Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


a Hiteles Magyarok álláspontja - C-51/17

2018.09.25

hiteles-magyarok---c-51---kep.png

 

 

A Hiteles Magyarok Egyesület Kúriának írt levelét itt olvashatjátok el:

 

http://www.hitelesmagyar.com/media/kunena/attachments/155/amicus_c51.pdf

 

 

A Hitelsikerek az alábbi felhívást tette ezzel kapcsolatban közzé:

 

 

Amit eladott a Kormány

most visszaveheti a Kúria!

Csatlakozzon Ön is!

 

Kedves Olvasóink!

Az Európai Bíróság C-51/17. számú ítéletével kapcsolatban a Kúria weboldalán megjelent tájékoztató alapján tanácskozást fognak összehívni, melyhez lehetőség van írásos véleményt  (Amicus Curiae) benyújtani.

A  tanácskozás még ebben a hónapban megtörténik, ezért csak 2-3 nap áll rendelkezésre, hogy a véleményt eljuttassuk a Kúria részére. dr. Csitos Eszter és munkatársai által készített beadvány egy ilyen alapos, jól megszerkesztett dokumentum, melynek beadásához Önök is csatlakozhatnak! Ehhez nincs más dolguk, mint a letölthető az Önök egyetértését kifejező nyilatkozatukat, aláírásukkal ellátva a Kúria részére eljuttassák. Küldési határidő: 2018.09.28.

A Magyar Kormány megállapodott a bankokkal, de a Kúriának most lehetősége nyílik arra, hogy ezt visszavegye és helyreállítsa a bíróságok íránti közbizalmat! Itt a lehetőség, hogy kifejezzük a véleményünket, iránymutatásul a Kúriai tanácskozáson részt vevő bíráknak.

A teljes beadvány letölthető itt: Amicus Curiae C_51_17 20180924

Egyetértő nyilatkozat letölthető itt: Egyetértő nyilatkozat Amicus Curiae 20180924

Az egyetértő nyilatkozatot az alábbi módokon lehet elküldeni a Kúriának:

Kuria@kuria.birosag.hu 1363 Budapest, Pf. 35.

 

C-51/17 kapcsán megjelent legutóbbi közleményünk: Döntés született a C-51/17 EDE ügyben

 

http://hitelsikerek.hu/amit-eladott-a-kormany-most-visszaveheti-a-kuria-csatlakozzon-on-is/

 

 

Részletek az elküldött levél összegzéséből:

 

Bizonyára a Tisztelt Kúria is észlelte a jogegységi határozatok és a Bíróság ítéletei alapján készített összefoglalókban szereplő jelentős ellentmondásokat, és a jövőben a jogegységesítési tevékenységét ennek megfelelően fogja korrigálni és folytatni, azonban röviden az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet:

 

Álláspontunk szerint egyértelműen és szembeötlő módon megállapítható, hogy az 1/2016 PJE számú határozat teljességgel ellentétes a közösségi joggal, hiszen megengedőbb a tekintetben, hogy a szerződés főtárgyának meghatározása érvényesen úgy is lehetséges, hogy az(ok) a szerződéskötéskor még nem ismert(ek). (Ez teljességgel szembehelyezkedik a C-126/17. számú döntésben foglaltakkal.)

 

Megállapítható az is, hogy a 6/2013 PJE számú határozatban előírtak, miszerint a kockázatfeltárás körében elegendő annak rögzítése, hogy a törlesztőrészletek emelkedhetnek, úgyszintén megengedőbb a Bíróság jogértelmezési döntéséhez képest, mivel a szolgáltatónak a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátania az összes kockázat-értékelési mechanizmusát azzal, hogy külön kiemeli az „esetlegesen jelentős” események bekövetkezésének lehetőségét is.

 

A megfelelő tájékoztatás vonatkozásában a bizonyítási teher a közösségi jog értelmében nem hárulhat a fogyasztóra, emiatt a 2/2014 PJE számú határozat egyértelműen ellentétes a Bíróság döntéseiben szereplő rendelkezésektől.

 

Az elmúlt évek „devizaügyekkel” kapcsolatos tapasztalatai egyértelműen megmutatták, hogy bár a jogegységi határozatok ú.n. ”intern normának” minősülnek, azonban a jogalkalmazók gyakorlatilag törvényként tekintetnek rájuk, illetve nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a fenti jogegységi határozatok tartalma ellentétes egy törvénnyel vagy annak céljával. Nagyon vékony határvonal húzódik ugyanis a jogértelmezés egységesítése, és a jogalkalmazáson belüli jogalkotás között.

 

Tisztában vagyunk azzal, hogy Alaptörvényben biztosított joga a Tisztelt Kúriának a jogegységesítés és a jogegységi határozataik kötelezőek a bíróságok részére, ugyanakkor a Tisztelt Kúria bizonyára felismeri azt, hogy az EUMSZ rendelkezései – úgyszintén az Alaptörvény Q cikk (2) bekezdése – kötik a Tisztelt Kúriát is.

 

Azaz a Tisztelt Kúria bizonyára felméri egyrészről az erkölcsi és jogalkalmazási felelősségét, amikor az Európai Unió ítéleteinek elemzését kötelező jellegű útmutatássá alakítja.

 

Másrészről ez a felelősség magában foglalja a Kúria kártérítési felelősségét is, amennyiben a közösségi joggal ellentétes magatartást ír elő a bíróságok számára, különösen azért is, mert bár a C-51/17. számú döntés pár napja született, azonban az ítélet alapjául szolgáló joggyakorlat már évekkel ezelőtt kialakult.