Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Szegedi Ítélőtábla tanulságos ítélethírdetése - a Szécsi per

2017.12.27

szegedi-itelotabla---2017.dec.---kep-01.png

 

 

Nézzük figyelmesen ezt az ítélethirdetést!

 

 

 

Én az alábbiakat tartom lényegesnek (az írásos ítéletet még nem láttam).

 

Az adósok 15 napon belül fizessenek meg:

 

535.000 Forintot a felperesnek másodfokú perköltségként

és

2.500.000 Forintot a magyar államnak fellebbezési illetékként.

 

Létre nem jött szerződésre hivatkozott az alperes a fellebbezésében, elsőfokú perben viszont a „létrejöttség nem jöttség” nem szerepel. Az elsőfokú bíróság tisztességtelenség miatt mondta ki a szerződés semmisséget, érvénytelenségét. A elsőfokú bíróság köti most a másodfokú bíróságot – így nem állapíthatja meg, hogy nem jött létre szerződés, miközben azt egy már jogerős bíróság (a létrejött szerződést) érvénytelennek minősítette.

 

„Egy létre nem jött szerződés érvénytelensége fogalmilag kizárt.”

 

A bíróság a döntését a kereseti kérelem és az ellenkérelem keretei között hozhatja meg –olyan kérdésekben dönthet, melyre vagy az alpereseknek, vagy a felpereseknek van kérelme. Az alperesek az elsőfokú eljárásban nem kérték, hogy további pontok alapján is állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét. A bíróságnak nem kell „hivatalból” vizsgálnia, hogy van-e további érvénytelenséget okozó pont a szerződésben. Csak akkor kellett volna „hivatalból” vizsgálni, ha van „marasztalási” rész a keresetben.

 

„Ha egy érvénytelenségi okot érintően a bíróságnak már van  jogerős ítélete, ez nem jelent úgynevezett „ítélt dolgot”, egy további, egy másik érvénytelenségi ok kapcsán.”

 

Az alperesek nincsenek elzárva a szerződés további bírósági megtámadásától.

 

Szerződés érvénytelensége esetén a bíróság három megoldás közül választhat (jogkövetkezmény): eredeti állapot helyreállítása, érvényessé nyilvánítás, hatályossá nyilvánítás. A bíróság nincs kötve a felek nyilatkozatához – egy korlát van, olyan döntést nem hozhat, mely ellen mindkét fél tiltakozik.

 

Jogelméleti okok miatt, az alperes (adós) által kért eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges. A kölcsönszerződés legfőbb jellegzetessége a „használati jelleg”, az adós használja a pénzt, ez nem fordítható vissza (ugyanúgy ahogy egy lakásbérlet sem). A pénzhasználat (a lakásbérlet) utólag nem tekinthető „meg nem történtnek” – így szóba sem jöhet az eredeti állapot helyreállítása. A pénz használatot nem lehet meg nem történné tenni.

 

A kölcsönbe adó (bank) csak ideiglenesen ruház át tulajdonjogot a kölcsönbe vevőre – azáltal sem lehet eredeti állapot helyreállításáról beszélni.

 

A kölcsönbe vevő mindaddig, amíg vissza nem fizet ugyanolyan összeget, mint amit kapott a kölcsön adótól (bank), idegen pénzt használ.”

 

Ezek alapján csak érvényessé nyilvánítás vagy hatályossá nyilvánítás jöhet szóba. A bírói gyakorlat, a jogelmélet szerint az első lehetőség elsőbbséget élvez. Csak akkor jöhet szóba a hatályossá nyilvánítás, ha valamilyen okból nem lehetséges az érvényessé nyilvánítás.

 

Saját észrevétel, beszúrás:

 

1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről

 

 

(részletek)

 

 

A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.

 

Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása - akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán - nem lehetséges vagy nem célszerű és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről. 

