Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alkotmányjogi panasz - új Polgári Perrendtartás

2018.09.02

ab-panasz---kep.png

 

 

Egy ügyvéd alkotmányjogi panaszt adott be az új Polgári Perrendtartási Törvény  (2016. évi CXXX. tv. – 2018. január 1. napjától hatályos) miatt.

Részletek a panaszból:

 

 

A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása

 

Az új Pp. alaptörvény-ellenességének bemutatását akként tudom érzékeltetni, hogy az általános szabályok szerinti eljárás körében – annak elhatározásától, hogy a fél keresetet kíván indítani – a jogi képviselővel eljáró, illetve a jogi képviselet nélküli fél milyen alaptörvény-ellenes kikötéseknek van kitéve, hogyan csorbulnak az alaptörvényben rögzített jogai.

 


Egy átlagos állampolgár (magánszemély vagy jogi személy) – továbbiakban felperes – bíróság általi jogszolgáltatást kíván igénybe venni – ami alapvető emberi joga.


I. Jogi képviselő nélkül kíván eljárni.
Fel kell keresnie a bíróságot, vagy formanyomtatványt kell letöltenie a keresetlevél megírásához. [Pp. 246. § (1) bekezdés)]. A formanyomtatvány kötelező tatalmi elemeket követel meg [Pp. 170. § (1)-(4) bekezdései] olyan mélységben és tartalommal, amit egy jogi ismeretekkel nem rendelkező állampolgár eleget tenni nem képes, illetve nem érti az abban foglaltakat. [pl.: keresethalmazat, perbeli jogképesség, képviseleti jogot megalapozó tények, per tárgyának meghatározásakor figyelembe vett tények].


Ennek ellenére benyújtja a kereseti kérelmet, illeték lerovása mellett. Két eset történik ezt követően. Hiánypótlásra hívja fel felperest a bíróság – utalva a keresetlevél visszautasításának [248. § (1) bekezdés] következményére [egyébként a törvény ellentétes önmagával, a fenti szakasz és a 176. § (1) bekezdése egymással ellentmondó].


A felperes a hiánypótlási felhívást részben nem érti és emiatt teljesíteni nem tudja, vagy jogi képviselőhöz kénytelen fordulni. Ebben az esetben az Alaptörvény XV. cikkének sérelme is fennáll, ugyanis a jogi ismeretekkel rendelkező és nem rendelkező személyek diszkriminációja megvalósul.
Ha nem teljesíti megfelelően a hiánypótlást, az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) ide vonatkozó rendelkezései alapján – az illeték 10 % -ra mérséklése mellett - visszautasításra kerül kereseti kérelme. Vagyonjoga sérül, keresetindításhoz való joga és tisztességes eljáráshoz való joga sérül.


Ha jogi képviselőt vesz igénybe, kötelezően alkalmazandó lesz rá az új Pp. 244. §-a, így el lesz zárva a tárgyaláson történő megjelenése során tett nyilatkozattételtől (új Pp. 227.§ (5) bekezdés), illetve függő helyzetbe kerül a jogi képviselőjétől (új Pp. 227. § (3) bekezdés) akként, hogy a jogi képviselő tárgyalás-mulasztása a per megszüntetéséhez vezethet abban az esetben is, ha a felperes képviselője érdemi nyilatkozatot tesz. Ismét sérül a bírósághoz fordulás, tisztességes eljáráshoz való jog és a vagyonjog.

 


II. Jogi képviselővel eljáró felperes esetén:
Felperes jogi képviselőt bíz meg. (csak akkor van erre lehetősége, ha anyagi forrásai rendelkezésre állnak).


A jogi képviselő igyekszik a keresetlevelet a legjobb tudása szerint előterjeszteni akként, hogy igazolnia és jogi indokkal ellátnia kell olyan tényeket, amik köztudomásúak [új Pp. 170. § (3) bekezdés d) pont, 170. § (1) bekezdés b) és c) pont, 170. § (3) bekezdés e) pont]. Továbbá lehetetlen alaki követelmény megjelölésére hív fel a jogszabály [új Pp. 170. § (3) bekezdés a) pontja].

