságügyi Miniszter úr!

 

 

Az úgynevezett Sargentini jelentés (Jelentés a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról - (2017/2131(INL)) az alábbi tényt tartalmazza:

 

(16) A Gazsó kontra Magyarország ügyben 2015. július 16-án hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog. Az EJEB arra a következtetésre jutott, hogy jogsértés abból a gyakorlatból ered, hogy Magyarország visszatérően nem biztosítja a polgári jogokat és kötelezettségeket meghatározó eljárások észszerű időn belüli lezárását, és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy a kérelmezők jogorvoslatot kérhessenek nemzeti szinten a túlságosan hosszú polgári eljárások miatt. Az ítélet végrehajtása még folyamatban van. A 2016-ban elfogadott új polgári perrendtartás a polgári eljárások felgyorsítását irányozza elő egy kétszakaszos eljárás bevezetésével. Magyarország tájékoztatta az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát arról, hogy 2018 októberéig elfogadja az elhúzódó eljárásokra vonatkozó hatékony jogorvoslatot létrehozó új törvényt.

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2018-0250+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu

 

 

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes 2018. június 13.-án levélben tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés 2018. évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programjáról.

http://www.parlament.hu/documents/10181/56621/Tvalk_program_2018_osz.pdf/5db0f555-cfa0-6b75-629f-fb1091e6bfff

 

 

Ebben a programban a 10. pont címe:

„Törvényjavaslat a bírósági eljárások elhúzódása miatti igérvényérvényesítésről”.

Előadóként az Igazságügyi Minisztérium van megadja.

A program szerint:

„A szabályozás célja a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódásával kapcsolatos jogsérelmek hazai fórum előtti hatékony orvoslásának megteremtése, tekintettel arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2015. július 16.-án a Gazsó kontra Magyarország ügyben meghozott ítéletében a hazai eljárások időszerűségében jelentkező strukturális hiányosságok mielőbbi orvoslását, az eljárási késedelmek és az utólagos kompenzáció hatékonyságának növelését sürgeti.”

 

 

Részletek az ítéletből:

11. A kérelmező azt panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt „ésszerű idő” követelménnyel. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja:

„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét …. bíróság ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában …”

 

12. A Kormány vitatta az állítást.

 

13. A figyelembe veendő időszak 2006. január 5-én kezdődött, és 2012. február 29-én zárult le. Ilyen módon az eljárás három bírósági szinten csaknem hat évig és két hónapig tartott.

 

17. …A jelen ügyben a Bíróság észrevételezi, hogy a jogvita nem volt különösebben bonyolult. A kérelmező továbbfoglalkoztatásával volt kapcsolatos; a Bíróság azonban nincs meggyőződve arról, hogy a hatóságok a szükséges szorgalommal jártak el az ügy mielőbbi befejezése érdekében.

 

18. A kérelmező továbbá panaszolta, hogy nem állt rendelkezésére hatékony jogorvoslat az eljárás felgyorsítására. Az Egyezmény 13. cikkére hivatkozott, amely kimondja:

“Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg.”

 

19. A Kormány általánosságban vitatta a panaszt.

 

22. A Bíróság megjegyzi, hogy a jelen ügy olyan ismétlődően felmerülő problémával kapcsolatos, ami leggyakrabban ad okot az Egyezmény Magyarország általi megsértésének Bíróság általi megállapítására (ld. a 34. bekezdést alább). Továbbá, az Egyezmény 13. cikkében foglalt követelmény ellenére a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, illetve az ilyen eljárások által okozott kár orvoslására.

 

23. A Bíróság úgy véli, hogy a polgári eljárások túlzott hosszának, valamint a hatékony hazai jogorvoslatok magyar jogrendszeren belüli hiányának a kérdése annak ellenére megoldatlan, hogy már jó ideje világos és egyértelmű esetjog áll rendelkezésre, amely alapján a Kormány megfelelő intézkedéseket tehetett volna ezen kérdések megoldására.

 

29. 2004. május 12-én hozott, a rendszerszintű problémákat feltáró ítéletekről szóló határozatában a Miniszteri Bizottság felhívta a Bíróságot arra, hogy „különösen olyan esetekben, amikor valamely rendszerszintű probléma miatt várhatóan sok kérelem kerül benyújtásra, az Egyezmény megsértését megállapító ítéletében a Bíróság tárja fel az elmarasztaláshoz vezető rendszerszintű problémát és annak forrását, így segítve az Államot a megfelelő megoldás megtalálásában, a Miniszteri Bizottságot pedig az ítélet végrehajtásának ellenőrzésében”.

