Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Darák a pécsi bíró konzultációról

2017.02.26

Tisztelt Kúria!



A napokban értesültünk arról, hogy a Magyar Kormány és a teljes államapparátus által megmentett devizahitelesek érdekeit védő ügyvédek ellen etikai eljárások indulnak.


A bankszövetség által inspirált, a bíróságok által kezdeményezett etikai eljárások üzenete éppen ellentétes az elérni kívánt hatással!


A bíróság tekintélyét nem a pozíció, hanem a stabil és jogállami működés alapozza meg.


Úgy gondolom, hogy ha a Magyar Kormány és a Magyar Nemzeti Bank után a bíróság is egyoldalúan elfogult a pénzügyi fogyasztókkal szemben, ha teret engednek a pénzintézetekkel egyértelműen nyilvánvalóan elfogult Wellmann György főbírónak. Ha a jogszabályokkal ellentétes - a bírói függetlenséget súlyosan korlátozó és a megkárosított fogyasztókat kisemmiző - jogegységi döntéseknek helye van, a bíróság súlyos helyzetbe kerülhet.

A jogegységi határozatok a bankok nyilvánvaló jogsértései kimagyarázására születtek, megrendelésre gyártották őket, a társadalom ellenében!
A törvénytelen eseti kúriai döntések és devizahitelesek ellehetetlenítését szolgáló bírói értekezletek anyagai mind-mind egységesen a fogyasztók ellen lépnek fel, ez a napnál is világosabban látszik!

 

Példaként hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy a Pécsi ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék közös szervezésében 2016. április 8-án megtartott "devizakonferencia" anyaga kiverte a biztosítékot az olvasókban. Az ominózus dokumentum a bíróságok öszödi beszédeként megállíthatatlanul terjed az Interneten és felmerül az károsultakban, hogy vajon a bíróságok egészére vonatkoznak a benne foglal állítások?

 

Vajon a bíróságok egészének kilövési parancs van adva az ügyfelek és az őket védő ügyvédek ellen?

Fölmerül, történik-e a bírói karon belül kényszerítés, hogy egyes bírák miként döntsenek, ellenkező esetben eltávolításra kerülnek posztjukról?

Bírósági folyosókon ugyanis hallani ilyeneket.

Remélem, hogy a pécsi öszödi beszédért bocsánatot kérnek a devizahiteles károsultaktól és remélem, hogy a devizahitelesek érdekeit védő ügyvédek ellen az etikai eljárások indítása csak egy rossz vicc, nem pedig a megfélemlítés eszköze egy - állítólag - demokratikus államban, ahol mindenkinek joga a szabad véleményének kinyilvánítása.

 

2017. január 29.

 

 

Üdvözlettel, Békés László
 

 

Ui.:

Kiragadások a pécsi dokumentumból:

 

„Amennyiben lehetséges, érvényessé nyilvánítjuk az érvénytelen szerződést, kiküszöböljük az érvénytelenségi okokat, „meggyógyítjuk” ezeket a szerződéseket, és ebben az esetben a szerződést úgy kell tekintenünk, mint ha már kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jött volna létre.

PERSZE AZ ÉRVÉNYTELENSÉG KIKÜSZÖBÖLÉSE ALAPESETBEN NEM TALÁLKOZIK AZ ADÓSOK ÉRDEKEIVEL.”



"EZ AZ ELMÉLET ODÁIG ELMEGY, HOGY A SZERZŐDÉS TÁRGYÁT IS ELŐ TUDJUK ÁLLÍTANI AZ ÉRVÉNYESSÉ NYILVÁNÍTÁSHOZ, MERT AZ A HITELKÉRELEMBŐL ÉS A FOLYÓSÍTÁS ADATAIBÓL ISMERT."

 

"A helyzetünk valóban nehéz, de sok kérdésben segítségünkre lehetnek az évek során szerzett tapasztalatok, pk. vélemények, jogegységi állásfoglalások, a kollégiumvezetők értekezletéről kiadott összefoglalók. Ami a deviza alapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, SOK ÉRVÉNYTELENSÉGI JOGCÍMET, AMIVEL A NEHÉZ HELYZETBE JUTOTT ADÓSOK PRÓBÁLKOZTAK, A JELENLEGI TUDÁSUNK ALAPJÁN MÁR KI TUDUNK „LŐNI”.”

 

„Még egy dolog van, amiről még nem szóltam, hogy amennyiben a Hpt. 213. §-ában írt tartalmi kellékek hiányoznának a szerződésből, akkor arra legyetek figyelemmel, hogy ezeket is pótolhatjuk érvényessé nyilvánítás útján..."

 

- - - - - - - -  - - - - - -   - - - - - - - -  - - - - - -      - - - - - - - -  - - - - - -   

 


Tisztelt dr. Kintzly Péter!

Ez úton tisztelettel érdeklődnék a Bíróság álláspontjáról a szóban forgó ügyben!

- Van-e általános "kilövési engedély" a devizásokra?
- Miért engednek teret a pénzintézetekkel egyértelműen, nyilvánvalóan elfogult Wellmann György főbírónak? Nem sérti-e az elfogulatlan bíráskodást ez a jelenség?
Történik-e a bírói karon belül kényszerítés, hogy egyes bírák miként döntsenek, ellenkező esetben eltávolításra kerülnek posztjukról?
- A bírói öszödi beszédért bocsánatot kérnek a devizahiteles károsultaktól?

 

2017. február 18.

Üdvözlettel, Békés László

 

 

Békés László úrnak

 

 

Tisztelt Békés László Úr!


2017. január 29-én és február 18-án kelt megkereséseire figyelemmel mellékelten megküldöm Dr. Darák Péter elnök úr válaszlevelét.

 

2017. február 24

 

Tisztelettel:

 

dr. Kintzly Péter,

kúriai titkár

 

 

------------------------------------------------------------------

 

 

 

     A  KÚRIA  ELNÖKE

  2016. El. I. H. 543/21. szám

Békés László úrnak

 

 

E-mail: --------------@gmail.com

Tárgy: tájékoztatás

 

 

 

 

Tisztelt Békés László Úr!

 

 

2017. január 29-én és február 18-án kelt, a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék szervezésében 2016. április 8-án megtartott tanácskozással kapcsolatos megkereséseit köszönöm, azokkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

 

Alsóbb szintű bíróság adott jogi kérdésben elfoglalt álláspontját a Kúria kizárólag a törvény által megszabott rendben, egyedi ügyben hozott határozattal vagy jogegységi határozat, kollégiumi vélemény elfogadásával, továbbá elvi bírósági határozat vagy elvi bírósági döntés kiválasztásával és közzétételével érinti.

 

A fentiekből következően a Kúriának nem feladata, hogy alsóbb szintű bíróságok által szervezett tanácskozásba beavatkozzon, az ott elhangzottakról véleményt nyilvánítson. Ahogyan nincs törvényes lehetősége arra sem, hogy alsóbb szintű bíróság előtt folyamatban lévő ügyről – amely a későbbiekben rendkívüli jogorvoslati kérelem folytán akár a Kúria elé is kerülhet – bárminemű véleményt fogalmazzon meg.

 

Budapest, 2017. február 22. napján

 

Üdvözlettel:

 

Dr. Darák Péter

 

 

darak-valasz-bekes---kep.png