Két eset történik ezt követően. A keresetlevél befogadásra kerül, vagy visszautasítja a bíróság. Hiánypótlásra nincs lehetőség az új Pp. 176. § (1) bekezdés szerint. Ekkor 10 % mértékű illeték fizetésére köteles felperes az Itv. 58. § (2) bekezdése alapján annak ellenére, hogy lehet, hogy csak számelírás, a köztudomású tény igazolásának a hiánya történt.
Még mindig nem áll be a keresetindítás hatálya, a felperesnek annyi a lehetősége, hogy a 10% illeték megfizetése mellett, ismét kereseti kérelmet terjeszt elő vállalva annak kockázatát, hogy az ismét nem „sikerül”.
Ezzel sérül a keresetindításhoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, ésszerű időn belüli és gazdaságos eljáráshoz való jog. Negatív diszkrimináció is megvalósul ebben az esetben, mert jogi képviselővel eljáró fél esetében, a keresetlevél befogadását megelőző hiánypótlási felhívást a jogszabály nem engedi.

 


III. Alpereskénti fellépés esetén
Érdemi ellenkérelem előterjesztésére a Pp. 246. § (1) bekezdés alapján formanyomtatványon van lehetőség, azaz vagy bemegy a fél a bíróságra, vagy letölti a formanyomtatványt és az abban foglaltaknak megfelelően kell előterjeszteni az ellenkérelmet. Megszűnik a lehetőség a „beadványok tartalmul szerinti elbírálására”, illetve a törvény lehetőséget ad az ellenkérelem visszautasítására is. Korlátozásra kerül az önrendelkezési jog.

 

 

Jelenlét a tárgyaláson és perfelvételnél
Gyakorlatilag – a fentiek után, ha a kereset befogadásra kerül – bármely tárgyalás elmulasztása azon következménnyel jár, hogy a kereset visszautasításra, a per megszüntetésre kerül. A tárgyaláson történő jelenlét előzetes kimentésére a jogszabály lehetőséget nem ad, az utólagos igazolási kérelem a bíróság hozzáállásától, pozitív elbírálásától függ úgy, hogy az igazolás előterjesztésére 15 nap áll a fél rendelkezésére azzal, hogy a legtöbb esetben még azt sem tudja – jegyzőkönyv hiányában – hogy a tárgyaláson mi történt. Ez a tisztességes eljáráshoz, önrendelkezéshez való jogot sérti és akadályozza a felet a kereshetőségi jogának érvényesítésében, illetve sérti az emberi méltósághoz való jogot.

 


EGYÉB ELJÁRÁSOK ALAPTÖRVÉNY-ELLENESSÉGE
1. Az új Pp. nem ad lehetőséget a jogvédő szervezetek általi perképviseletre. Diszkrimináció, önrendelkezési jog korlátozása, társadalmi szervezetek ellehetetlenítése.
2. Az új Pp. nem ismeri a „számadási keresetek” fogalmát, így felek közötti elszámolás iránti per ilyen jogcímen nem indítható. Sérti az önrendelkezési jogot.
3. Végrehajtás megszüntetése iránti per nem indítható érvénytelenség okán. Természetesen nincs a fél elzárva egy szerződés érvénytelensége iránti per megindításától, azonban a végrehajtási eljárásban alkalmazandó soronkívüliség nem biztosított egy „hagyományos” perben. Ez a tulajdon védelméhez való jogot, emberi méltósághoz való jogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti.
4. A jogszabály nem minősíti perújítási oknak az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott döntéseit. Ezzel sérül a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz való jog és nem biztosított a jogalkotás és alkalmazás nemzetközi joggal való összhangja. (Tudjuk, hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság szerint az utóbbi nem alapjog, ugyanakkor – álláspontunk szerint – a jogállamiság alapvető követelménye a jogbiztonság, a jogok és kötelezettségek betartása és a hazai jogszabályok uniós joggal való összhangja. Ennek biztosítása az Alkotmánybíróság feladata)
5. Az új Pp. 427. § (2) bekezdés a) alapján anyagi jogszabálysértés esetén – a törvény rendelkezései alapján – a panaszos indítványozót értesíti (csak és kizárólag őt) annak lehetőségéről, hogy perújítással élhet. Azaz ismét peres eljárást kell kezdeményeznie a panaszos félnek annak összes nehézségével és anyagi vonzatával együtt úgy, hogy az „előzmény” ítélete a perújítás jogerős befejezéséig hatályban marad. Tisztességes eljáráshoz való jogsérelmet, ésszerű időn belüli elbírálás jogát, vagyoni jogot sért.
6. Az új Pp. számos helyen [pld. Pp. 55.§, 176.§(1) ,183.§(5), 219.§(2), 227.§(3-5)] – különféle módon – szankcionálja a peres fél és/vagy képviselőjének mulasztását, ugyanakkor „az európai jogfejlődés vívmányaira építő” jellege ellenére, nem alkalmaz szankciót arra az eshetőségre, amikor a polgári perrendtartást maga a bíróság szegi meg, amely a gyakorlatban egyébként jelentős mennyiségben fordul elő azzal, hogy az eljárásjogi szabálysértéseket sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság nem hajlandó vizsgálni.

Hangsúlyozom, hogy nem arról van szó, hogy a támadott törvény minden szakasza az alaptörvénybe ütközne - mint ahogyan a fenti indokolásban tett felsorolás is csak a legalapvetőbb alaptörvény-ellenességet emeli ki – azonban a törvény teljes terjedelmének figyelembe vételével és a törvény céljával összeegyeztethetetlenek az abban előírt követelmények.
 

Álláspontom a polgári perrendtartásról szóló törvény célja és értelme az, hogy jogszabályi kereset és eljárásjogi iránymutatást adjon a peres eljárások lefolytatásával kapcsolatosan akként, hogy jogokat és kötelezettségeket határoznak meg mind a peres felek, mind képviselőik és a bíróságok részére, ugyanakkor nem lehet céljuk az, hogy kifejezetten gátat szabjanak, illetve egyéb módon akadályozzák a keresetindítási, tisztességes eljáráshoz való jogot, illetve az egész eljárás lefolytatását.


Támadott jogszabály – szankciórendszerén és pergátló rendelkezésein keresztül inkább a XX. század közepén élő diktatórikus rendszert idézi, semmint a XXI. századi európai jogállamiságot és az Alaptörvényben biztosított jogok védelmét.
 

Mindezek miatt, indítványozóként a panasz útján, arra kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy lényegében „utólagos normakontrollként” teljes terjedelmében vizsgálja felül a támadott törvényt, természetesen az itt felsoroltak tükrében is.

 

 

 

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása
 

a) Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése

Alaptörvény II. cikke:

„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.„

 

Alaptörvény V. cikke:

„Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. „

 

Alaptörvény VI. (1) bekezdése:

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.”

 

Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése:

„A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

 

Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése:
„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”

 

Alaptörvény 28. cikke:
„A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. „

 

Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése:
„Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. „
Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése:
„Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. „

(Tisztában vagyunk vele, hogy a jelenleg alkalmazott alkotmánybírósági gyakorlat szerint az R) cikk (2) bekezdés és T) cikk (3) bekezdése „alaptörvényben biztosított jog, azonban nem minősül alapjognak”, azonban a 20/2017. (VII.18) AB határozat egyértelműen fenti alapjog-sérelmen alapul, így kifejezetten kérem panaszom vizsgálatát.

 

 

Még nem lehet tudni, hogy az Alkotmánybíróság befogadta-e ezt a panaszt?