 

30. A [strasbourgi] bírósági ítéletek ezen elvek szerinti hatékony végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bíróság irányadó ítélet meghozatalára irányuló eljárást indíthat, amely lehetővé teszi számára, hogy ítéletében világosan meghatározza a jogsértéseket eredményező mögöttes strukturális és/vagy rendszerbeli problémákat, továbbá lehetővé teszi számára annak jelzését, hogy az alperes Államnak milyen specifikus intézkedéseket vagy aktusokat kell tennie a jogsértések orvoslására.

 

33. A Bíróság azonban kénytelen észrevételezni, hogy a Kormány által hivatkozott reformok bevezetése óta eltelt négy esztendőben a probléma változatlanul fennmaradt. Ezért a Bíróság úgy véli, hogy az irányadó ítélet meghozatalára irányuló eljárás lehetővé fogja számára tenni annak hangsúlyozását, hogy az alperes Államnak olyan jogorvoslatokat kell bevezetnie, amelyek valóban hatékonyan kezelik az eljárás-elhúzódás miatti egyezménysértéseket.

 

34. Magyarország Egyezményhez történt csatlakozásától 2015. május 1-ig több mint 200 olyan ítélet született, amely a polgári eljárások túlzott hosszára figyelemmel az Egyezmény Magyarország általi megsértését állapította meg. 2014-ben az ésszerű időn belüli tárgyaláshoz való jog megsértése polgári ügyekben 24 alkalommal került megállapításra. Továbbá, a Kormány nagyszámú, polgári eljárás hosszával kapcsolatos ügyben békés megegyezést kötött, illetve egyoldalú nyilatkozatot nyújtott be; ezek a kérelmek később törlésre kerültek az ügylajstromból.

 

35. A Bíróság megjegyzi, hogy az alperes Állam ez ideig annak ellenére nem léptetett életbe a helyzetet ténylegesen javító hatékony intézkedéseket, hogy a kérdéssel kapcsolatosan jelentős és következetes esetjog áll rendelkezésre.

 

36. A jelen ügyben azonosított problémák rendszerszintű természetét bizonyítja az is, hogy 2015. május 1-jén körülbelül 400 ilyen tárgyú ügy volt Magyarország ellen folyamatban a Bíróság különböző bírói formációi előtt, s az ilyen kérelmek száma folyamatosan nő.

 

43. A kérelmező 20000 euró nem vagyoni kártérítést követelt.

44. A Kormány vitatta az igényt.

 

45. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett, és méltányossági alapon nem vagyoni kárként 1000 eurót ítél meg számára.

 

46. A kérelmező 2400 euró plusz ÁFA-t követelt a Bíróság előtti eljárás során felmerült költségek és kiadások megtérítésére. Ez az összeg megfelel a kérelmező ügyvédje által 200 euró plusz ÁFA óradíjjal kiszámlázott jogi munka díjának.

 

47. A Kormány vitatta az igényt.

 

48. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak annyiban jogosult költségei és kiadásai megtéríttetésére, amennyiben bizonyítja, hogy e költségek ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek. A jelen ügyben – a birtokában lévő információkra és a fenti kritériumokra figyelemmel – a Bíróság a teljes kért összeg megítélését ésszerűnek tartja.

 

49. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.

 

 

Tisztelt Miniszter úr!

 

Évek óta tapasztaljuk, hogy devizahiteles ügyekben nagyon sok esetben a bírók nem döntenek, inkább elhúzzak a pereket, hátha időközben „történik valami”. Azért nem döntenek, mert nem tudják összehangolni a lelkiismeretüket, a szakmai megítélésüket a felső bírói vezetés elvárásaival, utasításaival.

 

Idei évtől tapasztaljuk, hogy az új Pp. hatályba lépése óta nagyon megnehezültek a perlés lehetőségei, ismereteink szerint Handó Tünde, az OBH elnöke is jelezte ezt Önnek.

 

https://birosag.hu/media/aktualis/egyszerubbek-lehetnek-keresetlevel-nyomtatvanyok

 

Tisztelt Miniszter úr!

 

Szeretnénk, ha válaszolna az alábbi kérdésekre:

 

  1. Hány olyan devizahiteles per van még folyamatban az Igazságügyi Minisztérium tudomása szerint, melyek 2013 előtt lettek elindítva, és még jogerősen nem fejeződtek be?
  2. Elkészült-e a már az Igazságügyi Minisztériumban program 10. pontjában szereplő törvényjavaslat?
  3. Mikor tervezik társadalmi vitára bocsátani a törvényjavaslatot?
  4. Tervezik-e az új Pp. tapasztalatainak az összegzését, és lát-e esélyt arra, hogy a szükséges változtatásokról még az őszi törvényalkotási időszakban tárgyaljon az Országgyűlés?
  5. Terveznek-e széleskörű szakmai vitát az új Pp. első féléves tapasztalatairól?

 

Kérjük, küldje át nekünk (elkészültét követően) a törvénytervezet, hogy véleményezni tudjuk.

 

Tisztelettel:

 

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány