Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kúria évértékelés - 2017

2017.12.23

Megtartotta idei év végi sajtótájékoztatóját Darák Péter, a Kúria elnöke; az eseményen a legfőbb bírói fórum elnökhelyettese és a kollégiumok vezetői is beszámoltak a hatáskörüket érintő témákról, a Kúria második félévi tevékenységéről, a legfontosabb ítéletekről, valamint a joggyakorlat-egységesítő döntésekről.

 

2017--ev-v-sajt---kep-01.png

 

(részletek)

 

Elhangzott, a joggyakorlat-elemző csoportok elmúlt öt évben végzett munkájának beérett a gyümölcse: egyre többen ismerik és keresik az összefoglaló véleményekben írt megállapításokat, kérik újabb jogkérdések ebben a formában történő vizsgálatát. A jogi karoknak, kutatóintézeteknek, társ-hivatásrendeknek, az igazságügyi miniszternek és a bíróságok szakmai vezetőinek küldött felhívásra csaknem kétszáz javaslat érkezett a 2017-ben induló új joggyakorlat-elemzések témájára, idén novemberben pedig a jövő évi kúriai joggyakorlat-elemzések témajavaslatait beküldők meghallgatása is megtörtént.

 

A kollégiumvezető kiemelte a devizahiteles ügyeket, melyekkel kapcsolatban kiderült, jelenleg is több ezer ilyen per zajlik az ország különböző bíróságain, és néhány százas nagyságrendben, felülvizsgálati szakban már a Kúriát is régebben elérték. A Kúria Polgári Kollégiuma fontos feladatának tekinti, hogy a devizahiteles ügyekben eseti döntéseivel is irányt mutasson a vitás kérdésekben. Ilyen iránymutató elvi határozat hozott október utolsó napján egy közjegyzői ténytanúsítvánnyal kapcsolatos olyan kérdésben, amelyben ítélőtáblai szinten is eltérő döntések születtek.

 

A Kúria elvi határozata (Gfv.VII.30.791/2016.) szerint a közokiratba foglalt devizaalapú kölcsön-, illetve lízingszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartása alapján jogosult a fogyasztói követelések kimutatására és a szerződő felek az ennek alapján készült közjegyzői ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozást elismerő nyilatkozatnak, a fogyasztók jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét nem korlátozza, illetve a bizonyítási terhet a fogyasztók számára hátrányosan nem változtatja meg, ezért nem tisztességtelen.

 

Ismeretes, hogy a magyar bírák a devizahiteles perekben több (összesen nyolc) esetben is előzetes döntéshozatali kérelemmel fordultak az Európai Unió Bíróságához. Ezekben az ügyekben még nem születtek érdemi döntések.

 

A kollégium-vezető felidézte, hogy idén októberi végzésével egy, a bírói gyakorlatban nagyon vitatott kérdésben a Kúria egyik ítélkező tanácsa is az Európai Unió Bíróságához fordult (Gfv.VII.22.444/2016/11. sz. végzés). A kérdés arra irányult, eleget tesz-e a világos és érthető megfogalmazás irányelvi követelményének a fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési feltétel, amely a fogyasztót terhelő költség, jutalék, díj összegét annak kiszámítási módját, teljesítésének idejét pontosan meghatározza, ám anélkül, hogy rögzítené az adott költség milyen konkrét szolgáltatás ellenértéke; avagy a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adott költség milyen meghatározott szolgáltatás ellenértéke?

 

Közben az EUB egy romániai devizahiteles ügyben már hozott határozatot, a Kúria álláspontja, hogy az Európai Unió Bíróságának a C-186/16. számú ügyben hozott határozata összhangban van a Kúria devizaalapú kölcsönszerződéseket érintő jogegységi határozatival. Külön intézkedési szükséghelyzet nincs.

 

Továbbra is eredményesen végzi a munkáját az a konzultációs testület, amelyet a Kúria elnöke a kölcsönszerződések érvénytelenségére irányuló perekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák megoldása érdekében hívott életre. A testület munkájában minden bírósági szint rendelkezik képviselettel. A bírók a bíróságok által felvetett kérdésekre keresik a válaszokat az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében.

 

Kérdésünkre Wellmann György elmondta, elképzelhető, hogy az EUB döntéséig számos pert felfüggesztenek a hazai bíróságok. Ezt azonban minden esetben a jogi képviselőnek, azaz a felperes devizahiteles ügyvédjének kell kezdeményeznie.

 

 

A teljes beszámoló:

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/kuria-ujper-domping-jogos-vedelem-ugyeben

 

 

További anyagok:

Sajtótájékoztató keretében értékelte a Kúria elnöke, elnökhelyettese és a kollégiumok vezetői a legfőbb bírói fórum 2017. második félévének ítélkezési és a joggyakorlat egységesítésére irányuló tevékenységét 2017. december 12-én, Budapesten, a Múzeum Kávéházban.
 
Budapest, 2017. december 12.

Audió ikon Darák Péter - 2017 A Felkészülés éve

Audió ikon Wellmann György - Felkészülés az új polgári perrendtartásra

Audió ikon Kalas Tibor - Felkészülés a választási jogorvoslattal kapcsolatos feladatokra

Audió ikon Tálné Molnár Erika - A munkaügyi szakág idei tevékenységéről

Audió ikon Kónya István - A jogos védelem három kúriai esete

Audió ikon Székely Ákos - A Kúria jogegységi határozatától a törvénymódosításig

A témában megjelent tudósítások, riportok:

PDF ikon MTI

Jogászvilág: Kúria – Újper-dömping jogos védelem ügyében?

Magyar Nemzet: Évet zárt a Kúria – Visszavárják Ferenc Józsefet

Hír tv: Nem kommentálja a Kúria a bírákat ért támadásokat

Jogi Fórum: Darák: A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt - A legfőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatót tartott

Magyar Hírlap: A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt

 

http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/2017-felkeszules-eve

 

 

----------------------------  és most mindenkinek --------------------------

 

kari---2017-buek-2018---kep.png