Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


jön a FŐTANÁCSNOKI indítvány - magyar és horvát

2018.11.09

 

c118---hirlevel---kep---01.png

 

 

jön jön jön....

 

2018. november 15. csütörtök

 

 Főtanácsnoki indítvány

a C-118/17 Dunai ügyben

 

Devizahitelezés

Magyarországon

 

 

Az indítványról sajtóanyag készül

 

 

Ezen, a devizahitelezéssel kapcsolatos ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság három fő kérdésre várja az Európai Bíróság válaszát.

 

Először is arra kíváncsi a magyar bíróság, hogy az Európai Bíróság a C-26/13. sz. Kásler ügyben hozott ítéletének azon rendelkezése, amely szerint a magyar bíróságok a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják e jogellenességet (ezzel biztosítva a kérdéses szerződések további teljesíthetőségét), úgy értelmezendő-e, hogy a jogellenes helyzet orvoslására akkor is lehetőség van-e, haa szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat viselésének kötelezettsége miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel.

 

Másodszor a Budai Központi Kerületi Bíróság azt szeretné megtudni, hogy összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal, illetve az uniós jog alapelveivel az, hogy a magyar Országgyűlés úgy módosította törvénnyel a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni. E kérdéssel összefüggésben az Európai Bíróság már szeptemberben hozott egy ítéletet.

 

Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek – a kérdést feltevő bíróság szerint – nem átlátható eljárás keretében születnek.

 

 

 

 

2018. november 14. szerda

 

Főtanácsnoki indítvány

a C-630/17 Milivojević ügyben

 

Horvátországi devizahitelek

 

Az indítványról sajtóközlemény készül

 

A devizahitelezéssel kapcsolatos magyar és román ügyek után Horvátországból is érkezett egy ügy a témában, amelynek első látásra ugyan csak az említett tagállamra van kihatása, de úgy vélem, hogy az a devizahitelezéssel kapcsolatos ügyek fontosságára tekintettel érdekes lehet a magyar nagyközönség számára is.

 

A jelen ügyben egy horvát állampolgár 2007-ben euró alapú hitelt vett fel az ausztriai székhelyű Raiffeisenbanktól. A nő 2015-ben pert indított az osztrák bank ellen a kérdéses devizahitel-szerződés semmisségének kimondását kérve.

 

2017-ben a horvát jogalkotó egy olyan törvényt hozott, amelynek értelmében a 2000. és 2010. között (tehát még Horvátországnak az EU-hoz való csatlakozását megelőző időszakban) a horvátországi adósok és az engedély, illetve a horvát hatóságok jóváhagyása nélkül Horvátország területén hitelnyújtási tevékenységet folytató személyek között kötött kölcsönszerződéseket semmisnek kell tekinteni.

 

A kérdéses törvényi rendelkezés az említett ügyet tárgyaló horvát bíróság szerint a Raiffeisenbankra is vonatkozik, és e bíróság ezzel kapcsolatban azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy összeegyeztethető-e az uniós alapszabadságokkal a szóban forgó rendelkezés, amely kizárólag az engedély vagy jóváhagyás nélkül működő külföldi hitelezőket érinti, viszont a hasonlóan működő, de Horvátországban letelepedett hitelnyújtókat nem.