Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a 10. EDE – Fővárosi Ítélőtábla és a banki nyilvántartás

2018.01.21

10.-ede---kep.png

 

A Fővárosi Ítélőtábla … folyamatban lévő másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta a következő

 

v é g z é s t :

 

A Fővárosi Ítélőtábla az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez, és a per tárgyalását az eljárás befejezésig felfüggeszti.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

A felperes 2016. január 5-én indított és az elsőfokú eljárásban megváltoztatott keresetében annak megállapítását kérte, hogy… A kereset indokai szerint a felperes a támadott feltételben annak elfogadására kötelezte magát, hogy tartozásának mindenkori összegét az alperes egyoldalú nyilatkozata állapítja meg, és az alperes a saját nyilatkozata alapján kiállított közjegyzői okirattal, a közjegyzői ténytanúsítvánnyal a felperessel szemben közvetlen végrehajtást indíthat. A ténytanúsítvánnyal szemben a szerződési feltétel a fogyasztóra hátrányosan állapítja meg a bizonyítási terhet.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a feltétel nem az adós teljesítésére ír elő a felekre nézve kötelező rendelkezést, nem tartalmaz tartozáselismerést és arra történő feljogosítást sem, hogy az alperes a szerződésben foglaltakat értelmezve határozza meg a felperes aktuális tartozását és szerződésszerű teljesítését. … A közjegyzői ténytanúsítványra vonatkozó rendelkezés nem azt jelenti, hogy a tartozás összegét a felperes nem vitathatja. A végrehajtási perben minden olyan körülményre hivatkozhat, amelyet egy marasztalási keresettel szemben védekezésként előadhat.

 

Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatásával keresetének teljesítését kérte. Hangsúlyozta, hogy a kikötés alkalmas a fogyasztók és az alperes közötti egyenlőtlenség előidézésére, mert a fogyasztó hátrányára az alperest olyan előnyhöz juttatja, amely megkönnyíti a fogyasztókkal szembeni igényérvényesítés lehetőségeit, egyidejűleg megnehezíti a fogyasztók jogait abban, hogy az alperes könyveiben, nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegét vitassa.

 

Az ítélőtábla az alábbi kérdésekben várja a bíróság állásfoglalását:

 

(1) Az irányelv melléklete 1. pontjának q) alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy az általánosan és minden további vizsgálódást szükségtelenné tevő módon közrendi szabály rangjával bíró uniós normaként tiltja általános vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételként a bizonyítási kötelezettséget a fogyasztónak minősülő adósra átfordító célú vagy ilyen hatású szerződéses rendelkezés hitelező általi kikötését?

 

(2) Amennyiben az irányelv melléklete 1. pontjának q) alpontja alapján a szerződési feltétel célját és hatását is értékelni kell, megállapítható-e az olyan szerződési feltétel fogyasztói jogokat akadályozó hatása,

• amelyre figyelemmel a fogyasztónak minősülő adós alappal feltételezi, hogy a szerződést a maga egészében, valamennyi feltételre kiterjedően a hitelező által követelt módon és mértékben teljesítenie kell abban az esetben is, ha meggyőződése szerint a hitelező által kért szolgáltatással részben vagy egészben nem tartozik,

• illetve amelynek az a hatása, hogy a fogyasztót korlátozza vagy elzárja a méltányos tárgyaláson alapuló vitarendezési módtól, mert a hitelezőnek elegendő erre a szerződési feltételre hivatkoznia ahhoz, hogy a jogvitát lezártnak tekintse?

 

(3) Amennyiben az irányelv mellékletében felsorolt tartalmú szerződési feltételek tisztességtelenségéről is az irányelv 3. cikk (1) bekezdésében írt szempontok szerint kell dönteni, ebben az esetben megfelel-e az irányelv 5. cikkében foglalt világos és érthető megfogalmazás elvének a szerződés teljesítésével, a hitelezővel szembeni peres és peren kívüli viták rendezésével, illetőleg az igényérvényesítéssel kapcsolatos fogyasztói döntéseket befolyásoló olyan feltétel, amely nyelvtanilag ugyan világos, de joghatása csak a nemzeti jogszabályok értelmezésével állapítható meg, amelyben egységes bírói gyakorlat a szerződéskötés időpontjában nem volt, és az ezt követő években sem alakult ki?

 

(4) Úgy kell-e értelmezni az irányelv mellékletének 1.m) pontját, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben is lehet tisztességtelen, ha az a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel egyoldalúan a fogyasztó teljesítése szerződésszerűségének megítélésére, és ezt a fogyasztó még a szerződő felek bármelyikének teljesítése előtt magára nézve kötelezőnek elismeri?

 

Budapest, 2018. január 9.

 

Dr. Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke

Dr. Bleier Judit s.k.

 Dr. Pusztai Anita s.k. előadó bíró bíró

 

 

A teljes határozat 13 oldal, nagyon alaposan ismerteti, hogy milyen szempontok alapján születtek ebben a kérdésben egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek a Kúrián.

 

 

Nemrég ugyanebben a témában a Pest Megyei Főügyészség beperelt egy bankot:

 

„A főügyészség egy bankkal szemben is keresetet nyújtott be, mert a bank az ügyfelekkel kötendő szerződéseiben kikötötte: a fogyasztó előre elfogadja, hogy a szerződés banki felmondása esetén az ügyfél tartozása annak előzetes vitathatósága nélkül végrehajtható. Ezzel a bank gyakorlatilag kizárta, hogy a végrehajtás előtt egy perben bizonyítania kelljen a követelése jogalapját és összegszerűségét. A főügyészség szerint ez az eljárás a bank számára könnyíti meg a fogyasztóval szembeni igényérvényesítést, hiszen a fogyasztó csak a már foganatosított végrehajtással szemben indíthat pert, és ebben a perben már nem a banknak, hanem a fogyasztónak kell bizonyítania.”

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/a-pest-megyei-fougyeszseg-egy-bankkal-szemben-inditott-devizahiteles-pert.html

 

 

Még mindig ugyanebben a témában a Kúria elnöke elvi határozatot hozott…:

 

A Kúria elvi határozata (Gfv.VII.30.791/2016.) szerint a közokiratba foglalt devizaalapú kölcsön-, illetve lízingszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartása alapján jogosult a fogyasztói követelések kimutatására és a szerződő felek az ennek alapján készült közjegyzői ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozást elismerő nyilatkozatnak, a fogyasztók jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét nem korlátozza, illetve a bizonyítási terhet a fogyasztók számára hátrányosan nem változtatja meg, ezért nem tisztességtelen.

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/kuria-ujper-domping-jogos-vedelem-ugyeben

 

 

…. majd Darák Péter a Kúria elnöke a Hiteles Mozgalomnak írt válaszlevelében közölte, hogy ez a döntés még nem lett elvi határozat:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/kuria-es-a-banki-nyilvantartas.html

 

 

Valószínűleg az ilyen helyzetekre mondta azt Wellmann, hogy:

 

"A devizahiteles problematika olyan,

mint egy többfelvonásos dráma,

az ország bíróságai 7-8 éve

küszködnek ezekkel az ügyekkel"

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/wellmann-----devizahiteles-ertekeles-2018.-januar.html

 

Valóban nem más ez, csak küszködés, csak épp ezen évek alatt családok tízezrei veszítik el otthonukat, családok százezrei mennek anyagilag, mentálisan tönkre!

 

Úgy tűnik, az idei év nagyon kemény lesz, nekünk pereskedő devizahiteleseknek főként!