 

Az érvénytelenség két elsődlegesen alkalmazandó egyenrangú jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása és a szerződés érvényessé nyilvánítása, ha pedig ezek egyike sem alkalmazható, akkor kerülhet sor a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánításra. Az esetek egy részénél a bíróságnak gyakorlatilag nincs választási lehetősége az alkalmazható érvénytelenségi jogkövetkezményt illetően, mert az adott tényállásból (pl. utólagos irreverzibilitás bekövetkezte), a szerződés tárgyából (pl. dologszolgáltatásra illetve tevékenység kifejtésére irányuló szerződés) vagy az érvénytelenségi ok jellegéből (pl. kiküszöbölhetetlen érvénytelenségi ok) az alkalmazható érvénytelenségi jogkövetkezmény egyértelműen következik. Ha azonban elvileg többféle jogkövetkezmény alkalmazására is lehetőség van (pl. feltűnő értékaránytalanság esetén), akkor a bíróságot - a 5) pontban kifejtettek szerint - mérlegelési jog illeti meg. A bíróság e mérlegelés során nincs kötve a felek kereseti illetve viszontkereseti kérelmeihez, hanem azoktól eltérő érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása mellett is dönthet (pl. ha a felperes feltűnő értékaránytalanság címén az eredeti állapot helyreállítását kéri, a bíróság dönthet úgy is, hogy a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölésével a szerződést érvényessé nyilvánítja). A bíróság mérlegelésének, a jogkövetkezmények közötti választási lehetőségének azonban van egy korlátja: nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.

 

Az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak ismételten meg kell teremtenie a felek szolgáltatásainak és ellenszolgáltatásainak azt az egyensúlyát, amely a szerződéskötéskor is fennállt. A bíróságnak arra kell törekednie, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek rendezése során egyik fél se kerüljön a másikkal szemben aránytalanul kedvezőbb illetve méltánytalanul súlyosabb vagyoni helyzetbe, más szóval meg kell akadályozni bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását.

 

http://www.lb.hu/hu/kollvel/12010-vi-28-pk-velemeny-az-ervenytelenseg-jogkovetkezmenyeirol

 

 

Vissza az ítélethirdetéshez:

 

A jogerős ítélet szerint az alperesek által kért, és a felperesek által folyósított 22 millió forint svájci frankra történő átszámítása nem, illetve nem helyesen szerepelt a szerződésben.

 

Ott lehetne kezdeni az egész ügynek a megértését, hogy:

„A felek mindig úgy állapodnak meg, ahogy akarnak, mindaddig, amíg a megállapodásukat jogszabály nem tiltja.”

 

A deviza alapú szerződéseknél a felek a szerződés aláírásakor általában csak a forint összeget határozzák meg, azt amire igényt tart az adós – azt viszont nem tudják meghatározni pontosan, hogy ennek mennyi lesz a svájci frankra átszámított összege a folyósítás időpontjában. Ezt ítélte olyan problémának az elsőfokú bíróság, hogy a szerződést érvénytelenné nyilvánította.

 

Ha a bank hibásan számította át a forint összeget svájci frankra, akkor az szerződésszegés, és ez nem okozza a szerződés érvénytelenségét, mivel egy elszámolási vitában (perben) rendezhető.

 

A folyósítási értesítő pontosan tartalmazza az összeget – ha ilyen értesítő nem készült, az sem okozza a szerződés érvénytelenségét, mivel ez is egy elszámolással rendezhető.

 

Az árfolyamrés alkalmazása az elsőfokú ítéletben a szerződés érvénytelenségét okozta, azonban ez kiküszöbölhető. Ezt a problémakört a törvényhozás rendezte. Ez a szerződés ugyan nem tartozik a DH törvények hatálya alá, de a „metódus” alkalmazható.

 

„A polgári jogviszonyokban a felek mellérendeltek, egyenjogúak. Egyik félnek sincs több joga, mint a másiknak. Az pedig, hogy a fogyasztó adott esetben hátrányosabb helyzetben van a pénzintézethez képest, csak akkor vehető figyelembe, ha ezt konkrét fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik.”

 

Az elszámolás, a jogkövetkezmény meghatározása során nem lehet a fogyasztó érdekeit a bank érdekei elé helyezni fogyasztóvédelmi szempontokból.

 

A Ptk. szerint a hatályossá nyilvánítás esetén bíróságnak vizsgálnia kell hogy történt-e megfelelő ellentételezés az idegen pénz használata tekintetében és a bank kockázata is meg lett-e fizetve az adós által. A hatályossá nyilvánítás tehát nem az MNB alapkamattal történő elszámolást jelenti.

 

„Azt kellene vizsgálni, hogy amennyiben ezt az összeget az alperesek forint kölcsönként veszik fel, a forint kölcsön után milyen kamatot, kezelési költséget és egyéb fizetési kötelezettséget kellett volna teljesíteni.”

 

A fennmaradó tartozást egy összegben, rövid határidőn belül kell az adósoknak megfizetni – nem pedig úgy mint az érvényessé nyilvánítás esetén.

 

Ezzel a tájékoztatással az a célom, hogy alaposan elemezzük a megszülető ítéleteket, a bírói érveléseket. Találjuk meg azokat a pontokat, melyek cáfolják a bíró érvelését. Vagyis nem az én véleményem, megérzésem számít!

 

Tehát most egy elemző vitát kezdeményezek. Szükségünk lesz a tapasztalatokra 2018-ban.

 

Nem nehéz észrevenni, azokat a bírósági lépéseket, melyeket leginkább a Pécsi Devizakonferencia által ismertünk meg. A szerződések „meggyógyítása” és a „kegyelemdöfés”. Bővebben:

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/kegyelemdofesre-vagy----megmentesunkre----keszulnek-e-a-birok-.html

 

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/kerdeseink-es-a-kapott-valaszok/level-darak-peter-elnok-ur-reszere---a-devizahiteles-perek-kilovese-es-a-kegyelemdofes.html

 

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/az-allam-tervei/birok--ervenyesse-kell-nyilvanitani-a-devizahiteles-szerzodeseket.html

 

 

Két éve ennek a pernek az előéletéről így számolt be a Magyar Nemzet:

 

Devizahitel: ítélet után rémálom

 

Ön devizahiteles? A bíróságon pereskedik az igazáért? Úgy gondolja, megnyugodhat, ha jogerősen nyer a bankja ellen? Ha eddig azt hitte, hogy igen, akkor jókorát tévedett! Egy szegedi család kálváriája érzékletes példával szolgál arra, hogy a magyar jogrendszer, valamint a bíróságok képtelenek kezelni a devizahitelek okozta válságot.

 

 ( részletek)

 

Az adósok a számukra kedvező bírósági ítélet után úgy döntöttek – mivel érvénytelen a szerződés –, nem fizetnek többet, hanem elszámolnak a bankkal.

2014 januárjában fizették be az utolsó részletet. Szécsiék addigra már a kapott kölcsön csaknem felét – 9,5 millió forintot – visszafizették, és további négymillió forint állt rendelkezésükre az életbiztosítási számlájukon. Kiderült azonban, hiába vártak a banktól ésszerű viselkedést. A pénz­intézet nem kívánt megegyezni velük, inkább úgy döntött, hogy a központi hitel­információs rendszerben (KHR) „feketelistára” teszi az adósokat, ami azért hátrányos dolog, mert aki a listán szerepel, az minden pénzintézetnél hitelképtelenné válik. Az adósok tehát kénytelenek voltak újabb pert kezdeményezni a bank ellen, hogy lekerüljenek a feketelistáról. Ezt aztán szintén megnyerték, a bíróság megállapította, hogy a korábbi érvénytelen szerződésük miatt nem érhette volna őket semmilyen hátrány.

https://mno.hu/belfold/devizahitel-itelet-utan-remalom-1366694

 

Ennek a történetnek jutott most a Szegedi Ítélőtábla a végére.

 

Tényleg rémálom!